tarsadalmi_vallalkozasok_1.jpgFebruár 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

0 Vissza

leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kulturalis_orokseg_eve_01.jpg„Örökségünk: a múlt és a jövő találkozása” – így hangzik 2018 szlogenje. Az EU 1983-ban vezette be a tematikus éveket azzal a céllal, hogy egy adott területre, kérdésre felhívja a figyelmet, és párbeszédet ösztönözzön az adott témával kapcsolatban. Idén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, aminek középpontjában a kulturális események és az oktatás állnak. Az év során számos uniós szintű ünnepségen, több ezer tagállami, regionális és helyi rendezvényen vehetünk részt.

0 Vissza

amsterdam-988047_960_720.jpgÉv eleji programjainkban azok a kezdeményezések kerülnek fókuszba, amelyek valamilyen társadalmi vállalkozás keretében a mindennapok nehézségeire, kihívásaira adnak fenntartható választ – erről szól február közepén a „TTT – Támogass tudatosan!” című rendezvényünk. Lumière filmklubunkban vetítjük az utóbbi évek egyik legizgalmasabb animációs filmjét, A Vörös teknőst és a díjat díjra halmozó A négyzet című Ruben Östlund filmet is, amely legutóbb épp az Európai Filmakadémia díjátadóján tarolt. Elutazunk még egy csésze erejéig 2018 holland, pontosabban fríz kulturális fővárosába, Leeuwardenbe is, és Bérczesi Robival is beszélgetünk, aki koncertet ad nálunk február végén. Lesz miért beugrani hozzánk idén is, mutatjuk a részleteket.

0 Vissza

lamia1.pngAz Európa Pont Szaharov estjén a megszokott rendezvényeinktől eltérően minden egy kicsit más volt – és nemcsak a kivételes biztonsági átvilágítás miatt. Egy fiatal lány olyan borzalmakról beszélt, amelyeket elképzelni is nehéz, hallgatni is fáj – és ezek a borzalmak személyesen vele történtek meg. A közönség néma csöndben hallgatta, ahogy az Iszlám Állam (vagyis a Daesh) kegyetlenségeiről, családja és saját tragédiájáról beszélt. Az Európai Parlament emberi jogi díjával, a Szaharov-díjjal kitüntetett Lámia Adzsi Bassár volt a vendégünk, akivel Perger István, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének képviseletvezető-helyettese beszélgetett.

esztoktatas1.jpgÉsztország egy ideje rendre az élbolyban – Európából épp az első helyen – végez az OECD természettudományos, matematikai és szövegértési képességeket felmérő tesztjén, a PISA teszten. Mivel a kis balti ország sok szempontból hasonló háttérrel rendelkezik, mint Magyarország, érdemes lehet megvizsgálni, hogy minek köszönhető Észtország oktatási sikere. Ennek próbáltunk utánajárni vendégeinkkel egyik legutóbbi programunkon, ahol Gunda Tire PISA szakértő beszélt nekünk az észt oktatási rendszer sajátosságairól.

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

A fiatalok mobilitását, külföldi tapasztalatszerzését támogató program a mai napig talán az EU legsikeresebb és legtámogatottabb kezdeményezése. Az ötlet eleve sikerre van ítélve: eresszünk össze Európa minden szegletéből fiatal, a világra és egymásra kíváncsi fiatalt, és lássuk meg mi lesz belőle. Csupa jó.

Egyetemi csereprogramból a legkomplexebb mobilitási program

Az egyetemisták külföldi tanulását támogató Erasmus program még 1987-ben indult, akkor még a maival összevetve szinte jelentéktelen büdzséből, az első évben mindössze 3200 hallgató részvételével. A költségvetés és a támogatott tevékenységek köre mára nagyon kiszélesedett; máig összesen 9 millió fiatal és szakember részvételét tette lehetővé, évente nagyjából 300 ezer résztvevővel. 2014 óta – több hasonló mobilitási program beolvasztása után – az Erasmus+ program már többek között önkéntes munkát, gyakorlatszerzést, nemzetközi projektek létrehozását is támogatja. Magyarország 1998 óta vesz részt a programban, csak tavaly összesen majdnem 15 ezren vettek részt valamelyik kezdeményezésében.

A program sikere és népszerűsége szerencsére azt mutatja az uniós döntéshozóknak is, hogy ebbe a kezdeményezésbe érdemes fektetni. A jelenlegi az eddigi legnagyobb összegű hétéves keret, amiből a program gazdálkodhat: a 2020-ig elkölthető 14,7 milliárd euró közel 3,3 millió fiatal külföldi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. A Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor arra kérte fel az EU vezetőit, hogy 2025-re növeljék kétszeresére az Erasmus+ programban részt vevő fiatalok számát – a trend mindenképpen azt mutatja, hogy a program egyre többekhez elérhet.

Ki vehet részt? Mik a feltételek?

Az Erasmus+ program hivatalos honlapján megtalálható valamennyi alprogram (egyetemi csere, önkéntesség, gyakorlatszerzés, csereprogramok, stb.) részletes ismertetése. Még részletesebb információt ad az aktuális programkalauz, az aktualitásokért az Erasmus+ programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvány oldalát is érdemes átnézni.

erasmus30_02.jpg

Köszönet az Erasmusnak

És hogy konkrétan mit adhat a program egy résztvevőnek? Rengeteg mindent. Erről vallottak az Erasmus harmincéves születésnapjához kapcsolódó program résztvevői is. Elmondták, mit jelentett nekik az a pár hónap, amelyet Magyarországról egy másik programországban töltöttek – akár egyetemistaként, akár vállalkozóként, akár valamilyen csereúton.

Íme egy pár vallomás – ha próbáltad, te hogy látod? :-) (Kattints a galériára!)



A képek és a vallomások a Tempus Közalapítvány „
Legyél Te az #Erasmus30 arca” felhívására érkező jelentkezésekből származnak. A borítóképként használt szófelhő az ő visszajelzéseiket mutatja.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

1 Vissza

ajanlo2.jpgDecemberben adják át az Európai Parlament emberi jogi díját, ezért a hónapban mi is kiemelten foglalkozunk az emberi jogok kérdésével és a Szaharov-díjjal. Vendégünk lesz a díj egyik korábbi kitüntetettje, az Iszlám Állam rabszolgatartásának egyik túlélője, Lámia Adzsi Bassár. Emellett még az oktatás és az EU legsikeresebb mobilitási programja, az idén harmincéves Erasmus kerül középpontba – ellátogatunk a legnépszerűbb Erasmus-városokba, és a kiemelkedően teljesítő észt oktatási rendszer titkát is megpróbáljuk megfejteni.


A hónap első rendezvénye, 6-án Egy csésze Európa sorozatunk rendhagyó estje lesz: ezúttal nem egyetlen város vagy ország lesz a célállomásunk, hanem mindjárt három: London, Párizs és Sevilla, de még többről is lesz szó. Milyen az élet ezekben a városokban, ha az ember egyetemistaként pár hónapra utazik oda? És milyen Németországban, Olaszországban, Svájcban, Portugáliában? A harmincéves Erasmus programhoz kapcsolódóan szó lesz arról, hogy ezek az országok mennyire fogadták be a magyar diákokokat, és mit tanultak a magyar diákok külföldön a helyiektől. Mire elég az ösztöndíj? Mit hoztak haza a diákok? Többek között erről is kérdezi a vendégeket az est házigazdája, Szederkényi Olga. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz (egycseszeeuropa@gmail.com) kötött.

ajanlo2.jpgMindjárt másnap egy egészen különleges filmet mutatunk be filmklubunkban: a tavaly Lux-díjra jelölt francia-svájci animációs film, az Életem Cukkiniként (Ma vie de Courgette) lesz látható. A film egy kisfiú, Cukkini szemszögéből mutatja be a gyermekotthonok világát. Senkit ne tévesszen meg, hogy animációs filmről van szó: a forma talán a gyerekekhez áll közelebb, de a film egyáltalán nem (csak) gyerekeknek szól: „megrázóan induló, de mégis magával ragadóan optimista történet arról, hogy néha a sötét verem mélyéről is kilátni a napsütötte sávig”. A film 2016-ban döntős volt az Európai Parlament Lux-filmdíjáért, 2017-ben pedig Oscar-díjra is jelölték a legjobb animációs film kategóriájában. A vetítés után Gyenge Zsolt filmkritikussal Gyárfás Dorka beszélget.

book-address-book-learning-learn-159751_1.jpegDecember 11-én az észt oktatási rendszer csodájának járunk utána. Vendégeinkkel arra keressük a választ, hogy minek köszönhető a kis balti ország rendre kiemelkedő szereplése a gyerekek általános képességeit felmérő PISA-teszteken. A beszélgetésben szó lesz a hazai és észt pedagógiai módszerekről, és arról, mi kell ahhoz, hogy hosszú távon is használható tudást szerezzenek a fiatalok az iskolában. A programot a Magyarországi Észt Intézettel együttműködésben szervezzük.

December 13-án, épp aznap, amikor az Európai Parlament plenáris ülésén átadják az idei év kitüntetettjeinek, a venezuelai demokratikus ellenzék képviselőinek az EP emberi jogi díját, az Európa Pontba az egyik tavalyi díjazott, Lámia Adzsi Bassár érkezik. Adzsi Bassár és Nádia Murád a jazidi közösség jogaiért küzdenek, amióta kiszabadultak az Iszlám Állam fogságából. Adzsi Bassár több alkalommal kísérelt meg szökést, mielőtt családja segítségével végül sikerrel járt. Menekülése során egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig majdnem megvakította. Szerencsére sikerült elmenekülnie, és végül orvosi kezelésre Németországba került, ahol újra találkozhatott túlélő testvéreivel. Felépülése óta Adzsi Bassár a jezidita közösség nehéz sorsára hívja fel a figyelmet, és tovább segíti az IS rabszolgáivá és támadásai áldozataivá vált nőket és gyermekeket. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz (regisztracio@eu.hu) kötött.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

-----

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként 
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza