cover.PNGEgy csipet Weimar, leheletnyi Budapest, egy kis Eindhoven és jó nagy adag Párizs – az ideális európai kulturális és kreatív város receptje valahogy így néz ki. Legalábbis az Európai Bizottság nemrégiben ismertetett jelentése alapján, amely az európai városokat kulturális és kreatív teljesítményük és vonzerejük alapján vizsgálta, immár másodszor. Ez alapján Budapest a kreatív ágazatokban létrejövő új munkahelyek tekintetében a legerősebb jelenleg a kontinensen. Súlycsoportjában, az egymillió főnél nagyobb nagyvárosokban pedig összesítve a hetedik legjobban teljesítő város.

0 Vissza

se1.pngHa fenntartható életmódra, szelektív szemétgyűjtésre vagy újrahasznosításra gondolunk, akkor a példaértékű országok között valószínűleg az elsők között ugrik be Svédország, ahol a hulladék szelektálása – körülbelül tizenkétfelé – már a nyolcvanas évek óta népszokás. A „lomizást” is világszínvonalúra fejlesztették: ők alkották meg elsőként a világon a fenntartható vásárlást népszerűsítő újrahasznosító plázát („återbruksgalleria”).

2 Vissza

ljubljana.pngÉppen most zajlott Európában az európai hulladékcsökkentési hét, ezért Egy csésze Európa sorozatunkban Szlovénia fővárosába ruccantunk át gondolatban, amely 2016-ban Európa zöld fővárosa címet is elnyerte. Miért vágott bele Ljubljana, milyen feltételei vannak a címnek, hogyan fogadták a helyiek, lesz-e egyszer magyar zöld főváros, és egyáltalán milyen az élet Ljubljanában és Szlovéniában – mindezekről szó esett jubileumi, ötödik születésnapját ünneplő sorozatunk legutóbbi estjén.

0 Vissza

kultf1.jpgA kulturális és kreatív szektor nagyon fontos szerepet játszik Európában. Amellett, hogy mára több embert foglalkoztat (9 milliót az EU-n belül), mint például a mezőgazdaság, Európa kulturális értékei, alkotásai világszinten egyedülállók. A kultúra jót tesz a léleknek: hozzájárul a teljesebb, gazdagabb élethez, növeli az egyének általános jólétét. Ez a kulturális gazdagság össze is köt minket Európában: egy jó európai film, egy európai író színdarabjából készült előadás, egy európai banda koncertje mind mond valamit az adott országról. Általuk jobban megérthetjük, mennyiben különbözünk – vagy éppen hasonlítunk – mi, európaiak.

0 Vissza

film2.jpgNagyok, nagy presztízsűek és fényűzőek – ilyenek Európa grand hoteljei. Az Europeana gyűjteménye alapján mutatjuk kedvenceinket.

0 Vissza

hotsput.pngMár csak a neve miatt is megérdemli, hogy kipróbáljuk, de a története is érdekes e havi, Németalföldről érkező receptünknek. Kevés összetevő, gyors elkészítés és hálás közönség: a hutspot tökéletesen passzol a litván kapros céklaleves és a luxemburgi szilvássüti mellé az összeurópai villámmenübe.

0 Vissza

gasztro1.PNGEgyik legutolsó, Gasztromeló című rendezvényünkön a diplomatából lett gasztroblogger, Mautner Zsófi és az olasz étteremtulajdonos és szakács, Gianni Annoni volt vendégünk, akikkel a mai magyar gasztronómia kihívásairól és lehetőségeiről beszélgettünk.

Zsófi már 15 szakácskönyvet jegyez szerzőként, blogja, a Chili és Vanília pedig az egyik legnépszerűbb a műfajban, számos díjat nyert, és sokakat inspirál, hogy a megszokott alapanyagokból valami izgalmasabbat készítsünk. Giannit talán az egész ország ismeri, számos tévés programban népszerűsítette az olasz konyhát és az otthoni főzést, budapesti éttermét pedig nemrég a világ 70 legjobb pizzát is kínáló étterme közé választották.

0 Vissza

eso.jpgEurópa nyelvi gazdagságára már sok példát hoztunk – bemutattuk, mennyire hasonlóan vagy éppen különbözően mondják Európa különböző országaiban, ha például valaki összehord hetet-havat, botfüle van, vagy ha valami nagyon drága. Legutóbb a nyár legdurvább kánikulájában annak néztünk utána, hogy a rekkenő hőségre milyen különböző szóképeket használnak az európai nemzetek.

1 Vissza