Pünkösd Európában

A pünkösdöt Európa legtöbb országában ünneplik valamilyen formában, sok országban ünnepnap pünkösd hétfő is. A pünkösd – ugyanúgy, mint a húsvét – mozgó ünnep, amely a keresztény hagyományok szerint a húsvétot követő ötvenedik napra, valamikor május 10. és június 13. közé esik. Ez az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amikor a Szentlélek eljövetelére emlékeznek, emellett a legtöbb országban összefügg a természet újjáéledésével és a nyár köszöntésével. Az ünnephez tehát nemcsak keresztény, de pogány és római hagyományok is kötődnek. A népszokásokban főleg a termékenység és a nász ünnepe, valamint ezek szimbolikus megjelenítése dominál – a hagyomány szerint a nagy nyári munkák kezdete előtt ünnepelni kell, köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. A római birodalomban májusban tartották a növények, virágok istennőjéhez, Flórához kötődő ún. Florália ünnepeket – a pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, Magyarországon elsősorban a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Számos hagyomány kötődik az egyes országokban pünkösd megünnepléséhez – Magyarországon például ilyenkor választottak a fiatal férfiak pünkösdi királyt maguk közül, aki utána a következő királyválasztásig „uralkodhatott” – az ivóban ingyen ihatott, és minden mulatságra meghívták. Székelyföldön ilyenkor rendezik a Csíksomlyói búcsút. Európa és a világ számos országából ilyenkor több százezer zarándok érkezik a helyi kegytemplomhoz, ahol együtt várják a szentlélek eljövetelét. Franciaországban a hagyományos istentiszteleten gyakran csendül fel a szentlélek eljövetelére emlékeztető trombitaszó. A fúvósok fontos szerepet kapnak az angliai tradicionális ünnepeken is, ahol a pünkösdi felvonulásokat gyakran kíséri fúvószene, vagy kórusok fellépése, a lányok pedig rendszerint fehérbe öltöznek – a hagyomány szerint ebben az időszakban gyakran kereszteltek, és a frissen keresztelkedettek fehér ruhába öltöztek. A litvánoknál a pünkösd összefonódik a pogány nyírfaünneppel, de számos ország hagyományában fontos szerepet játszanak a növények, virágok, amelyekkel feldíszítették az utcákat, házaikat ilyenkor.

A pünkösdhöz kapcsolódó hagyományok megjelennek az ünnep nemzeti elnevezéseiben is. Egy részük a görög πεντηκοστή [pentekoszté], azaz ötvenedik szóra vezethető vissza – ilyen az angol Pentecost, az olasz Pentecoste, a francia Pentecôte, de erre vezethető vissza a német Pfingsten és a magyar pünkösd is. Az elnevezések egy másik csoportja pogány ünnepekhez vagy a nyár várásához kapcsolódik (mint a román Rosalii vagy az észt suvistepüha), vagy valamilyen formában megjelenik benne a szentlélek vagy a lélek szó (mint például a lengyel Zesłanie Ducha Świętego-ben), vagy (mint az angol Whit Sundayben) a fehér szín. További részletek olvashatók a nyest.hu oldalán az egyes elnevezések eredetéről. Az EU országaiban használt elnevezéseket térképen foglaltuk össze, ezt láthatjátok lent.

Szép ünnepet kívánunk mindenkinek!