elem1.pngAz EU-ban 2008 óta kötelező a használt akkuk és  elemek begyűjtése, illetve ezek mind nagyobb arányú újrahasznosítása. Az akkumulátorpiac már most is igen jelentős Európában, de hatalmas növekedés előtt áll, az eszközökben található anyagok pedig megfelelő kezelés nélkül hatalmas károkat okozhatnak a környezetben. Magyarország élen jár az eszközök begyűjtésében.

0 Vissza

soteu_cover.pngIdén is nagyon sokan játszottatok az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete játékán, és válaszoltatok Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek az Unió helyzetét összegző és jövőbeli irányokat kijelölő beszédhez kapcsolódó kérdésekre. A hét kérdésre több mint ötezer választ küldtetek be, és pontosan 214-en adtatok hét helyes választ. Mutatjuk a helyes megfejtéseket.

0 Vissza

cyber_c.pngMit tehetünk azért, hogy online jelenlétünk során elkerüljük a fenyegetéseket, vagy megfelelően tudjuk kezelni azokat? Az EU minden év októberében a kiberbiztonsági hónap keretében számos eseményt támogat, amelyek az online biztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. Október ugyan véget ért, de az éberség nem: a mindennapokban is fontos, hogy (fel)ismerjük a veszélyeket, és aktívan tegyünk biztonságunkért.

0 Vissza

idozona.png

Minden idők eddigi legsikeresebb uniós konzultációján 4,6 millióan mondták el véleményüket az óraátállításról, közülük a döntő többség (84%) azt nyilatkozta, hogy boldogabb lenne, ha nem kellene évente kétszer az óráját előre és hátra állítgatnia. A Bizottság ezért e rendszer megszüntetését javasolja, eltörölné az évszakokhoz igazodó időszámítást az EU-ban. De mikor várható változás, milyen lépések vezethetnek el odáig, és milyen időszámítás lehet utána Magyarországon? Ezeket foglaltuk össze röviden.

 

1 Vissza

nurn3.jpgAz európai városok különböző eszközökkel igyekeznek az autó helyett egyéb közlekedési módok felé terelni a városiakat – ez az idei autómentes hét (szeptember 16-22.) egyik legfontosabb témája is. Az egyik módszer a személyautók teljes kitiltása bizonyos városrészekből – erre mutatunk pár jó példát Európából.

kon1.jpgIdén a kulturális örökség európai évét tartjuk Európa-szerte, amelynek kiemelt eseménye a mostani hétvége programja: a kulturális örökség napjai. Ez az a hétvége (a szeptemberi harmadik), amelyen a kulturális és történelmi jelentőségű épületek, múzeumok, emlékhelyek vagy műemlékek különleges programokkal várják az érdeklődőket, és még egyébként nem látogatható helyek is megnyitják kapuikat. Idén is rengeteg izgalmas program közül lehet válogatni: megnézhetjük, milyen az, amikor az Országgyűlési könyvtár szabadulószobává válik, megismerhetjük a Fiumei úti sírkert titkait, vagy épp zenés nyomozásba kezdhetünk Lipótváros utcáin. Szegeden pedig azt is megtudhatjuk, hogy mely magyarországi értékekkel bővül a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke.

0 Vissza

A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

 

Túlsúlyosság és elhízottság

 

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

 

Negatív következmények

 

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

 

Növekvő trend

 

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

 

Európai körkép

 

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

 


Cselekvés minden szinten

 

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

cover_1.jpgAz Európai Bizottság nemrégiben ismertette elképzeléseit az EU jövőbeli költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF). Régi és új prioritásokat mutatott be: sok sikeres program folytatódik, de vannak teljesen új kezdeményezések is a javaslatok között. A tervezet hosszú távon meghatározza majd a közösség jövőjét – ezt a javaslatcsomagot mutatta be játékos formában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kvízjátéka. A hétfordulós játékban több ezren vettetek részt, az összes feltett kérdésre 284-en válaszoltatok helyesen. Ebben a posztban a válaszokon keresztül bemutatjuk, milyen utat jelöl ki a javaslatcsomag az EU-nak.

0 Vissza