Fiatal európai írók elismerése: az Európai Unió irodalmi díja

Az irodalmi Nobel-díjas írók közel háromnegyede Európából származik – találunk köztük francia (14), spanyol (5), svéd (6), ír (4), lengyel (4), görög, osztrák, finn, belga, portugál és magyar írót is. Európa irodalmi öröksége végtelenül gazdag és sokszínű, ez vitathatatlan – de mit tudunk a kortárs európai alkotókról? A többség valószínűleg nem túl sokat, bár izgalmas és értékes írások születnek folyamatosan Európa minden szegletében. Az EU irodalmi díjával ezekre a tehetséges, többnyire pályakezdő írókra akarja felhívni a figyelmet.

Mivel az EU kiemelt céljának tekinti kulturális sokszínűségének megőrzését, számos eszközzel igyekszik biztosítani, hogy az EU minél több lakosa számára ismertek legyenek a fontos európai alkotások – legyen szó kulturális örökségről, építészetről, könnyűzenéről vagy irodalomról. Ehhez kapcsolódóan az Európai Unió több területen ad elismerése jeléül díjakat. Ezek közül a feltörekvő könnyűzenei produkciókat díjazó European Border Breakers Awardsról, a kulturális örökségvédelemhez kapcsolódó Europa Nostra díjról és a kortárs építészet Mies van der Rohe díjáról már írtunk itt, a  blogunkon. Ezúttal az EU irodalmi elismerését mutatjuk be.

A díj alapvető célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a kortárs európai irodalom változatos értékeire, és széles körben népszerűsítse a kiemelkedő nemzeti tehetségek írásait. Az elismerést 2009 óta adják át minden évben a programban részt vevő (jelenleg 37) ország tizenkét feltörekvő alkotójának. Csakúgy, mint Európa kulturális fővárosánál, előre meghatározott a sorrend, hogy mely országok egy-egy alkotója részesül egy adott évben díjban. Azt, hogy ezen országokból ki kapja az elismerést, nemzeti (Magyarországról például a József Attila kör, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, a Szépírók Társasága és a Magyar Írószövetség képviselői) és nemzetközi zsűri (Európai Könyvkereskedők Szövetsége, az Európai Írók Tanácsa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége) döntése alapján dől el. A díjra olyan viszonylag pályakezdő alkotókat jelölhetnek a nemzeti zsűrik, akik két, három, vagy négy megjelent regénnyel rendelkeznek, amelyeket a díj odaítélése előtti öt évben jelentettek meg.

A díj az új tehetségek számára az 5000 eurós jutalom mellett nem csekély elismerést is jelent, emellett szerepelhetnek rangos könyvvásárokon. Az EU támogatásának köszönhetően a díjazott alkotások legtöbbjét számos európai nyelvre lefordították már, 2009-től máig közel 150 ehhez kapcsolódó fordítás született.

Magyarországról mindezidáig két fiatal író vehette át a díjat. 2009-ben Szécsi Noémi kapta az elismerést, Kommunista Monte Cristo című regényéért, amely egy henteslegény szemszögéből mutatta be Magyarország történelmét 1919 és 1956 között. Tavaly pedig Horváth Viktor szerepelt a kitüntetettek között, akinek Török tükör című történelmi regénye kalandos időutazás a 16. századi Magyarországra.

Az idei tizenkét díjazott mű és alkotó listáját szeptember végén, a göteborgi könyvvásáron ismertették. A díjazottak között több írás foglalkozik a délszláv háború traumájának feldolgozásával, szerepel köztük „regénybe öntött road movie”, egy sziámi ikerpár különválásának története, vagy az Európát átszelő autóút eseményei. Van emellett lélektani kérdéseket boncolgató regény, például egy kamasz boldogságkereséséről; vagy az idő, emlékezet és a szerelem kérdéskörét feldolgozó írás. 

Az idei díjazottak írásai közül viszonylag kevés érhető el magyar nyelven (ahol találtunk ilyet, ott jelezzük), reméljük ez (a díj hatására is) hamarosan változik, és magyarra lefordított írásaikon keresztül is az ígéretes írók közül mielőbb minél többel megismerkedhetünk.

Íme tehát az idei díjazottak listája (az alkotókról és díjnyertes alkotásaikról hosszabban is olvashattok magyarul a Bizottság sajtóközleményében, valamint angolul az irodalmi díj hivatalos honlapján):

• Isabelle Wéry (BE) „Marilyn Désossée” című művéért, mely regény formájába öntött road movie;
• Faruk Šehić (BiH) „Knjiga o Uni” (Könyv az Unáról) című regényéért, melynek középpontjában a háborús traumák feldolgozása áll (Šehić egy korábbi írása a Literán magyarul olvasható);
• Emilios Solomou (CY) „Hμερολóγιο μιας απιστίας” (A hűtlenség naplója) című regényéért, mely az idő, a rombolás, az emlékezet és a szerelem témájával foglalkozik;
• Kristian Bang Foss (DK) „Døden kører audi” (A halál Audival jár) című alkotásáért, melynek lapjain egy Európát átszelő autóút eseményei elevenednek meg;
• Meelis Friedenthal (EE) „Mesilased” (A méhek) című munkájáért, egy Hollandiából Észtországba utazó diák kalandjairól;
• Katri Lipson (FI) „Jäätelökauppias” (A fagyiárus) című játékos és bájos történetért, mely javarészt a negyvenes-ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódik;
• Lidija Dimkovska (FYROM) „Резервен Живот” (Tartalék élet) című művéért, melyben azt mutatja be, hogyan küzd egy sziámi ikerpár azért, hogy mindketten külön életet élhessenek;
• Marica Bodrožić (DE) „Kirschholz und alte Gefühle” (A cseresznyefa asztal) című alkotásáért, mely az idő és az emlékezés témáját járja körül;
• Tullio Forgiarini (LU) „Amok – Eng Lëtzebuerger Liebeschronik” (Ámok – Egy luxemburgi love story) című regényével, mely azt írja le, hogyan keres egy kamasz szeretetet, boldogságot és helyet a mai társadalomban;
• Ioana Pârvulescu (RO) „Viaţa începe vineri” című művéért, mely különleges és bájos utazásra hív a régmúlt időkbe;
• Gabriela Babnik (SI) „Sušna doba” (Száraz évszak) című regényéért, mely egy szokatlan szerelmi történetről szól (Babnik egy korábbi írása az elektronikus könyvtárban elérhető);
• Cristian Crusat (ES) „Breve teoría del viaje y el desierto” (Az utazás és a sivatag rövid elmélete) című könyve mel az emberi létezésről szóló elbeszéléseket tartalmaz.