malta.pngAz évad második felében a környezetvédelemhez és az európai kulturális örökséghez kapcsolódó programokkal készül az Európa Pont. Májusban vendégünk lesz a világhírű etológus, Jane Goodall, és a hónap során megtekinthető lesz a Valletta 2018 Európa Kulturális Fővárosa fotókiállítás. Havi talkshow-nkban az építészet, a zene és a szellemi örökség kérdéseit járjuk körbe vendégeinkkel. Idén az Európa-napi fesztivált május 13-án tartjuk, a helyszín ismét a Szabadság tér. A hónapban fellép nálunk a Halott Pénz énekese, Járai Márk is, júniusban pedig fergeteges Fran Palermo koncerttel zárjuk az évadot.

0 Vissza

cover.jpgIdén is színes fesztivállal készülünk az EU születésnapjára – a Pál Utcai Fiúk, a Budapest Bár, Szalonna és Bandája és Hangácsi Márton koncertjével, számtalan érdekes és hasznos programmal várunk benneteket az idei Európa-napon Budapesten. Kicsik és nagyok, sportosak és kényelmesek, uniós tudásra éhezők vagy csak szórakozásra vágyók – május 13-án irány a budapesti Szabadság tér!

0 Vissza

futas_cover.pngIdén is lesz hagyományos, ingyenes futóverseny Magyarország uniós csatlakozásának évfordulójához kapcsolódóan Budapesten. Már tizennégy év telt el azóta, hogy hazánk az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, ezért idén a teljesítendő táv 14 kilométerre nőtt. Az idei EU-s futás útvonala mentén tizennégy európai uniós forrásból megújult vár és kastély képét helyezzük el, szimbolizálva az EU jelentős szerepét Magyarország kulturális örökségének megőrzésében. Ennek kiemelt aktualitást ad, hogy 2018-at az Európai Unió a kulturális örökség európai évévé nyilvánította.

0 Vissza

valetta2018_01.jpgMáltára utazni akármikor jó, erről már mi is többször írtunk. Szerencsére fapados járattal könnyen és viszonylag jó áron meglátogatható ez a távoli szigetország, „amelyet receptre kellene felírni depresszió ellen”. De nemcsak azért érdemes odautazni, hogy kipróbáljuk a híres nyúlhúsos fogásokat vagy a kaktuszpálinkát, részt vegyünk egy festán, esetleg ringatózzunk Luzzuval Valletta egyik öblében – idén eggyel, pontosabban négyszázzal több okot tudunk arra, hogy miért érdemes meglátogatni Máltát. Bemutatjuk a kulturális fővárosi program legizgalmasabb programjait. 

0 Vissza

lumiere.jpgMárciusban két témát, a női egyenjogúságot és az európai kulturális örökséget járjuk körbe vendégeinkkel. Az Európai Unió támogatja a férfiak és nők közötti egyenlőséget, feladatának tekinve az egyenlőtlenségek megszüntetését. „Hogy vagy?” című talkshow-nkban Jakupcsek Gabriellával, Réz Annával és Skrabski Fruzsinával beszélgetünk a témáról. Lumière Filmklubunkban ezúttal egy igazi filmtörténeti kuriózumot vetítünk. Egy francia dokumentumfilmből megismerhetjük filmklubunk névadói, a Lumière testvérek munkásságát – amely egyébként az európai kulturális örökség része. Egy csésze Európa sorozatunkban pedig – Szent Patrik nap alkalmából – ezúttal Írország úti célunk.

0 Vissza

leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

 

 


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

A kulturális örökség európai évének fő célja, hogy felhívja a figyelmet Európa történelmi múltjára, értékeire, a kulturális örökség kínálta lehetőségekre, amelyek mind fontos alapját jelentik az európai identitásnak. Az év során az EU kiemelten népszerűsíti a kulturális sokszínűséget, a párbeszédet a különböző kultúrák között. A rendezvénysorozattal az Unió leginkább arra világít rá, hogy Európa minket körülvevő gazdag kulturális örökségével foglalkozni fontos, érdemes, és nem kevésbé érdekes. Európai kulturális örökségünk közé tartoznak épületek, városképek, emlékművek, könyvek, régészeti leletek ugyanúgy, mint a tájak, állat- és növényvilág, a hagyományok, nyelvek, szakmák, tudás és készségek, és már a digitális tartalmak is. Európában található 453 bejegyzett világörökségi helyszín, ami az UNESCO listáján szereplő helyszínek csaknem fele.


Európa kulturális örökségének védelme eddig is hangsúlyos volt az EU-ban. Az azonos nevű civil szervezet 1963 óta Europa Nostra díjjal (az Európai Unió Kulturális Öröksége Díjával) jutalmazza a kiemelkedő örökségvédelmi projekteket – legyen az megóvás, felújítás vagy épp tudatosítás.

A kulturális örökség európai évének eseményei minden európai polgárhoz szólnak, de különösen koncentrálnak a gyerekekre és a fiatalokra, a kultúrát őrző és örökségvédő helyi közösségekre, illetve azokat is szeretnék bevonni, akik egyébként aránylag ritkán kerülnek kapcsolatba a kultúrával.

kulturalis_orokseg_eve_02.jpg

Erre a jelek szerint igény is mutatkozik: egy 2017-es felmérés szerint Európában – és ezen belül Magyarországon is – az emberek 80 százaléka fontosnak tartja a kulturális örökséget mind saját maga, mind a szűkebb és tágabb környezete, a települése, régiója, országa és egész Európa szempontjából. Egyértelmű társadalmi haszna mellett gazdaságilag is nagyon jelentős a terület, mivel az EU-ban közel 8 millióan dolgoznak közvetve a kulturális örökséghez kapcsolódó ágazatokban.


Az európai programsorozat már 2017 decemberében elindult, a hivatalos megnyitót Magyarországon a magyar kultúra napján tartották. Az évad során 28 ország 7840 rendezvénye közül válogathatunk – ilyen gazdag kínálatból nagyon nehéz választani, de kiemelünk pár különlegesebbet. Februárban indul az „UNESCO zene városában”, az olaszországi Pesaróban egy Rossini-ünnepségsorozat a zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Március 22-én Bécsben, 23. és 26. között Kőszegen és 27-én Budapesten közös osztrák-magyar kultúraközvetítő konferenciára kerül sor.  Május 1-jén együtt táncol Európa Beethoven Örömódájára száz különböző helyszínen; május 21-én tartják a Natura 2000 természeti örökségi napot, kiemelve a természetvédelem fontosságát. Október 15-én Lyonban kerül sor az Európai Film Fórum eseményére a Lumière filmfesztivál során, november 1. és 6. között pedig az amatőr rövidfilmek kerülnek fókuszba a görögországi Igoumenitsában. Az év záróeseményét 2018. december 11-én rendezik Bécsben.

kulturalis_orokseg_eve_03.jpg

A magyarországi programok között a kezdeményezés honlapján található eseménynaptárban böngészhetünk, ahol találhatunk helytörténeti és szavalóversenyeket, nemzetközi szellemi kulturális örökség találkozót, gyerekfesztivált, nyáresti koncerteket, Liszt-hetet, szüreti fesztivált és egyéb izgalmas rendezvényeket.

Érdemes tehát elmerülni a széles kulturális kínálatban, és minél többet megismerni Európa különleges szellemi és tárgyi örökségei közül, hiszen ettől mi is csak gazdagabbak leszünk. Kultúrára fel! :-)

Képek forrása: Kulturális örökség európai éve honlapja

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
 tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

1ajanlo1.jpgÉv eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.

1ajanlo2_jpg.pngJanuár közepén, 18-án, filmklubunkban A vörös teknőssel kezdünk, amelynek fontos magyar vonatkozása van: a francia-japán-belga koprodukcióban készült, 80 perces animációs film nagy részét ugyanis a kecskeméti rajzfilmstúdióban rajzolták. A filmet Michael Dudok de Wit Oscar-díjas holland rendező jegyzi, aki a világhírű, japán Ghibli animációs stúdiónál készítette az ember és a természet kapcsolatát középpontba állító filmjét. A vetítésen Gyárfás Dorka Varga Zoltánnal, a Budapesti Metropolitan Egyetem óraadójával beszélget a filmről.

1ajanlo3_jpg_png.jpg
Az Egy csésze Európa első idei estjén, január 23-án Hollandia felé vesszük az irányt: a célállomás a frízföldi Leeuwarden, Európa egyik kulturális fővárosa. Bemutatjuk Leeuwarden nevezetességeit, a kulturális évad programjait, és mesélünk arról is, miért itt tartják Hollandiában a legnagyobb virágpiacot, a legnagyobb marhavásárt és a Dominó-napot. A hely leghíresebb szülöttjéről, Mata Hariról is szó lesz. Az est díszvendége René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, az est műsorvezetője Szederkényi Olga újságíró. A rendezvény ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött: regisztrálni az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet.

negyzet.JPG
Februári filmklubunk vetítésén, 8-án megtudhatjátok, melyik film vitte el a legtöbb Európai Filmdíjat 2017-ben (sajnos épp a másik nagy esélyes, az Enyedi Ildikó rendezte Testről és lélekről elől). A svéd-német-francia-dán koprodukcióban készült A négyzet című szatirikus dráma Cannes-ban Arany Pálmát nyert, az Európai Filmakadémia a legjobb vígjáték, forgatókönyv, rendezés és férfi főszereplő kategóriájában is díjazta – a film nagy valószínűséggel az Oscarért is jó eséllyel fut majd. Az esten vendégünk lesz Tímár Katalin, a Ludwig Múzeum kurátora.


1ajanlo5.jpgFebruár 14-re
egy nagyon izgalmas beszélgetést ajánlunk figyelmetekbe. A hazai társadalmi vállalkozásokról szóló talk show-nkban a CauseART Platform társalapítójával, Bombera Krisztinával, a fenntartható társadalmi vállalkozások fejlesztéséért felelős NESsT Magyarország képviselőjével, Kovács Imolával és a HellóAnyu! vezetőjével, Lipták Orsival beszélgetünk. A társadalmi vállalkozások mind olyan kezdeményezések, amelyek hosszútávon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb szociális problémákra. Szó lesz többek közt arról, hogy miért éri meg ilyen vállalkozásokat indítani, hogyan lehet ezt megtenni, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek és eredményeket értek el a korábbi években.


1ajanlo6.jpgFebruár 22-én zenés programra várunk benneteket: vendégünk lesz Bérczesi Robi zenész és dalszerző, akivel koncertje előtt többek között arról beszélgetünk majd, hogy milyen nehézségekkel néz szembe ma egy zeneszerző, amikor választ kell adnia az új kihívásokra, ugyanakkor hogyan tudja kihasználni a digitális kor által kínált lehetőségeket. Bérczesi Robi önálló projektje, az „Én meg az Ének” a dalszerző zenei munkásságának legfontosabb állomásait rögzíti és dolgozza fel. Az egyszálgitáros koncerten sorra kerülnek a Hiperkarma és a BioRoBoT legnagyobb slágerei, az előadó régebbi magyar számainak átdolgozásai, valamint kedvenc magyar népdalai is.

Az Európa Pont januári és februári programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza