futty1.jpgMa már teljesen természetes, hogy a világ túlsó felén élő ismerősünkkel is azonnal kapcsolatba tudunk lépni. A modern telekommunikációs eszközök előtti időkben elődeink azonban csak azokhoz tudtak szólni, akik halló- vagy látótávolságra voltak tőlük. Az élelmesebb ősök – elsősorban a magashegyi pásztorok – rájöttek, hogy a leghangosabb kiabálásnál is sokkal hatékonyabb az éles füttyökkel folytatott kommunikáció, mert ezzel ki lehet terjeszteni a hallótávolságot. Míg a beszéd csak pár száz méterre hallatszik, a füttyöt 1-2 kilométerről, sőt, sziklás-szakadékos hegyvidéken akár 5 km távolságról is meg lehet hallani. A veszélyre, fenyegetésre, vagy egyéb alapvető közlendőre szorítkozó mondanivalót így nagyobb területen meg tudták hallani az egymástól eltávolodott ismerősök

5 Vissza

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

A fiatalok mobilitását, külföldi tapasztalatszerzését támogató program a mai napig talán az EU legsikeresebb és legtámogatottabb kezdeményezése. Az ötlet eleve sikerre van ítélve: eresszünk össze Európa minden szegletéből fiatal, a világra és egymásra kíváncsi fiatalt, és lássuk meg mi lesz belőle. Csupa jó.

Egyetemi csereprogramból a legkomplexebb mobilitási program

Az egyetemisták külföldi tanulását támogató Erasmus program még 1987-ben indult, akkor még a maival összevetve szinte jelentéktelen büdzséből, az első évben mindössze 3200 hallgató részvételével. A költségvetés és a támogatott tevékenységek köre mára nagyon kiszélesedett; máig összesen 9 millió fiatal és szakember részvételét tette lehetővé, évente nagyjából 300 ezer résztvevővel. 2014 óta – több hasonló mobilitási program beolvasztása után – az Erasmus+ program már többek között önkéntes munkát, gyakorlatszerzést, nemzetközi projektek létrehozását is támogatja. Magyarország 1998 óta vesz részt a programban, csak tavaly összesen majdnem 15 ezren vettek részt valamelyik kezdeményezésében.

A program sikere és népszerűsége szerencsére azt mutatja az uniós döntéshozóknak is, hogy ebbe a kezdeményezésbe érdemes fektetni. A jelenlegi az eddigi legnagyobb összegű hétéves keret, amiből a program gazdálkodhat: a 2020-ig elkölthető 14,7 milliárd euró közel 3,3 millió fiatal külföldi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. A Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor arra kérte fel az EU vezetőit, hogy 2025-re növeljék kétszeresére az Erasmus+ programban részt vevő fiatalok számát – a trend mindenképpen azt mutatja, hogy a program egyre többekhez elérhet.

Ki vehet részt? Mik a feltételek?

Az Erasmus+ program hivatalos honlapján megtalálható valamennyi alprogram (egyetemi csere, önkéntesség, gyakorlatszerzés, csereprogramok, stb.) részletes ismertetése. Még részletesebb információt ad az aktuális programkalauz, az aktualitásokért az Erasmus+ programot Magyarországon koordináló Tempus Közalapítvány oldalát is érdemes átnézni.

erasmus30_02.jpg

Köszönet az Erasmusnak

És hogy konkrétan mit adhat a program egy résztvevőnek? Rengeteg mindent. Erről vallottak az Erasmus harmincéves születésnapjához kapcsolódó program résztvevői is. Elmondták, mit jelentett nekik az a pár hónap, amelyet Magyarországról egy másik programországban töltöttek – akár egyetemistaként, akár vállalkozóként, akár valamilyen csereúton.

Íme egy pár vallomás – ha próbáltad, te hogy látod? :-) (Kattints a galériára!)



A képek és a vallomások a Tempus Közalapítvány „
Legyél Te az #Erasmus30 arca” felhívására érkező jelentkezésekből származnak. A borítóképként használt szófelhő az ő visszajelzéseiket mutatja.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

1 Vissza
Európa Pont | 2012.10.31. 19:10

Ez nekünk kínai?

Európa és Kína: két hatalmas, távoli gazdaság eltérő hagyományokkal és kultúrával, értékekkel és érdekekkel. A két térség kapcsolatát leginkább mégis a kölcsönös függés alakítja – vezetőik közel negyven éve dolgoznak a két gazdasági nagyhatalom stratégiai partnerségén, amely egyre szorosabb és egyre több területre terjed ki.

eu_china_year_of_intercultural_dialogue.pngA világpolitika e két jelentős szereplője 1975-ben létesített diplomáciai kapcsolatot, amely a mai napig is töretlenül fejlődik. Az EU Kína első számú kereskedelmi partnere, Kína az Unióban forgalmazott késztermékek első számú szállítója.  2003 óta stratégai partnerség keretében működnek együtt, amely ma a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően külpolitikai, biztonságpolitikai és a globális kihívások kezelésének kérdéseire is kiterjed. A partnerek több mint ötven szakterületen folytatnak párbeszédet, amelynek segítségével az EU támogatja Kína folyamatos integrálódását a világkereskedelmi rendszerbe, valamint segíti Kína intézményi, politikai reformfolyamatát. Bármennyire is kiterjedt és sokoldalú a két térség kapcsolatrendszere, együttműködésük még sok területen fejleszthető – az emberi jogok kérdése, Kína globális felelősségvállalása, külpolitikai szerepvállalása vagy a kínai piac változatlan zártsága csak pár példa arra, hogy  jó néhány területen kell még közelíteni a két fél álláspontját. Ehhez tárgyalniuk kell, ezt tudják, és teszik is – az idei, európai és a kínai kultúra közötti párbeszéd év keretében egymás alaposabb megismerése és megértése került a középpontba. Ehhez kapcsolódik novemberi első programunk is, ahol az EU-Kína kapcsolatok kulturális, társadalmi és gazdasági perspektíváit járjuk körül vendégeinkkel.

Lesz miről beszélnünk – ehhez kapcsolódóan összegyűjtöttünk egy-két érdekességet az EU-kínai kapcsolatokról, amelyek jól illusztrálják a két fél kapcsolatát – az együttműködés és a további erőfeszítések szükségességét:

  • 1978-ban a két térség első kereskedelmi megállapodásának aláíráskor Kína GDP-je a világgazdaság mindössze egy százalékát tette ki. Ma Kína a világ második legnagyobb gazdasága (egyes előrejelzések szerint 2015-re megelőzi az USA-t), első számú kereskedelmi partnere olyan országoknak, mint Japán, Ausztrália, Dél-Afrika, Brazília vagy India
  • Az EU és Kína napi szinten egymilliárd euró összértékű kereskedelmet bonyolít
  • Kína az európai export legdinamikusabban növekedő piaca (az EU Kínába irányuló exportja 2011-ben 20%-kal nőtt)
  • Kína exportcikkeinek közel fele külföldi, de jellemzően délkelet-ázsiai országokból származik áttételesen (Európai cégek csak korlátozottan jelennek meg a kínai piacon)
  • 2011-ben az európai külföldi tőkebefektetés mindössze 1,4%-a származott Kínából, míg a Kínában befektetett külföldi tőke közel 20%-a származott Európából
  • Az EU piacaira érkező és lefülelt hamisított termékek 73%-a Kínából származik.

Mindenkit szeretettel várunk tehát november 6-án az Európa Pontban, ahol az EU-kínai kapcsolatok kulturális és társadalmi kérdései mellett ezekről is szó lesz. Előzetes regisztráció: euinfo@eu.hu

0 Vissza