vendegc.pngAz Európai Unió hosszú ideje a világ első számú turisztikai célpontja: az elmúlt években évente közel félmilliárd fő érkezett az EU országaiba, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az utazók jelentős része valamelyik másik uniós országból érkezett. Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok az EU teljes GDP-jének tizedét is kiteszik, és több mint 12 millió embernek adnak megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei, mára azonban visszaállt a trend, és a – külső és belső – turisták száma folyamatosan nő az EU tagállamaiban. Az idegenforgalom a kereskedelem / értékesítés és az építőipar után a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

Miről mesélnek a vendégéjszakák?

Az eltöltött vendégéjszakák sokat mondanak arról, mennyire népszerű az adott ország a turisták között, ugyanakkor természetesen egy nagyobb ország, hatalmas területtel és lakossággal nyilván több vendéget tud fogadni, mint egy kisebb. Éppen ezért nem az abszolút vendégéjszakák alapján rangsoroltuk az országokat, hanem relatív nagyságukhoz mértük: lakosságarányosan néztük meg, hogy évente hány vendégéjszakát töltenek el turisták egy-egy ország hoteljeiben, vakációs szállásain és kempingjeiben.

Érdekes azt is megnézni, hogy a vendégéjszakák mennyiben származnak belföldi turistáktól. Több kisebb, népszerű turisztikai célpont főleg a külföldi turistákból él, ugyanakkor Olaszországban például a turisták fele országon belülről jött 2017-ben, Franciaországban is közel kétharmadrészt helyi turisták állnak a forgalom mögött, Németországban pedig a turisták 20%-a jött csak külföldről tavaly. Jó böngészést (nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva nézhető a kép)! :-)

vendeg.png


Csak a vendégéjszakák számát nézve egyébként sok meglepetés valószínűleg nem ér senkit, ha megnézi, mely európai országok vonzzák a legtöbb turistát: 2017-ben 471 millió vendégéjszakával Spanyolország volt a legnépszerűbb, őket Franciaország követte (431 millió vendégéjszakával), majd Olaszország (425 millió) és Németország (400 millió vendégéjszaka / év).

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

2 Vissza

turizmus_1.jpgJúlius és augusztus a legtöbb európai országban utazási csúcsszezon. Ilyenkor Európa legnépszerűbb turisztikai helyszínei megtelnek zsibongó, fényképező, kezükben útikönyvet tartó vendéggel a világ minden részéről. A túlzott tömeg egy-egy nevezetesebb európai helyszínen az utóbbi időben némi ellenállást is kiváltott a helyiek körében (erről majd később), de a turistákat alapvetően minden ország örömmel várja. Az EU országai és az EU is hatalmas összegeket költ a szektor támogatására és promócióra, ami nem is csoda, hiszen a legtöbb európai ország óriási bevételt könyvelhet el a külföldi látogatók jóvoltából.

Az EU GDP-jének több mint 10%-a

Egyes becslések szerint a turizmus és a kapcsolódó ágazatok összességében az EU teljes GDP-jének tizedét teszik ki, és több mint 12 millió embernek – zömében kis- és középvállalkozásoknak – ad megélhetést. A 2008-as világválság és az azt követő izlandi vulkánkitörés miatt jelentősen megcsappantak a terület bevételei. Mára visszaállt a trend, és az ágazat az uniós GDP folyamatosan növekvő hányadát termeli ki, jelenleg évente több mint 350 Mrd eurót. Ezzel az idegenforgalom – a kereskedelem/értékesítés és az építőipar után – a harmadik legnagyobb társadalmi-gazdasági terület az EU-ban.

A világ első számú turisztikai célpontja: Európa

Az Európai Unió továbbra is a világ első számú turisztikai célpontja maradt: 2015-ben 480 millióan érkeztek az EU országaiba turisták, ami világszinten a turistaforgalom több mint 40%-át jelentette. Ez a szám ugyanakkor legnagyobb részben az „EU-belföldi” turistáknak köszönhető: az unión belüli turistaforgalom 90%-a valamelyik másik uniós országból érkezett. Ugyanakkor az is elmondható, hogy az uniós lakosság kicsit több mint fele (51%) inkább saját hazájában tölti pihenését, míg azok közül, akik elhagyják országukat, mindössze 15%-a megy valamilyen unión kívüli országba. Uniós szinten a legnépszerűbb nem EU-s célországok az Egyesült Államok, Törökország és Marokkó.

„Akik élnek, azok délnek mennek”

Ha megnézzük, hogy mely európai régiókat kedvelik leginkább a turisták, kiderül, hogy egyértelműen három mediterrán ország viszi a prímet. Az első tíz régióban négy Spanyolországban található (1.: Kanári-szigetek; 3.: Katalónia; 5.: Baleári-szigetek; 7.: Andalúzia), három Franciaországban (2.: Île-de-France  / párizsi régió; 8.: Provence-Alpes-Côte d'Azur; 9.: Rhône-Alpes), egy-egy pedig Horvátországban (4.: Adria-part), Olaszországban (6.:Veneto), illetve az Egyesült Királyságban (10.: Belső-London).

Magyarországról Budapest központtal a Közép-magyarországi régió a legnépszerűbb, amely éves szinten kb. 10 millió turistát vonz. Érdekességképpen: a Budapesttel sok szempontból turisztikailag versenyző cseh prágai régió kb. 16 milliót.

turizmus_2.jpg

turizmus_3.jpgMagyar vagyok és turista

A magyarok többsége (az uniós átlagnál kicsit többen, 58%) belföldön tölti szabadságát. Némileg meglepő, de a hivatalos adatok alapján a külföldön pihenők közül 2015-ben a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy az Egyesült Államokba utaztak Magyarországról. A szeretet kölcsönös a németekkel: a hozzánk látogató külföldiek legnagyobb hányadát a németek (7,1%) tették ki, a britek (3,2%) és az osztrákok (2,9%) előtt.

Bárhova is utaznátok a közeljövőben, nagyon jó pihenést, és kikapcsolódást kívánunk! :-)

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

cover.PNGEurópa tájai hihetetlenül sokszínűek: a kiterjedt tóvidékektől a hatalmas erdőségekig; a mélyföldektől a tenger által formált homokos vagy sziklás partokig – vagy épp a több ezer méter magas hegycsúcsokig. Mostani gyűjtésünkben Európa legkülönlegesebb tengerparti szikláit és hegyszirtjeit gyűjtöttük össze, sorvezetőnk a Visiteurope.com volt.
EDIT: a gyűjteményt a visszajelzések alapján bővítettük – köszönjük a tippeket! :-)

cover2_1.PNGA nyár a vakáció, a nagyobb utazások időszaka. Ilyenkor, aki teheti valamilyen nyugis hely, mondjuk vízpart felé veszi az irányt akár belföldön, akár külföldön. De sokan ilyenkor indulnak nagyobb felfedezőútra, és célba veszik Európa valamelyik híres – történelmi, művészeti, szórakoztató vagy épp szakrális – látványosságát. Vajon mely helyszínek a legnépszerűbbek Európában? Ennek jártunk most utána – az eredményeket az alábbi infografikán (nagyobb méretben a kép tetejére kattintva, vagy itt) láthatjátok.

top_latvanyossag_eu.png

Törekedtünk a pontosságra, de a lista nem tekinthető hivatalosnak. Az egyes látványosságok adatait nagyon nehéz összehasonlítani, hiszen sok esetben ezek (kötelezően megváltandó jegyek hiányában) csak becsléseken alapszanak, amelyeket az üzemeltetők különböző időközönként ismertetnek. Ahol elérhető volt, mindenhol a legfrissebb hivatalos adatokat vettük alapul.

A lista alapjául a Travel and Leisure magazin gyűjtése szolgált, a legfrissebb adatok forrásai: az Olasz Turisztikai Hivatal, a Notre Dame, a Disneyland Paris, a francia külügyminisztérium hivatalos oldalai.

Coverkép: a Bizottság infografikájának felhasználásával

Egy kis vizuális túrára invitálunk benneteket az elnökségtől búcsúzó országba, görög turisztikai témájú plakátok segítségével.

Görögország épp az év legintenzívebb időszakába lép: aki egyszer már járt ott, az érti, mi mozgatja a több százezer turistát Európából és a világ minden tájáról minden nyáron, hogy meglátogassák ezt a csodálatos látnivalókban és kulturális örökségben gazdag országot. Korábbi írásainkkal is igyekeztük bizonyítani: nagy jelentősége van, hogy egy-egy ország milyen képet sugároz magáról külföldi megjelenéseiben. Legyen szó akár egy ország „márkájáról”, azaz vizuális identitásáról, vagy épp egy EU-s elnökségének logójáról, hasonlóan sokatmondó és érdekes, mit üzen magáról egy ország a turistákat csalogató idegenforgalmi plakátjain. A leköszönő elnökség és a nyári szezon kezdetére időzítve mi most a Görög Nemzeti Turisztikai Hivatal („GNTO") múlt századi plakátjaiból válogattuk össze a legjobbakat egészen a harmincas évektől. Melyik a kedvencetek? :-)

(Pineterest oldalunkon egy nagyobb gyűjteményt találtok.)



Akit érdekel a plakátművészet, figyelmébe ajánljuk az Iparművészeti Múzeum egyik aktuális kiállítását, amely a magyar plakát egyik legizgalmasabb időszakát, a kereskedelmi plakát megjelenésének időszakát mutatja be a húszas-harmincas évekből, amikor a magyar plakátművészet igazán a világ élvonalába tartozott.

 

1 Vissza

sverige1.jpgNovember elején mutatták be Svédország vadonatúj, már használatban lévő országlogóját. Az alkotók az új identitáshoz egy új, saját betűtípust is terveztek.

Hogy mi az országlogó? Egy ország brandjének központi vizuális eleme, amely megjeleníti az országot külföldön, utalva annak valós vagy sugallni kívánt tulajdonságaira. Brandje, saját márkája ugyanis nemcsak a különböző fogyasztási cikkeknek lehet, de egy-egy országnak is. Az országmárkák erősségét értékeli például a FutureBrand felmérése – többek között a nemzetek kultúrája, gazdasági vitalitása, közpolitikai intézkedései alapján. E márka erőssége akár döntően befolyásolhatja, hogy az adott ország mennyire vonzó a turisták vagy a befektetők számára – nem mindegy, hogyan nyúl egy-egy ország ezekhez az elemekhez. Országlogó egyrészt az országok hivatalos turisztikai logója, de sok helyen külön az országok központi (kormányzati / információs) portálja saját logóval rendelkezik. Svédország is két külön logót használ e két funkcióra, a napokban a központi svéd információs portál logója újult meg (amelyet az új logótól és svédes elfogultságunktól eltekintve is szuper oldalnak tartunk – érdemes tanulmányozni nemcsak a svédfileknek!)

sverige_font.pngAz új logó elkészítésével a svéd kormány a Söderhavet tervezőirodát bízta meg (persze pályáztatás után). Az új logó középpontjába hosszas keresgélés után nem került más, mint Svédország egyik legrégebbi és legegyértelműbb szimbóluma, a kék-sárga zászló, amely kiegészül az ország nevével svéd nyelven („Sverige”), valamint azon az idegen nyelven, ahol a logót épp felhasználják. Az új identitás saját betűtípussal rendelkezik, ez a font a „Sverige Sans”, amelyet Svédország legismertebb betűtervezője, Stefan Hattenbach készített. Az alkotók szándéka szerint ez az identitás kellően rugalmasan alakítható, szabad és kötetlen (az alap arculati elemek alkalmazására és kombinálására a felhasználók kellően szabad kezet és inspirációt kapnak egy online arculati kézikönyv formájában), emellett minden írott és digitális platformmal kompatibilis.

Az eredmény egy végtelenül egyszerű, letisztult és tartós arculat, amely mellőz mindenféle felesleges sallangot, esetlegesen könnyen „elfáradó” elemet, amely így hosszú távon használható maradhat. Emellett tökéletesen jelképezi a svéd dizájn, és tágabb értelmezésben a svéd gondolkodás egyszerűségét és letisztultságát. A kritikusok ugyanakkor épp ezen egyszerűség láttán fanyalognak, mondván nem nagy kaland összerakni egy ország zászlóját, és mellé írni a nevét – ennél sokan többet várnának egy országimázst formáló arculattól. Ti mit gondoltok?

Összehasonlításképp nézzétek meg az alábbi gyűjteményt (a Designtagebuch gyűjtése) az európai országok (turisztikai) logóiról! Látható, hogy az országlogók szinte mindegyike az alábbi szimbólumokkal operál: zászló / szív motívum / jellegzetes vidék vagy táj / természeti jelenségek (víz) / nap / jellegzetes növény vagy állat / az ország neve / absztrakt grafika – ahogy azt például az országbrandeket is kutató Papp-Váry Árpád is tipizálta. (A lenti kép kattintásra megnő.)

Szerintetek milyen a jó országlogó?

tourism-logos-national-branding_design_tagebuch_k.jpg

1 Vissza

éjszaka1.jpg


Európa különböző tájai nemcsak nappal, de éjszaka is izgalmas mintákat rajzolnak – légifelvételeket bemutató sorozatunk utolsó részében ilyen, elsősorban a NASA által készített légifelvételeket mutatunk be. Felismeritek, hogy Európa mely tájait és nagyvárosait látjátok a képeken?  :-)

További izgalmas, nem csak európai és nem csak éjszakai felvételeket találtok a NASA kapcsolódó projektjének fotóalbumában.

(A képek után, a poszt alján megtaláljátok a megfejtéseket).

éjszaka2.jpg
éjszaka3.jpg

éjszaka4.jpg

éjszaka5.jpg

éjszaka6.jpg

éjszaka7.jpg

0 Vissza

A légi felvételeken hihetetlenül izgalmas, néha meseszerű tájakká és mintákká állnak össze az európai tájak. A természet sokszínű és izgalmas mintákat rajzol, míg az ember építette környezet a magasból sokszor megdöbbentő formákat ad. A Time és egyéb online magazinok gyűjtéséből, a NASA légi felvételeiből és a Google térképei közül válogattunk össze egy érdekes sorozatot, melynek első részében a földi mintázatokból válogattunk össze néhányat. (A képekre kattintva a megnyílik a képek eredeti forrása.)

1_Alpok.jpgAz osztrák Alpok Paul Bourke képén

2_spanyol.jpgSpanyol táj, szintén Paul Bourke képén

3_gronland.jpgGrönland (Paul Bourke)

4_spanyol.jpg

Spanyolország (Juan Luis Varona képe)

5_izland.jpg

Észak-Izland (A Time gyűjtéséből)

6_vezuv.jpg

A Vezúv (Olaszország) az RT magazin gyűjtéséből

7_Olasz.jpgLago di Brugnette, Olaszország (Google Maps)

0 Vissza