aarhus-2313178_960_720.jpg2017-ben a ciprusi Páfosz mellett a dániai Aarhus lett Európa kulturális fővárosa. A dán város hivatalosan január 21-én este, egy megaesemény keretében indította el programsorozatát. Aarhus mottója a „Let’s rethink”, vagyis „Gondoljuk újra”. Ennek szellemében az egész közép-dániai régiót egyfajta kulturális laboratóriumnak tekintik az év során, ahol a művészeten és a kultúrán keresztül alternatív ötletek és gondolatok születhetnek korunk kihívásaira válaszul.

A kulturális programsorozattal Aarhus bizonyítja, hogy Dániában nem csak Koppenhága lehet vonzó és modern hely, hanem a második legnépesebb város is – sőt, akár frissebb és menőbb is lehet a fővárosnál. Az évad során progresszív művészeti események és vonzó helyszínek csalogatják a látogatókat, hogy fedezzék fel a kulturális fővárost és környezetét. Aarhus a Jylland-félszigeten fekszik, és romantikus csatornáival, szép és rendezett utcáival és kikötőivel, egymástól séta- és biciklitávolságra eső látnivalóival elsőre talán álmos kisvárosnak tűnhet. Ugyanakkor már az évad egyik jelképeként ismert Aros múzeum is azt sugallja, hogy itt sokkal többről van szó, mint skandináv nyugalomról: a város fölött „lebegő”, szivárványszínű üvegkörfolyosóról egy modern város panorámája tárul elénk.

aarhus2.jpgAarhus három – klasszikusan dán – fő téma köré építi idei programját: ezek a fenntarthatóság, a sokszínűség és a demokrácia.  Fenntarthatóság alatt a dánok az egymással szoros kölcsönhatásban álló környezeti és a társadalmi szempontokat is értik. A sokszínűség alatt a sokféle kultúrára, és ezek – dán társadalmon belüli – együttélésére fókuszálnak, amelyet toleráns gondolkodásmóddal és innovatív ötletekkel biztosítanak. A demokráciát pedig a hagyományos dán értékeket megalapozó, minden közösség és együttműködés alapját jelentő elvként definiálják.

arhus-949699_960_720.jpg

Az aarhusi kulturális fővároshoz kapcsolódó programokban – különböző művészeti alkotásokon, színházon, táncon, zenén, irodalmon, gasztronómián, építészeten, designon keresztül – a hagyományos és a modern dán kultúra is bemutatkozik.

A programhelyszínek közül érdemes kiemelni a korábbi ipari kikötő egyik új épületét, a Dokk1 nevű modern kulturális központot, amellyel a korábbi ipari területet bevonták a város körforgásába.

Az EU egyik kulturális fővárosaként Aarhus természetesen számtalan érdekes és értékes, szórakoztató és elgondolkoztató programot kínál, ahol minden érdeklődő talál magának vonzó eseményt.  A honlapon többféle bontásban válogathatunk a közel 350 program közül, időpont, helyszín, művészeti ág, belépődíj, vagy ajánlott korosztály alapján. Sokat segít a látogatóknak az eligazodásban az aarhusi programsorozat programfüzete és hivatalos mobilalkalmazása, amelyek praktikus információkat tartalmaznak az eseményekkel kapcsolatban.

A hatalmas programkínálatból pár különösen érdekesnek mutatkozó programra hívjuk fel a figyelmeteket. A Jorn Múzeumban két kiemelkedő, az ember és a modern társadalom viszonyát vizsgáló skandináv művész, Asger Jorn és Edvard Munch közös kiállítását látogathatjuk meg.

Az Oscar-díjas Susanne Bier filmrendező filmtrilógiáját (Testvéred feleségét – Brothers; Hogy szeretsz? – Open Hearts; Esküvő után – After the wedding) először viszik színpadra Aarhusban, ráadásul három különböző műfajban: operaként, táncelőadásként és musicalként.

Dán és nemzetközi kortárs művészek átértelmezték és a mai társadalomra vonatkoztatva korszerűsítették a korai keresztény időszakból származó hét főbűnt, és bűnönként elosztva, hét különböző múzeumban szerveznek kiállítást és programokat a témában.

A kortárs norvég művész, Marit Benthe Norheim női alakokra formált „élethajói” az évad során Jylland partjainál közlekedve várják a látogatókat. A három mitikus vízi szobor elektromos motorral hajtva halad a part mentén és a vágy, élet és emlékek által meghatározott tematika mentén különböző élményekben részesíti az érdeklődőket.

Vízizene címmel Randers régi kikötőjéből varázsolnak hipermodern teret 3D világítással, hangjátékkal, légi akrobatákkal és a vízen táncoló hajókkal. A hatást fokozza, hogy a hajók használaton kívüli öreg daruk és silók díszletei között siklanak.

Aki Aarhus történelmére kíváncsi, az Aarhus Story elnevezésű interaktív program keretén belül ismerheti meg a város életének változásait a vikingek korától kezdve a középkoron és az iparosodáson keresztül egészen az elmúlt hatvan év eseményeiig, a mai Aarhus kialakulásáig. 

Aarhus közterei, utcái, parkjai, lépcsői, pincéi és szobái időnként meglepő előadásoknak, performanszoknak és művészeti eseményeknek adnak majd teret. Opera, tánc, városi szafari, színház és még számtalan forma.Ezek a „kis lázadásoknak” elnevezett, a látogatókat nem várt élményben részesítő előadások.

Izgalmas és különleges programból még rengeteg található Aarhus programjában.Ha tehetitek, érdemes egy dániai utazást az idei évre időzíteni.

Képek forrása: Aarhus 2017 logo; aarhusi utcakép; Szivárvány panoráma; Dokk1; Jorn-Munch kiállítás; Bier Trilógia; A hét főbűn; Élethajók; Vízizene; Aarhus Story; Kis lázadások;

1 Vissza

wroclaw_1.jpgDecemberben több programunk is foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Az EU egyik legfontosabb alapelve az emberi jogok tiszteletben tartása. Az EU a diszkrimináció minden fajtája ellen küzd, bármi is legyen a hátrányos megkülönböztetés alapja: az állampolgárság, vagy valamelyik nemhez, vallási közösséghez vagy bármilyen meggyőződéshez, kisebbséghez való tartozás. Bár az egyenlőtlenségek még nem szűntek meg teljesen, az EU jelentős előrelépést ért el az utóbbi évtizedekben ezen a területen, és folyamatosan dolgozik azon, hogy minél inkább előítélet- és diszkriminációmentessé váljon az unió.

Európai gondolkodók sorozatunkban a brüsszeli rendőrkapitány marokkói származású főtanácsadója, Saad Amrani többek között a „sokszínűség menedzseléséről”, az integrációról és a terrorizmus elleni küzdelemről beszél majd. Egy másik beszélgetésen a Brexit témakörét járjuk körül vendégeinkkel. Lumière Filmklubunkban a Szaharov-díjas, iráni Dzsafar Panahi autójában zajló izgalmas beszélgetéseket követhetjük majd Taxi, Teherán című filmje segítségével. A karácsonyra pedig idén lengyel hangulatban készülhetünk, decemberi menünkön – a kulturális fővárosi címhez kapcsolódóan – ugyanis egy csésze Wrocław szerepel.


December 8-án, 18 órakor kezdődő Egy csésze Európa programunk főszereplője Európa egyik kulturális fővárosa, Wrocław lesz. A város Szilézia történelmi fővárosaként volt Csehország, a Porosz Királyság, a Habsburg Birodalom, a Német Birodalom és Lengyelország része. Miközben bebarangoljuk a különleges belvárost és felidézzük az év eddigi kiemelkedő eseményeit, ellátogatunk abba a 700 éves sörözőbe is, ahol anno Chopin és Goethe is magához vette a folyékony kenyeret, valamint pár karácsonyi falatot is megkóstolunk a lengyel konyha remekeiből. Az est házigazdája Szederkényi Olga, újságíró. A rendezvényen való részvétel szokás szerint ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amelyet az egycseszeeuropa@gmail.com címen lehet megtenni.

december6.jpgAz Európai gondolkodók – European Thinkers programsorozatunkban, december 12-én 19 órakor Saad Amranit, a brüsszeli rendőrkapitány főtanácsadóját látjuk vendégül. Terrorizmus és polarizáció című előadásában bemutatja, hogy a radikalizálódás, a szélsőségek térnyerése, a populizmus miként ássa alá a közös európai ideát, és mit tehetünk azért, hogy a társadalom szétszakadását megállítsuk. Brüsszel az EU „fővárosaként” a terrorizmus egyik fő célpontja. A főtanácsadóval egyebek mellett a terrorfenyegetettségről, integrációról és az iszlámról beszélgetünk. A beszélgetés nyelve angol, angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk. Az eseményre regisztráció szükséges, 2016. december 11-ig az euthinkers@eu.hu e-mail címen tudnak jelentkezni a programra.

Másnap, december 13-án 19 órakor „Kívül tágasabb?” címmel a Brexit következményeiről beszélgetünk vendégeinkkel. Milyen hatása lesz a brit kilépésnek az európai gazdaságra, a közös piacra, illetve az európai integráció jövőjére? Hogyan befolyásolja a Brexit az európai munkaerőpiacot, a szabad munkaerő áramlását? Mi történik azokkal az uniós munkavállalókkal, akik az Egyesült Királyságban vállaltak munkát, és mi lesz azokkal a britekkel, akik uniós országokban dolgoznak? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalja meg három vendégünk, Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Dr. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, valamint Dr. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. A beszélgetés során angol-magyar szinkrontolmácsolást biztosítunk.

december4.jpgDecember 15-én 19 órától Lumière Filmklubunk idei utolsó programján a Taxi, Teherán című filmet vetítjük. A filmben egy sárga taxi jár fel-alá Teherán forgalmas utcáin. Utasai közt van emberi jogi ügyvéd, kalózkiadású lemezekkel seftelő férfi, iskolás kislány, nyugdíjas asszony. Egy közös bennük: mindannyian őszintén beszélnek a felmerülő köz- és magánéleti témákról. Beszélgetőtársuk, a taxisofőr pedig nem más, mint maga a rendező: az egykor politikai okokból házi őrizetre ítélt, 2012-ben Szaharov-díjjal kitüntetett Dzsafar Panahi. Az iráni filmrendezőnek több, az iráni társadalmat bemutató filmje nyert már rangos nemzetközi elismerést. Panahit hazájában rendszerellenes tevékenység vádjával 2010-ben hat év fogságra és húsz év alkotástól való eltiltásra ítélték. Az „Ez nem egy film” című dokumentumfilmjét egy süteménybe rejtett pendrive-on csempészték ki Iránból és juttatták el a 2011-es cannes-i filmfesztiválra. Az est házigazdája Gyárfás Dorka, a Lumiére Filmklub kurátora Bujdosó Bori, újságíró.

Az Európa Pont decemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

1 Vissza

program_november1.jpgA Szaharov-díjat és a Lux-filmdíjat bemutató novemberi programjainkban az emberségesség kerül előtérbe, de szó lesz a hónapban a fiatalok képzési és érvényesülési lehetőségeiről is. Egy csésze kávéra – legalábbis gondolatban – pedig ezúttal a spanyolországi baszk városba, San Sebastiánba ugrunk be.

November 3-án nyit Cataracta című kiállításunk, amelyet 18-ig nézhettek meg nálunk. A különleges kiállítás képei dr. Hardi Richárd szemész kongói munkájáról és az általa meggyógyított fiatalokról, idősekről mesélnek. A szerzetes-doktor Richárd testvér huszonkét éve gyógyítja a térségre különösképpen jellemző szürkehályogot Afrika szívében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ezt gyakran az ország egy-egy eldugott szegletében felállított ideiglenes műtőjében teszi, ahova esetenként több száz kilométerről gyalog érkeznek a legelesettebb betegek, akiknek szinte ez az egyetlen esélyük, hogy életüket ne vakon kelljen leélniük.

Hardi doktor, csakúgy, mint a Szaharov-díj 2014-es kitüntetettje, Dennis Mukwege az afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban gyógyítja a betegeket. A Szaharov-díj kapcsán a megnyitó napján, 3-án 19 órától vele beszélgetünk majd a nemzetközi fejlesztés kérdéseiről, az Európai Unió által az afrikai országoknak nyújtott humanitárius segítségről, személyes tapasztalatairól. A beszélgetésen vendégünk lesz a kiállítás képeinek készítője, a számos díjjal elismert fotóriporter, Hajdú D. András is.

program_november2.jpg

A hónap második programján, 10-én a fiatalok munka- és karrierlehetőségeiről lesz szó. Miközben Európában soha nem látott mértékű szakemberhiány van, a fiatalok munkanélkülisége rendkívüli méreteket ölt az EU számos országában. E kettős probléma megoldásait keressük a felsőoktatást és a nagyvállalatokat képviselő vendégeinkkel, akikkel a megfelelő szakemberképzésről, nemzetközi lehetőségekről és jó példákról beszélgetünk. Az estet a „négytagú férfizenét” játszó Csaknekedkislány tánczenekar koncertje zárja. A srácok „budapesti klubokban érlelt lendületes tánczenéjét” többek között a ’60-as évek európai beatzenéje és a ’80-as évek hazai undergroundja ihlette – a fiúk erre az estére is hatalmas bulit ígérnek.

program_november3.jpgAhogy közeleg az Európai Parlament rangos filmdíja, a Lux-díj eredményhirdetése (november 23.), mi is készülünk az eseményre: Lumière filmklubunk e havi alkalmával, 18-án egy tavalyi Lux-döntőst, a Mennyit ér egy ember? című francia filmet vetítjük. A film egy 51 éves, másfél éve munkanélküli férfi személyes sorsán keresztül mesél komoly morális dilemmákról; érdekközpontúságról, elvekről, és arról, hogyan maradhat valaki emberséges egy embertelen világban. A film főszereplője, Vincent Lindon alakításáért a legjobb főszereplőnek járó díjat kapta a Cannes-i és az Európai Filmakadémia zsűrijétől is. A vetítésen vendégünk lesz Bognár Péter, a Lux-díj döntőbizottságának magyar tagja, akivel Gyárfás Dorka beszélget.

Egy csésze Európa sorozatunk aktuális estjén Spanyolországba, illetve az idei egyik kulturális fővárosba, a baszk San Sebastiánba (Donostia) invitálja az érdeklődőket az esemény háziasszonya, Szederkényi Olga. Az est során elhangzik 27 ok, amiért érdemes a várost felkeresni – de természetesen szó lesz a spanyol és baszk gasztronómiáról (finom kóstoló falatokkal) és a mai modern Spanyolországról is. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni november 15-tól lehetséges az egycseszeeuropa@gmail.com címre küldött e-maillel.


Az Európa Pont novemberi programjainak részletes leírása az Európa Pont Facebook oldalán olvasható. Valamennyi program ingyenes, szeretettel várunk benneteket!

0 Vissza

languages1.jpgA baszk kulturális fővároshoz, Donostiához / San Sebastiánhoz kapcsolódóan már írtunk a spanyol kulturális évad kisebbségi nyelvekhez kapcsolódó programjairól és Spanyolország nyelvi sokszínűségéről; ezúttal kisebb kitekintésként az európai kisebbségi nyelvekről készítettünk egy rövid összefoglalót.

7 Vissza

esp_nyevek_cov.PNGAhogy arról korábban is írtunk, 2016-ban a lengyel Wrocław mellett a spanyolországi város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia lett Európa kulturális fővárosa. A város büszke baszk mivoltára, nyelvére, hagyományaira és történelmére: ennek jelzéseként a hivatalos programok honlapja is baszk nyelven nyílik meg, a spanyol, francia és angol nyelvű verzió további kattintással érhető el. De miért is használják tulajdonképpen ezt a nyelvet, és mit jelent a baszk nyelv a helyieknek?

0 Vissza

san-sebastian-2000624_960_720.jpgIdén a sziléziai Wrocław mellett a baszk város, San Sebastián, vagy baszk nevén Donostia viseli Európa kulturális fővárosa címét. Donostia egy gyönyörű, tengerparti kikötőváros a Vizcayai-öbölben, amely kedvelt úti célja volt nemcsak a spanyol uralkodóknak, de évről évre egyre több turistát is vonz. A város a kulturális évad változatos programjával igyekszik bebizonyítani: a baszk városnak Európa kulturális térképén is ott a helye.

0 Vissza

wrocaw-1511660_960_720.jpgIdén a baszk Donostia (San Sebastián) mellett Lengyelország negyedik legnagyobb városa, a történelmi Szilézia fővárosa, Wrocław lesz Európa kulturális fővárosa. A szervezők szerint Wrocław múltja olyan szokatlan, tragikus és izgalmas, hogy érdemes megismerni mindenkinek. Egy fejlett, prosperáló város, ami szinte teljesen megsemmisült a II. világháborúban, majd a háború után a régiek helyére új lakók jöttek Lengyelország és Európa legkülönbözőbb részeiről.

0 Vissza

mons.PNGMit jut eszetekbe elsőre Mons-ról? És másodikra…? A dél-belgiumi vallon város neve hallatán talán kicsit kevesebb a kapcsolódó asszociáció, mint Plzennél, Európa idei másik kulturális fővárosánál. Aki kicsit jobban követi a külpolitikai történéseket, annak talán a helyi NATO-parancsnokság miatt ismerős lehet, a művészettörténetben jártasaknak pedig Vincent van Gogh életrajzából ugorhat be a város neve. A többségnek viszont valószínűleg rengeteg újdonságot és érdekességet tartogat az idei belga kulturális főváros.

0 Vissza