Kevesebb és másképp a kultúrára – baj van?

Már közhely, hogy az internet és a virtuális világ térnyerése átformálja a modern ember mindennapi életét. A kulturális szokásokat teljesen megbolygató tévé után az internet az új bestia, amely egyre nagyobb mértékben határozza meg kultúrafogyasztásunkat. A nyomtatott újságok és magazinok helyett és mellett egyre inkább online olvasunk, a könyvek mellett egyre többen használunk e-bookokat, és filmeket, zenét töltünk le a netről – életünk és kulturális fogyasztásunk mind nagyobb szeletét helyezzük át a virtuális világba. Lassan felnő a Z generáció, amelyben a digitális bennszülöttek számára az internet és a kütyük már teljesen természetesek – a kulturális szokások pedig éppen ezért folyamatosan és egyre gyorsabban változnak. Ezen változásokban természetesen szerepet játszik a gazdasági válság is – ha a nadrágszíj szorul, akkor általában a szükséges megvonások első körébe kerülnek a kulturális kiadások, recesszióban mindenki kevesebbet költ színházra, mozira, koncertekre vagy új könyvekre.

A legutóbbi speciális Eurobarométer felmérés épp ezen változásokat vette számba, megvizsgálva, hogy 2007 óta milyen tendenciák mutathatók ki az európai országok kultúrafogyasztásában. Az utóbbi hét évben jelentősen visszaesett az európaiak kulturális bevonódása. Általánosságban egyre kevesebb időt töltünk kulturális tevékenységgel – legyen az akár színdarab vagy tévéműsor, olvasás vagy épp fellépés a helyi tánccsoporttal / énekkarral. Különösen jelentősen visszaesett a magyarok kulturális aktivitása. Magyarországon az elmúlt hét évben közel duplájára, 54 százalékra emelkedett azok aránya, akik soha, nem vagy alig vesznek részt kulturális programokban. Ez az arány egyedül Romániában és Görögországban magasabb (a lista másik végén az aktív Skandináv és a Benelux-államok állnak.)

A felmérés szerint a legnépszerűbb kulturális tevékenység a tévén és rádión keresztüli művelődés. Az emberek mintegy háromnegyede jelölte meg, hogy az elmúlt egy évben hallgatott vagy nézett kulturális programot, és mintegy kétharmada olvasott legalább egy könyvet a legutóbbi 12 hónapban. A passzivitásra a megkérdezettek legfőbb indoka általában az volt, hogy nem érdeklik őket hasonló programok, nincs rá idejük vagy nem telik rá – Magyarországon ez utóbbi volt a leggyakrabban elhangzó érv. A felmérés szerint az európaiak több mint fele használja kulturális tevékenységre az internetet: olvas híreket, keres kulturális információkat, hallgat zenét vagy rádiót online. A Eurobarometer legfontosabb megállapításait az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének infógrafikái foglalják össze:

Mindenképpen szomorú, hogy Európában mind kevesebb időt töltünk kulturális tevékenységgel. Ugyanakkor annak megítélése, hogy kulturális fogyasztásunkban mind nagyobb szeletet tesz ki a virtuális tér, már korántsem ennyire egyértelmű. Lehet, hogy a mai tizenévesek nem hagynak szamárfüleket a Bűn és bűnhődés vaskos kötetén, vagy, hogy az előző nap olvasott cikkbe nem tudják belecsomagolni a krumplihéjat; ugyanakkor az internet folyamatos használatának következtében sokkal tájékozottabbak lehetnek – valós időben – a nagyvilág mindenféle rezdülésével kapcsolatban, összehasonlítva mondjuk a nyolcvanas évek tinédzsereivel.

Ti mit gondoltok erről?