A blogunkon korábban bemutatott szimbolikus nemzeti állatok mellett sok ország rendelkezik olyan növénnyel, többnyire virággal, amire az egész nemzet büszke. Főként a természetszeretetükről híres nemzetek tartják számon a saját identitásukat valamilyen szempontból kifejező virágaikat, amiket akár pénzérméiken is megjelenítenek. Érdekes, hogy ezek általában vadvirágok, amelyekkel úton-útfélen találkozhat az ember – de talán pont ezért is nőttek ennyire az emberek szívéhez. Mostani írásunkban ezen nemzeti virágok közül mutatjuk be a kedvenceinket.
Finnország: a gyöngyvirág
Finnországban a természet tisztelete és közelsége rendkívül fontos szerepet játszik a mindennapokban. Nem csoda hát, hogy a finn nemzeti állat (a medve), a nemzeti madár (az énekes hattyú), a nemzeti hal (a sügér) és a nemzeti fa (a nyír) mellett jegyzik a nemzeti virágukat is, a gyöngyvirágot. Ezt a kis harangformájú virágot szinte minden finn ismeri és szereti, főleg, amikor kora nyáron szirmaival fehérbe borítja a finn erdőket, parkokat és kerteket. A gyöngyvirág, finnül kielo gyakran jelenik meg finn romantikus versekben és dalokban is, és szívesen adják lányoknak (és teheneknek is :-)) ezt a nevet.
Lengyelország: a pipacs
A lengyelek nemzeti állata a bölény, nemzeti fája a tölgy és az éger – emellett természetesen van nemzeti viráguk is, a pipacs. A lengyel tájon elterjedt mezei virág komoly jelentést hordoz a nemzet számára: a pipacs a háborús áldozatok emlékét szimbolizálja. Ennek eredete, hogy az első világháború során az elhagyott harcmezőkön kihajtó vörös virágok az elesettek után maradt fájó veszteségre és egyúttal a megújulás reményére emlékeztették a lengyeleket. (A pipacs hasonló szimbolikája megfigyelhető más nemzeteknél is, például a Brit Nemzetközösség tagjainál – az első világháború halálos áldozatainak különleges angol emlékművéről mi is írtunk korábban.)
Észtország: a búzavirág
A nemzeti madár, a füsti fecske sikerén felbuzdulva a szovjet megszállás évei alatt, 1967-68-ban rendezett közvélemény-kutatás alapján az észt nemzet virágának a búzavirágot választották meg. A pipacshoz hasonlóan a búzavirág – észtül a rukkilill – is mezei virág és sikerét talán pont elterjedtségének, az észt kenyér alapanyagául szolgáló rozs mezőin való jellegzetes feltűnésének köszönheti. (Hogy milyen fontos szerepet tölt be az észtek életében a hagyományos rozskenyér (leib), arról itt írtunk korábban.) Fontos tényező lehet még a virág szeretetében, hogy a szovjet időkben betiltott észt nemzeti színek egyikét, a kéket viseli. A búzavirágot színe és szabályos formája könnyen és ötletesen felhasználhatóvá tette a nemzet egyik szimbólumaként. 
Ciprus: a ciklámen
Cipruson 2006-ban nevezték meg a nemzet fájának az égerlevelű tölgyet, illetve a nemzet virágának a cikláment. Latin neve, a Cyclamen cyprium magában foglalja a szigetország nevét: a ciklámenről készült leírás alanyául szolgáló példány Ciprusról származott, ahol igen elterjedtnek számít a szabadban ez a lilás-rózsaszínes színű szirmokkal, szív alakú levelekkel rendelkező növény. Jellemzően szeptembertől januárig virágzik a sziget nagy részén, leginkább meredek hegyoldalakon, árnyékos helyen ez a nekünk, magyaroknak inkább szobanövényként ismert virág. Érdekesség, hogy Harry herceg és Meghan Markle 2018 májusában tartott esküvőjén a Brit Nemzetközösség másik 52 nemzeti virága mellett cikláment is hímeztek a menyasszonyi fátyolra.
Ausztria: a havasi gyopár
Az alpesi országban kétségtelenül az egyik legjellemzőbb virág a hegyoldalakon nyíló Edelweiß, vagyis a havasi gyopár. Az osztrákok annyira nemzeti jelképüknek tartják a fehérszirmú virágot, hogy korábban az egyschillinges, most pedig a kétcentes pénzérmén is a gyopár szerepel. Ausztriában a nemzeti alpesi szövetségnek és a hegyi mentőknek is az alpesi gyopár a logója, és számtalan helyi népdalban is megjelenik a kis hegyi virág.
Horvátország: az írisz (nőszirom)
Az iris croatica már a nevében is hordozza horvát származását. 2000-ben a Horvát Tudományos Akadémia választotta nemzeti virágnak az íriszt. A lila virág gyakran látható a tengerpart mentén húzódó hegyek oldalában, sziklafalakon és a belső területek dombjait borító erdőkben. Horvát neve, a perunika az azonos nevű szláv istennőről kapta a nevét.
Képek forrása: Pexels.com; Pixabay.com
-------
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.