Tony Lakatos, D. Tóth Kriszta, Varga Livius, Busa Pista – a hónapban többek között az ő segítségükkel vizsgáljuk meg, mennyire befogadó Európa, és mit lehet tenni, hogy Európában és Magyarországon csökkenjen a társadalom peremére szorultak aránya.

Az Európai Unióban jelenleg több mint 80 millió személy – azaz a munkaképes lakosság 8 százaléka – él az elszegényedés határán, amelyből 20 millió (!) még gyerek. Az EU egyik nagyon fontos célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 millióval csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők száma. Ahhoz, hogy ezek az emberek a társadalom teljes jogú, aktív tagjaivá válhassanak, komoly gazdasági intézkedésekre és társadalmi összefogásra van szükség – és ebben nem feledkezhetünk meg az egyének felelősségéről sem. Ezekkel a célokkal összhangban a hónap folyamán olyan hátrányos helyzetű csoportokat mutatunk be és hozunk közelebb a közönséghez, mint a szegénységben élő gyermekek és a társadalmi kirekesztettségben élő hajléktalanok.

Mindjárt a hónap elején, február 8-án (kivételesen szombaton) a gyerekek és gyerekjogok kerülnek egész napos programunk középpontjába, amelyben elsőként egy igazi világsztár lesz segítségünkre. Délután 3 órától Tony Lakatos világhírű szaxofonművész tart hangszeres foglalkozást a gyerekeknek, akik egy kis közös gyakorlás után együtt mutatják be az elkészült művet az Európa Pont színpadán. Az előadást követően, 5 órától az UNICEF egyik magyarországi nagykövete, D. Tóth Kriszta olvas fel a Zinka és Hugó – A rejtélyes üzenet című gyermekkönyvből, amely játékos formában ismerteti meg a gyerekeket a legfontosabb gyerekjogi kihívásokkal. (A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött: euinfo@eu.hu.)

Még mindig 8-án, este 7 órától komolyabban foglalkozunk a gyerekjog kérdésével, amikor az UNICEF és az Igazgyöngy Alapítvány képviselőivel beszélgetünk az európai gyermekek helyzetéről. Gyerekjogi napunkat jazz-zel zárjuk, este ismét Tony Lakatos lép az Európa Pont színpadára. A számos nemzetközi elismeréssel rendelkező roma származású szaxofonművész a világ szinte minden jelentős jazzfesztiválján fellépett már, több mint 350 albumon működött közre, sok éve ő az egyik legtöbbet foglalkoztatott szaxofonos Európában.

Ahhoz, hogy az EU elérje ambiciózus célkitűzését, és legalább 20 millióval csökkentse azoknak a számát, akik szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élnek, nagyon fontos, hogy lehetőséget nyújtson a társadalom peremére kerülteknek a visszailleszkedésre. Erről beszélgetünk vendégeinkkel február 13-án. Az est során fellép az Underdog zenekar, tagjai közt korábban könnyű- és komolyzenészként tevékenykedő és egykor hajléktalan előadóval. Az est zárásaként a Quimbyből jól ismert Varga Livius, valamint Dorogi Péter formációja, a Menhely zenekar, Busa Pistával, az Irie Maffia tagjával kiegészülve lép az Európa Pont színpadára.

Február 19-én egy kicsit csendesebb vizekre, Málta szigeteihez evezünk Szederkényi Olga vezényletével az Egy csésze Európa sorozatunkban. Az apropót a szigetország ötvenéves függetlensége adja – szó lesz a máltai lovagokról, az Azúr Ablakról, a Kék Lagúnáról és egy megalitikus templomról is… Emellett bejárjuk a csodatévő helyeket, és bemutatjuk Málta fővárosát, Vallettát, amely az UNESCO világörökség része, és 2018-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz – mindezt persze az elmaradhatatlan helyi finomságok kóstolása mellett. (A részvételhez előzetes regisztráció szükséges az euinfo@eu.hu címen keresztül, regisztrálni február 10. és 17. között lehet. A regisztrációról minden esetben megerősítő e-mailt küldünk, kérünk mindenkit, hogy ezt hozza magával!)

Február 21-én újabb kávéval folytatjuk programjainkat. Új sorozatunk, a „Café + Mindenki benne van!” elsősorban az ifjúsági mobilitási lehetőségek után érdeklődőknek nyújt segítséget. A sorozatban mindig egy-egy kiemelt témához kapcsolódó, már megvalósult projekteket mutatnak be a szervezők aktuális vendégeik segítségével. Ezúttal a társadalmi befogadás témája köré szerveződő hazai és nemzetközi programokat lehet megismerni. Arról beszélgetünk majd a megvalósítókkal és ifjúsági szakemberekkel, hogy mivel járulhat hozzá az európai mobilitás, a nem formális tanulás és az aktív részvétel a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedéséhez, egyéni fejlődéséhez, érvényesüléséhez. (A programsorozatot az Eurodesk Magyarország és az NCSSZI Fiatalok Lendületben Programirodája szervezi, akik az aktuális ifjúsági mobilitási lehetőségekkel kapcsolatban is szívesen eligazítást nyújtanak.)

Lumière Filmklubunk aktuális filmje 25-én sem szakad el a hónap témájától, a Polisse című, számos nemzetközi díjjal elismert francia film a párizsi rendőrség gyermekvédelmi osztályának zárt világáról ad képet. A film valós események feldolgozásán alapszik és nem fukarkodik a megrázó, érzelmileg intenzív szituációkkal: erőszakos képet fest a gyermekvédelmisek zárt világáról, munkájuk kegyetlenségéről. Az est háziasszonya Gyárfás Dorka, a vetítés kurátora Bujdosó Bori újságíró, az est vendége Dr. Jánoskúti Boglárka gyermekjogi szakértő.

Részletesebb információt a programokról Facebook oldalunkon találtok. Az Európa Pont valamennyi programja ingyenes – de némelyik regisztrációhoz kötött –, szeretettel várunk benneteket rendezvényeinken!

Illusztrációk: Tony Lakatos hivatalos oldala, D. Tóth Kriszta FB, Menhely FB, Visit Malta

Évtizedes hagyomány, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő állam logót és hozzá kapcsolódó vizuális identitást választ. Ez végigkíséri az elnökségi félév hivatalos kommunikációját, ez jelenik majd meg a hat hónap során valamennyi elnökségi kiadványon, és többek között a Tanács brüsszeli központi épületére, a Justus Lipsiusra is felkerül. A logó hivatott szimbolizálni az elnökséget adó országot, az ország számára fontos értékeket, vagy a félév legfontosabb célkitűzéseit, üzeneteit. Sok esetben köszönnek vissza a nemzeti lobogó színei vagy egyéb nemzeti jelképek: Szlovéniánál például a Triglav hármas hegycsúcsa, a korábbi ír elnökségi logókban pedig a hárfa vagy a kelta spirális motívumok.

Görögországnál sincs ez másképp: a logó egy hajót ábrázol, amely dagadó vitorlákkal tart egy irányba, a kék tenger felszínén. Evangelosz Venizelosz görög külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes szerint letisztult, mégis kifejező, egyúttal görögös szimbólumot kerestek az elnökségnek. A logón megjelenő vitorlás az Európai Unió stilizált kezdőbetűiből áll össze. Az alkotók szándéka szerint ez a félkör alakú forma egyben az EU közös alapjának tekintett demokráciára utal (felidéződik általa a parlament vagy egy görög színház), és utal a közös kulturális örökségre is, amelyben persze kitüntetett szerepe volt a görög művészeteknek és a demokráciának. A logó fontos eleme a kék tenger, amely a görög identitás egyik meghatározó tényezője, egyben az európai országok összekötője – erre a görög elnökség programjában komoly hangsúlyt fektet.

A hajó szimbólumként felfedezést, átmenetet, mozgást fejez ki. Az elnökség hivatalos kommunikációja alapján a hajó egyben a kommunikáció és egység szimbóluma, amely utal az európai országok közös útkeresésére, és arra, hogy „Európa közös küldetésünk, és utazásunk, és csak egyesülve hajózhatunk tovább”, amely rövidítve az elnökség mottójában is megjelenik: „Európa a közös küldetésünk”.

Bár a logó kiválasztásakor bevett gyakorlat a pályáztatás – a legtöbb tagállamban legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt versenyen választják ki a nyertes logót –, a görög elnökség azonban nem így járt el. Az elnökség a számos díjjal kitüntetett tesszaloniki Beetroot ügynökséget kérte fel a feladatra, amely a megszokottnál olcsóbban, 12 ezer euróért készítette el az elnökség vizuális identitását. Athén egyébként 50 millió euróban maximalizálta az félév megszervezéséhez kapcsolatos kiadásokat – ez kiugróan alacsony a korábbi elnökségekkel összevetve.

Nézzétek meg a logót bemutató kisvideót, amelyben elhangzanak az elnökség legfontosabb üzenetei:

Nektek hogy tetszik? Mit gondoltok a logóról, összevetve Athén legutolsó, 2003-as elnökségi logójával?

Idén – a svéd Umeå mellett – Lettország fővárosa viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A program hatalmas élőláncos könyvtárköltöztetéssel, Wagner-operával és tűzijátékkal vette kezdetét Rīgában (ejtsd: Ríga). Lettország számára 2014 más szempontból is jelentős: január elsejétől a régi fizetőeszközt, a latot az euró váltotta fel.

Rīga a balti államok legnagyobb városa, a Hanza-szövetség jelentős hídfőállásaként már a középkortól jelentős regionális kereskedelmi, ipari és a kulturális központ. Szecessziós belvárosát az UNESCO 1997 óta világörökségi listáján jegyzi. (A remekül dokumentált szecessziós mementók megérnek legalább egy virtuális sétát a helyi Szecessziós Múzeum oldalain.) Ahogy Inese Vaidere, Rīga korábbi alpolgármestere, jelenleg néppárti EP-képviselő fogalmazott: „Rīgában a modernitás és a történelem, a kortárs művészek és a múlt nagyszerű alkotói találkoznak a szecesszióban és a modern építészetben.”

A kulturális főváros programjában fontos szerepet tölt be a könyv és a könyvnyomtatás: a rendezvénysorozat nyitásaként Rīgában helyiek és idelátogatók alkottak élőláncot, és kézről-kézre adva költöztették a nemzeti könyvtárak köteteinek egy részét a most megnyíló, „Fény kastélyának” (Gaismas pils) nevezett új, nemzeti könyvtárba. Az élőláncban a zord időjárás ellenére több mint 14 000 önkéntes vett részt. Ezzel emléket állítottak a balti államok 1989-ben alkotott több mint hatszáz kilométeres láncának is, amelyben Észtországtól Litvániáig több százezer balti tüntetett békésen országuk függetlenségéért. Az új könyvtár megítélése Lettországban elég vegyes: a Gunārs Birkerts lett származású amerikai építész által megálmodott épületet sok támadás érte a beruházás költségei és az épület kinézete miatt. Az új könyvtár a kulturális főváros programjának központi helyszíne és jelképe. A könyv főszerepet kap a könyvtárban hamarosan megnyíló, a könyvnyomtatás ötszáz éves történetét feldolgozó kiállításon.

A megnyitóünnepség másik főszereplője Richard Wagner volt, aki karmesterként több éven át élt és dolgozott a városban. Itt kezdte el komponálni Rienzi, az utolsó tribunus című operáját, amely a megnyitón is felcsendült a rigai operaházban. A komolyzene fontos szerepet kap az évadban, számos lett származású karmester, zenész, operaénekes ad majd koncertet a „Rīgában született” sorozat keretében.

Nagy erőkkel készül a város a júliusi Világ Kórus Játékokra, a világ legnagyobb nemzetközi kórusversenyére, amelyre kilencven ország több mint húszezer énekesét várják. A nyár másik nagy eseménye a napforduló ünnepéhez (Līgo) kapcsolódik, ahol az európai szokások sokszínűsége kerül előtérbe. Novemberben a Staro Rīga elnevezésű fesztivált Észak-Európa legnagyobb fény köré szerveződő ünnepségének szánják, amikor fényművészek sokasága tölti majd meg az utcákat. Decemberben pedig az európai film legnagyobb alakjai érkeznek Rīgába, ahol átadják az Európai Filmdíjakat. A „nagy nevek” között még fontos kiemelni Isaiah Berlin huszadik századi politikai gondolkodót, aki itt született, de családja még gyerekkorában áttelepült Angliába – hozzá is több program kapcsolódik az évben.

Rīga emellett a római korban kialakult, az Észak-Európát a Földközi-tengerrel sok évszázadon át összekötő kereskedelmi útvonal, a borostyánút névadójára is épít programjában. (Az útvonal a térségből dél felé szállított borostyánkőről kapta a nevét.) Számos kiállítás mutatja be a borostyánt kulturális, képzőművészeti, geológiai, gyógyászati és történelmi szempontból a város múzeumaiban és galériáiban. A borostyánút emellett jól szimbolizálja az út menti városok és országok kortárs kulturális csereprogramjait. A programok kulcsszava a „bevonás” – a szervezők különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mai művészeti alkotásokról, előadásokról párbeszéd kezdődjön –, számos workshop és előadás vizsgálja e témát.

Az évad során Rīga több mint kétszáz programot szervez, részben a fővárosban, részben Siguldában, Rīga helyi partnervárosában. A program megismerhető a kulturális főváros hivatalos honlapján, az eligazodásban és ráhangolódásban tökéletes útmutatót jelentenek az évadhoz készített, angol nyelven is elérhető magazinok.

Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estje az aktuális elnökséghez kapcsolódva Görögországról  szólt. Az ország 1981-es csatlakozása óta most ötödszörre vezeti az Európai Unió Tanácsát – és kétségkívül ez lesz egyik legnehezebb elnökségi féléve. Athén az utóbbi hat évet recesszióban töltötte, az EU-t is érintő nemzetközi gazdasági válság talán semelyik másik tagállamot nem érintette olyan erősen, mint az EU és az IMF pénzügyi segítségét is igénybe vevő Görögországot. A GDP soha nem látott mértékben, 25 százalékkal esett vissza az utóbbi években, míg a munkanélküliség a teljes lakosság körében 27, míg a fiatalok körében 60 százalékra (!) szökött fel.  Ám Görögország problémái egyben az EU problémái is, így az elnök különösen érdekelt a problémák hathatós, uniós szintű megoldásában.

Az elnökség programjáról Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete beszélt. Mint elmondta: az utóbbi években nagyon sokat romlott az EU megítélése a tagállamokban; a költségvetési megszorítások komoly szociális feszültségekkel jártak, aminek következtében az uniós polgárok az EU-ra már nem feltétlenül a növekedés és stabilitás zálogaként tekintenek. Éppen ezért Európa vezetőinek, így az elnökségnek is komoly feladata és felelőssége, hogy ezen a képen változtasson, és hathatós lépéseket tegyen a gazdasági fellendülés irányába. Ehhez kapcsolódóan az elnökség célkitűzéseit ismertetve elsőként a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését emelte ki, amely az elnökségi programban szorosan összefonódik a munkahelyteremtéssel és a társadalmi kohézió erősítésével. A görög program másik fontos célja a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése, az eurozóna stabilitásának erősítése és a bankunió kiépítése. A nagykövet szerint itt még nagyon sok a teendő, különös tekintettel az eurót még nem használó tagállamok részvételi feltételeinek pontos szabályozására. A harmadik prioritás a migráció és az uniós határőrizet kérdéseivel függ össze. Az illegális bevándorlás kérdése mindenképpen uniós szintű probléma, amely számos tagállamra aránytalanul nagy terhet ró, és uniós szintű megoldást kíván; a legális migráció útjába ugyanakkor nem gördíthet akadályokat.

E három fő irány mellett a negyedik egyértelműen a leggörögösebb: a tengerpolitika, amely szorosan összefügg a turizmus, a tengeri közlekedés, a halászat, vagy a mélytengeri gázkitermelés kérdésével, valamint a kék növekedés koncepciójával. Ezeken a „kék” területeken a görög elnökség – szorosan együttműködve természetes szövetségesével, és az elnökségi trió következő tagjával, a szintén hatalmas tengerparttal rendelkező Olaszországgal – mindenképpen konkrét eredményeket szeretne felmutatni.

A beszélgetésen felmerült a kérdés: mit gondol arról, hogy egyes éles hangú kritikák szerint hiba engedni, hogy egy csőd szélén álló ország irányítsa az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. A nagykövet ezzel kapcsolatban kifejtette: igaz, hogy a válság nagyon komoly következményekkel járt, de a hatalmas strukturális átalakítások és fiskális megszorítások következtében már láthatóak a növekedés jelei. A költségvetési deficit tavaly 13 százalékkal csökkent, hasonlóan kisebb lett a külkereskedelmi deficit. Az ország versenyképességének romlása 2002 óta először kedvező irányt vett, és a görög gazdaság már valószínűleg idén növekedésbe fordul. Jannakakisz hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív változásokat a görögök hatalmas áldozatai tették lehetővé; ugyanakkor az is látszik, hogy képesek hatásosan menedzselni a legnehezebb kérdéseket, és az elnökséggel sem lesz ez másként. Nem elhanyagolható az a rutin, amellyel az ötödik elnökségét lebonyolító Görögország rendelkezik, emellett a görögök az uniós intézmények és tagállamok bizalmát is élvezik. Ugyanakkor szerinte már a felvetés is abszolút káros, hogy csak azért, mert egy tagállam válságban van, kizárják egy uniós pozícióból – ennek semmiféle jogalapja nincsen. Ez a rendszer működésének nagyon fontos alapját kérdőjelezné meg és komoly veszélyt jelentene valamennyi tagállam számára.

Görögország mindezzel összhangban egyébként nagyon költséghatékony elnökségre készül, amelynek levezénylésre szánt keret szokatlanul alacsony, kb. 50 millió euró. Mint Jannakakisz elmondta: a számtalan megszorítás után nem lett volna bölcs és célszerű látványos és reprezentatív elnökséget hirdetni. Athén elnökségi félévében az ország „sokkal inkább a tettekre, mintsem a különféle elnökségi események megszervezésére koncentrál majd”.

A görög elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között a Tanács, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EuroNews oldalán.

Beletelt egy kis időbe, de végül sikerült összeszámolnunk, hány különböző rendezvény futott le nálunk tavaly – a végső számokat látva mi is meglepődtünk… :-) Büszkék vagyunk rá, hogy már harmadik éve ennyien érdeklődtök programjaink iránt, és ilyen sokan vesztek részt különböző európai témákhoz kapcsolódó rendezvényeinken. Legyen szó vitaestjeinkről, a Lumière filmklubról, a kulturális barangolásra csábító Egy csésze Európa sorozatunkról vagy koncertjeinkről, idén is változatlan lelkesedéssel készülünk, hogy a megszokott magas színvonalú programokat ajánljuk nektek. Mindjárt januárban egy csokor görög programmal várunk benneteket az aktuális elnökséghez kapcsolódóan – a harmadik születésnapi bulinkat 24-én a Mydrosszal ne hagyjátok ki!

Esti programjaink mellett – amelyek természetesen továbbra is ingyenesen látogathatók – forduljatok bátran tanácsadó szolgálatunkhoz, ha kérdésetek lenne az EU-val kapcsolatban. Januárra még várjuk középiskolás csoportok jelentkezését rendhagyó EU-tanóráinkra, amelyekre itt tudtok regisztrálni. Emellett ne feledjétek, hatalmas EU-s szakkönyvtárral rendelkezünk, amelynek több ezer kötetét az Európa Pont nyitvatartási idejében helyben olvashattok, és természetesen kávézónk is szeretettel vár…

Tartsatok velünk 2014-ben is! :-)

(Az infografika nagy méretben ide kattintva nézhető meg.)

A vizsgaidőszak a végéhez közeledik, a munkahelyeken beáll a rendes, évközi ütem, a zserbót lassan ledolgozzuk a fitneszteremben – rövid téli pihenőnk után mi is visszatérünk. A januárban harmadik születésnapját ünneplő Európa Pont egy igazi görög bulival indítja az új szezont: háromnapos fesztiválunk apropója az Európai Unió Tanácsát januártól irányító görög elnökség. Ehhez kapcsolódóan egy csésze fekete erejéig ezúttal a gyönyörű – ám nagyon nehéz időket élő – Görögországba utazunk, ahol az elnökség programjáról is képet kaphattok, emellett kortárs görög filmeket láthattok, sőt szirtakizni is megtanulhattok.

A háromnapos fesztivált mindjárt egy jó görög kávéval indítjuk január 22-én, amikor Szederkényi Olga, az Egy csésze Európa háziasszonya sorozatában a Tanácsot fél évig irányító Görögországba kalauzolja vendégeit. Azt tudjuk, hogy Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a politikatudomány és a színházművészet bölcsője. De hogyan lehet irányítani Athénból, hogy mi történjen Brüsszelben? Milyenek a mostani görögök? Hogyan élik meg, hogy országuk a csőd szélére került? Mi az oka annak, hogy Magyarországon saját településük van? Mindezekre görög finomságok mellett keressük a választ. Az est díszvendége Dimitris Giannakakis nagykövet lesz, akivel arról is beszélgetünk majd, hogy Görögország mit szeretne elérni az EU-ban soros elnökként. Az esten való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött az euinfo@eu.hu e-mail címen keresztül.

Másnap, 23-án egészen különleges görög filmet ismerhettek meg egy abszurdnak tűnő kísérletről, amely árnyalt képet ad napjaink társadalmáról, a kapcsolatok pszichológiájáról. Az Alpok című filmben egy társaság olyan vállalkozásba kezd, amely elvesztett családtagok pótlására küld dublőrt, így a családok könnyebben képesek túllépni a tragédián. Ez a csoport az „Alpok” – szerepük az egyszerű fizikai helyettesítésnél lényegesen sokrétűbb és szimbolikusabb – felveszik az instrukciókban elhangzott szerepet, begyakorolják a jellemző szófordulatokat és reakciókat, s a családdal együtt élik meg azok boldogtalan pillanatait… A Giorgos Lanthimos rendezte filmet többek között a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál legjobb forgatókönyvnek járó díjával jutalmazták 2011-ben. Az est vendége Fokasz Nikosz, az ELTE Társadalomtudományi Karának tanszékvezetője, akivel Gyárfás Dorka beszélget majd. A Lumière Filmklub kurátora Bujdosó Bori újságíró.

Szezonnyitó és születésnapi mini fesztiválunk harmadik napján, 24-én a görög gasztronómiáé, zenéé és táncé lesz a főszerep.  Az est első felében József Márkkal (Markosz Görög Olivabogyó Ház) beszélgetünk a görög gasztronómia rejtelmeiről, amelyet egy rövid kóstoló követ, utána pedig a görög bulié a terep a Mydros zenekar jóvoltából. A fiatalok által alapított zenekar már több mint tíz éve képviseli a görög kultúrát Magyarországon. A zenekar közel 900 fellépésen van túl – nemcsak fesztiválokon, nemzeti ünnepségeken léptek fel, de részt vesznek a táborokban, tánccsoportokat kísérnek, és állandó görög táncházat is tartanak. Esti fellépésük alkalmával koncertjük mellett mindenkinek megtanítják a hagyományos görög táncok alapjait is – van kedvetek egy kis hamisítatlan, görög szirtakihoz? :-)

Az Európa Pont januári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk minden érdeklődőt!

честита нова година! | Gelukkig Nieuwjaar! | Head uut aastat! | Bonne année! | Boldog új évet! | Athbhliain faoi Mhaise Duit! | Laimīgu Jauno gadu! | Is-sena t-tajba! | Szczęśliwego nowego roku! | An nou fericit! | Šťastný nový rok! | Gott nytt år! | Godt nytår! | Happy New Year! |Onnellista uutta vuotta! |Ein glückliches neues Jahr! | Καλή Χρονιά! | Felice Anno Nuovo! | Laimingų Naujųjų Metų! | E gudd neit Joër! |  Feliz ano novo! | Srečno novo leto! | Sretna nova godina! | ¡Próspero Año Nuevo!  

Boldog új évet kívánunk minden olvasónknak - az EU valamennyi hivatalos nyelvén. Ismeritek még valamilyen más nyelven? :-)

(A kép ide kattintva nagyobb méretben megnézhető.)