Orosz agresszió, eszkalálódó közel-keleti konfliktusok, klímaváltozás: mindez alapjaiban írja át az európai és a magyar energiapolitikai gondolkodást. Milyen kilátásai vannak Európának ebben a globális viharban? Erről beszélgettek vendégeink – energiapolitikai és biztonságpolitikai szakértők – az Európa Pontban. A beszélgetést a posztban végignézheted és meg is hallgathatod.
Újabb melegrekord-közeli hónapot hagytunk magunk mögött. Az idei július globálisan a második legforróbb volt a mérések történetében. A hónap mindössze 0,01 fokkal maradt el 2024 júliusától, így a két hónap szinte azonos értékkel áll a 2023-as rekord mögött. Európában ennél árnyaltabb a kép, de Nyugat-Európában így is rendkívüli hőség alakult ki, ahogy Magyarországon is. A forróságot ráadásul rendkívüli szárazság is kísérte, amely drámai következményeit itthon is megtapasztaltuk.
Magunk mögött hagytuk a nyár első pusztító hőségnapjait, és – egy kis időre legalábbis – valamelyest enyhült a forróság. A Copernicus műholdfelvételei megörökítették a júniusi tartós hőhullámot, ami sajnos egyre gyakoribbá válhat.
Rekordhőhullámok a Földközi-tengertől az Északi-sarkig, a gleccserek zsugorodnak, a hótakaró pedig csökken. Így áll a helyzet a leggyorsabban felmelegedő kontinensen, Európában.
2025 rekordév volt Európa erdőinek szempontjából – de nem a jó értelemben. Közel 7800 erdőtűz pusztított a kontinensen, a felégett terület meghaladta az egymillió hektárt, ami a 2006 és 2024 közötti éves átlag nagyjából kétszerese. Az erdőtüzek elleni küzdelem nem állhat meg az országhatároknál – nézzük, mit tesz ez ügyben az Európai Unió. Infografika.
Mára már a legtöbben fel tudnánk idézni egy-egy emléket, amikor a klímaváltozás fájó valósággá vált számunkra. Az egyik leginkább érintett terület a mezőgazdaság, és egyre komolyabb a tét: veszélyben vannak a termőföldek, az állattartás, az élelmiszerbiztonság – és mindezzel mindennapi életünk. Mit tehetünk a helyi közösségek szintjén, mit lehet tenni európai léptékben, és mit jelent mindez a magyar mezőgazdasággal kapcsolatban?
Ha a klímaváltozás jól látható jelei, a fajkihalás vagy a műanyagszennyezés szorongást kelt benned, akkor nem vagy egyedül. Ez az egyre több embert érintő ökoszorongás. Litkai Gergely humorista, Szebenyi Péter környezetvédelmi influenszer és Dr. Ágoston-Kostyál Csilla szakpszichológus segített a téma mélyére ásni – április 1. alkalmából némi humorral.
Környezetvédelmi influenszerrel és szakpszichológussal beszélgetünk a klímaszorongás oldásának lehetőségeiről, Litkai Gergely pedig stand-up műsorával segít ebben. Borbás Marcsival és európai ízekkel köszöntjük a tavaszt, az EU Expressz Szászországba, Chemnitzbe robog, Lumière filmklubunkban pedig a különleges magyar animációs sci-fit, a Műanyag égboltot láthatjátok. Részletek és regisztrációs linkek a blogposztban.