autopalyadijak.png

Új szabályokat javasol az Európai Parlament az autópályahasználati díjakra, amely alapján a tagállamoknak idővel mindenhol át kellene térniük a tényleges úthasználat szerinti („kapus”) rendszerre. Ebben jobban érvényesül a szennyező fizet elve, és ez a rendszer méltányosabb lenne az országban csak rövid ideig tartózkodókkal is. A díjaknál pedig az autók szennyezőanyag-kibocsátását is figyelembe vennék.

vakac.jpegEgy-egy autós európai vakáció előtt számos dolgot át kell gondolni, ebben szeretnénk most segíteni az idei nyári szezonhoz. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok autós utazásra vonatkozó szabályairól.

0 Vissza

ut.jpgEurópa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.

kozut2.jpg

Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.

kozut3.jpg

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.

kozut4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

auto_cover.pngEgy-egy autós európai utazás előtt számos dolgot át kell gondolnunk. Ebben szeretnénk most segíteni. Frissített infografikánkban összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a tagállamok szabályozásairól – külföldi nyaralás előtt kötelező! :-)

Ahány ország, annyi szabályozás – például itthon nem vezethet, aki iszik, de ezzel kisebbségben vagyunk a kontinensen. A legtöbb helyen egy pohár sör többnyire még belefér, de fontos ismerni a pontos limitet. Nálunk (virtuális) matricás rendszerben kell fizetni az autópálya-használatért, és ugyanez a helyzet Horvátországot kivételével valamennyi uniós szomszédunknál, valamint Bulgáriában és Csehországban is. Az országok többségében azonban – ahol nem ingyenes a pályahasználat (ami leginkább északon jellemző) – szakaszonként fizetős kapus rendszer a bevett. A német törvényhozás nemrégiben döntött arról, hogy az autópályákon szintén díjakat vezetnek be – az ingyenesség külföldi autóval várhatóan 2019-ben szűnik meg. A mi autópályáinkon 130 km/h sebességgel lehet repeszteni, de például Belgiumban vagy az Ibériai-félszigeten 120 a határ. Sok a különböző szabály, amit figyelembe kell venni: külföldi autós utaknál mindenképp tájékozódjatok utazás előtt! (Nagyításért katt ide!)

auto.png

Arra mindenképpen figyeljetek, hogy már nem lehet büntetés nélkül megúszni, ha másik tagállamban követtek el valamilyen közúti vétséget. A biztonsági előírások és kötelezően előírt szabályok áthágásáért a helyi – sokszor nagyon magas – büntetést vethetik ki magyar rendszámú autótokra. (Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.)

Hosszabb, több európai országon átvezető túránál hasznos lehet még tisztában lenni az aktuális üzemanyagárakkal. Érdemes ezért figyelni a Bizottság ezzel foglalkozó oldalát, ahol a tagállamok kötelező jelentései alapján heti rendszerességgel frissítik a tagállamokban épp aktuálisan legjellemzőbb benzin- és gázolajárakat.

Mindehhez itt egy kis plusz segítség – valamennyi tagállam autós szabályainak legjobb összefoglalói a Bizottság és a tagállamok hivatalos oldalairól:

 Általános, több tagállamra vonatkozó információs oldalak


Tagállami információk


Megjegyzések: A megengedett véralkoholszint gyakorló (nem kezdő) vezetőkre vonatkozik. A jelzett sebességhatárok autópályán vagy a legmagasabb rendű úttípuson való haladásra érvényesek. Amennyiben a táblán két sebességet is feltüntettünk, úgy az országban évszaktól függően több maximális sebességhatárt is alkalmaznak, a nyári korlátozás általában magasabb sebességet engedélyez. Az adatok az Európai Bizottság kapcsolódó honlapjáról származnak, amely a
közúti közlekedésbiztonsági irányelv alapján a tagállamok által szolgáltatott információkon alapszik.

Ha van okostelefonotok, mindenképpen töltsétek le a Bizottság ehhez kapcsolódó, remekül használható mobil applikációját „Utazás külföldre” címmel – ennek segítségével a legfontosabb közlekedési információi mindig kéznél lesznek európai utazásaitok során!

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

bico.jpegMúltkor egy posztban összefoglaltuk, hogy az egyes európai városok milyen eszközökkel korlátozzák az autósforgalmat. A korlátozás akkor lehet sikeres, ha emellé a városok rendelkeznek stratégiával a környezetbarát közlekedés támogatására is. Koppenhága ilyen szempontból jó példa – inspirációként összegyűjtöttünk pár érdekességet arról, milyen ma a közlekedés a dán fővárosban.

A környezetkímélő megoldások sokszor körülményesebbek vagy éppen drágák – ezért gyakran elhangzik, hogy foglalkozzon az a zöld szempontokkal, aki megteheti, aki elég tehetős ahhoz, hogy zöld megfontolásból a drágábbat válassza. Ez azonban nem igaz általánosságban, és az sem, hogy az egyes emberek ne tehetnének maguk is valamit a fenntarthatóbb jövőért. Dánia és Koppenhága vitathatatlanul élen jár a környezetvédelemben, akár közlekedését, energiagazdálkodását, akár az emberek általános hozzáállását nézzük.

Első a bicikli

Koppenhága a világ egyik, ha nem a legnagyobb biciklis fővárosa. Erre a címre Amszterdammal van hatalmas versenyben. , A sokak által idézett Copenhagenize legutóbbi felmérésén számos szempont alapján már elhódította ezt a címet a holland fővárostól. Aki járt már a városban, biztos emlékszik a metró- vagy vonatállomások bicikliparkolójában felgyülemlett több ezer biciklire… Persze ehhez a dán fővárosnak vitathatatlanul jók az adottságai: a biciklizőknek a városban nem kell nagy emelkedőket leküzdeniük, és a városban mindenhol tökéletes minőségű kerékpárútvonalakat találunk.

Jobb az autónál

Azt, hogy biciklivel gyorsabban lehet sokszor közlekedni csúcsforgalomban, mint autóval, Budapesten is gyakran tapasztalhatjuk. Koppenhágában összesen kb. 400 km-nyi (!) bicikliút van, ennek köszönhetően tavaly például már több biciklit számoltak a forgalomban, mint autót, amely egyre inkább eltűnik a városi forgalomból. Ez történelmi fordulat volt, a hetvenes évek óta – mióta számolják a forgalmat – ilyen eredményt még nem mértek. Sőt, a legújabb felmérések alapján jelenleg a koppenhágaiak 62 százaléka jár iskolába vagy munkába kerékpárral, 21 százaléka használ közösségi közlekedést (busz, metró, vonat) és mindössze kilenc százalékuk (!) autót. Mindezt úgy, hogy a lakosság 25 százalékának van kocsija. 


Fejlődési lehetőségek

Környezetvédelmi szempontból hatalmas eredmény, hogy a városlakók többsége (91 százaléka) valamilyen környezetkímélő megoldást választ a napi munkába járáshoz – és ez a világ egyik leggazdagabb országának fővárosában történik. Ugyanakkor ez az arány még mindig nem tükröződik megfelelően a helyi infrastruktúrán. Erre hívja fel a figyelmet a Copenhagenize is, amely kimutatásokat készített arról, hogy a jelenlegi városi közlekedési felületeknél arányosan még mindig túl sok teret tartanak fent az autóknak. Miközben az autóközlekedés már tényleg nem számottevő, a legtöbb területet még mindig az azoknak fenntartott úttestek és parkolók teszik ki (66%). A felmérést készítők szerint ezen érdemes lenne változtatni, hosszú távon akár a parkolók lakóövezetté alakításával.


Turistabarát közlekedés

A biciklizés Koppenhágában nemcsak a helyiek legfontosabb közlekedési formája, de turistaként is minden lehetőség adott (és nagyon ajánlott!), hogy két keréken fedezzük fel a várost. Nagyjából minden sarkon találunk biciklikölcsönzőt, a helyi BuBi (Bycyclen) is nagyon fejlett, és számos egyéb közbringa-megoldás is rendelkezésre áll. Rengeteg biciklis városnéző túra közül lehet válogatni, amivel gyorsan, egy helyi vezetésével és igazi dánként nyeregből lehet felfedezni a várost – ezt feltétlenül érdemes kipróbálni! :-)


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

kozlekedesi_birsagok_cover.pngBár nem minden autóvezető tudja, 2015 nyara óta már utolér a hatóság, ha egy másik uniós tagországban szegjük meg a közlekedési szabályokat. Alább összefoglaltuk, mikor, milyen vétségekért, milyen büntetéseket róhatnak ki ránk, hogyan működik az országok közötti együttműködés és hol lehet tájékozódni a tagállami szabályokról.

Továbbra is sok a halálos baleset

Bár továbbra is Európa közútjai a legbiztonságosabbak a világon, az EU tagországaiban még mindig nagyon sokan vesztik életüket autóbalesetben. 2016-ban közel 25 500-an haltak meg Európa útjain, ami olyan, mintha hetente három közepes méretű utasszállító repülőgép zuhant volna le az EU-ban. Ez a statisztika ugyanakkor az utóbbi évtizedben jelentősen javult (2001 környékén még több mint a duplája, 54 ezer körül volt ugyanez a szám). Az EU aktuális célkitűzése az, hogy a végzetes kimenetelű közlekedési balesetek számát 2020-ra a 2010-es érték felére csökkentsék.

A halálesetek háromnegyede a négy legjelentősebb közlekedési vétséghez köthető: gyorshajtáshoz (a halálos balesetek 30%-a), ittas vezetéshez (25%), a biztonsági öv használatának mellőzéséhez (17%), illetve a piros jelzés figyelmen kívül hagyásához (4%). Éppen ezek azok a vétségek, amelyek büntetésére külföldi rendszámú (azaz másik tagállamban regisztrált) gépkocsi esetében eddig nem volt lehetősége a tagállamok hatóságainak. Ez meg is mutatkozott a statisztikákban: míg az EU egészét tekintve a teljes forgalomban a külföldi gépkocsik aránya átlagosan 5% körüli, addig például a gyorshajtás elkövetői között ez az arány 15%. Tehát a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, megúszhatják a büntetést.

A határon túlról is büntetnek

Ezt a problémát orvosolta az EU egy közös uniós jogszabállyal, amely lehetővé tette, hogy a tagállamok egyszerűen megosszák egymással az országukban regisztrált gépkocsik és tulajdonosaik (üzembentartóik) adatait. Ezzel a szabálytalanságot elkövető vezetőt a nemzeti nyilvántartásban szereplő adatai alapján ki tudják értesíteni más tagállamból is, és a vétségért kiszabott büntetést ki tudják szabni. A vonatkozó jogszabály előkészítése már több mint tíz éve szerepelt az EU napirendjén, hatályos változata 2015 májusáig adott időt arra, hogy ezt a tagállamok átültessék a gyakorlatba, többségük ezt meg is tette. Magyarország azóta alkalmazza is a jogszabályt, és éves szinten több tízezer esetben ad ki másik tagállam hatóságai számára információkat szabálysértések esetén. A magyar fél is hasonló nagyságrendben kér le adatokat a nálunk szabálytalankodó autósokról.

Milyen típusú szabálysértést nem úszunk meg?

Az információmegosztás az alábbi nyolc esetben használható: gyorshajtás; biztonsági öv vagy bukósisak használatának mellőzése; piros lámpa figyelmen kívül hagyása; ittas vagy kábítószer hatása alatti vezetés; tiltott sáv használata; mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz szabálytalan használata vezetés közben (jogosulatlan autópálya-használat vagy parkolási bírság esetén jelenleg nem).

Fontos megjegyezni, hogy az uniós szabályozás nem egységesíti a közlekedésbiztonsági előírásokat és büntetéseket, azaz minden tagállam maga dönti el, mi minősül szabályosnak és mi nem (eltérő például, hogy mely ország hogyan tolerálja az alkoholfogyasztást), és a büntetési tételeket is az országok határozzák meg. Azt is minden tagállam maga mérlegeli, hogy milyen esetekben él az együttműködés lehetőségével. Az egyes tagállamokban érvényes szabályokkal kapcsolatban érdemes a Bizottság vonatkozó „Utazás külföldre” oldalát tanulmányozni, vagy letölteni az ehhez kapcsolódó alkalmazást, de mi is készítettünk korábban egy infografikás összefoglalót, amely a legfontosabb tagállami szabályokat összesítette.

Ne lepődjetek meg tehát, ha fizetési felszólítást kaptok egy másik tagországból. A büntetést mielőbb érdemes befizetni, mert a késlekedés egyéb következményekkel járhat, amit jobb megelőzni. Ha nem valós a vád, vagy például más vezette az autót, akkor a szintén megküldött nyomtatványokon lehet ezt jelezni. Sajnos az együttműködés keretében nem biztosított, hogy magyar nyelven kapjátok az értesítőt, a tájékoztató esetleges lefordításáról a tagállamok döntenek. Négy tagállam ugyanakkor (Ausztria, Bulgária, Horvátország és Magyarország) szorosabban együttműködik a bírságok behajtása érdekében, és ehhez kapcsolódóan vállalták az értesítő lefordítását a szabálysértő nyelvére. Így a magyar vezetők számára különösen érdekes (és alaposan bekamerázott) osztrák utakon elkövetett szabálysértésekről már magyar nyelven kapjuk kézhez az információt (amely nagyjából így néz ki).

kozlekedesi_birsagok_infografika.png

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

5 Vissza

industry-611668_960_720.jpgAz Európai Unió következetesen szabályozza az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek károsanyagra és üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátási mennyiségét, és egyre szigorúbb környezetvédelmi normákat határoz meg. Bár ennek köszönhetően egyre több a korszerűbb környezetvédelmi osztályba tartozó autó az utakon, az élhetőbb és egészségesebb városok kialakításához ez nem elég. A környezetbarát városi közlekedés felfuttatása (pl. kerékpárutak fejlesztése, elektromos vagy üzemanyagcellás közösségi és egyéni járművek támogatása) mellett egyre többet hallunk különböző autósforgalom-korlátozó intézkedésekről is. Ezek az egyes nagyvárosok vagy akár az ország egész területére kiterjedhetnek, és az autósokat a környezetvédelmi szempontból kíméletesebb, elsősorban elektromos vagy hibridüzemű járművek vásárlására ösztönzik.

„Aki behajt, fizessen” vs. a szennyező kizárása

A gépjárművek kettős levegőminőség-rontó hatásának (a károsgáz és a szálló por (PM10) kibocsátásának) elkerülése érdekében számos európai város tett már forgalomkorlátozó intézkedéseket. Alapvetően kétféle módszer létezik arra, hogyan csökkentheti a városvezetés az autókhoz köthető károsanyag-kibocsátást. Ennek egyik módja a belvárosok autóforgalmának csökkentését célzó, mindenkire egyaránt vonatkozó behajtási vagy dugódíjak bevezetése (pl. Londonban, Stockholmban és Milánóban). Másik megközelítés, amivel például Németország városainak és azok agglomerációjának többségében találkozhatunk, ahol inkább korlátozzák a forgalmat, a környezetvédelmi besorolás alapján.

Melyik károsabb? A régi vagy a dízel?

A szokásosan beköszöntő téli szmog és az annak kapcsán bevezetett szmogriadó különböző szintjei miatt itthon is gyakran felmerül, mi lehetne a legjobb megoldás arra, hogy városaink levegőjét tisztábbá tegyük. Magyarországon a szmogriadó riasztási szintjét általában a szálló por (PM10) határértéket jelentősen és tartósan meghaladó szintjénél hirdetnek. A riasztási fokozat érvénybe lépésekor a gépjárművek környezetvédelmi osztály szerinti megkülönböztetése alapján – jelenleg az Euro3 kategóriát el nem érő autók –, gyakorlatilag életkor szerint (nagyjából a 2000 előtt gyártottak) kerülnek tiltólistára.

Sokak szerint nem feltétlenül az autók kor szerinti megkülönböztetése a leginkább célravezető. Bár az alacsonyabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek kétségtelenül több egészségre káros és üvegházhatású gázt bocsátanak ki, a városi szmog elsődleges okozója a P10 megjelelésű szálló por megnövekedett koncentrációja. Az ipari működés és a nem földgázzal történő fűtési módok mellett a szálló por kibocsátásáért ugyanakkor – meghajtási rendszerük működési jellegzetességéből adódóan – nagyobb mértékben felelősek a dízelmotoros autók, mint a benzinesek.

Városi stratégiák Európában a szmog ellen

Az alábbiakban e két fő megközelítés (a szennyező kizárása vs. „aki behajt, fizessen”) szerint elkülönítve mutatjuk be az autóforgalmat korlátozó jelenlegi vagy tervezett intézkedéseket Európában. Fontos tudnivaló lehet ez a lenti városokba autóval utazni készülők számára, hiszen általában a szabályozások a külföldi rendszámú autókra is vonatkoznak.

Példák a gépjárművek életkor vagy környezetvédelmi besorolás szerinti korlátozásra:

Londonban az Euro4 szintet el nem érő (kb. 2005 előtt gyártott) járművekre 2017 októberétől közel kétszer akkora dugódíjat kötelesek megfizetni, mint a tisztább környezetvédelmi kategóriába tartozó autók tulajdonosai.

- A legfrissebb hírek szerint Barcelonában és 39 környező katalán településen 2019. január 1-jétől erősen korlátozzák az 1997 előtt forgalomba helyezett gépkocsik közlekedését.

Párizsban is környezetvédelmi kategórián alapuló matricarendszert vezettek be 2016-ban. 2016 nyarától az 1997 előtt gyártott autók (6-os matrica vagy NC) hétköznaponként 8 és 20 óra között nem hajthatnak be Párizs belső körgyűrűjén (Périphérique) belülre. Szmogriadó idején ez kiegészül a 2001 előtt (Euro2 vagy az alatti; 5-ös matricával rendelkező) gyártott dízelautókkal, amelyek a város második körgyűrűjén (A86) belül elhelyezkedő területre nem hajthatnak be, tehát Párizs nagy részén tiltás alá esnek.

Példák a gépjárművek üzemanyagának típusa szerinti korlátozásra:

- Bár Németországban 2007 óta a városok körüli zónákban a környezetvédelmi besorolás alapján korlátozzák az autóforgalmat, szigorú megkülönböztetéssel (zöld, sárga és piros matricával jelölve) élnek a dízel és a benzines járművek között: míg a benzinüzemű autók már Euro1 kategóriától megkapják a zöld plakettet, a dízelautók csak az Euro4 besorolástól fölfelé kerülhetnek ebbe a kategóriába.

Londonban a városvezetés szándékai szerint 2020-tól, vagy akár 2019-től teljesen kitiltják a dízelüzemű autókat a belvárosból. Az eddigi Low Emission Zone (alacsony kibocsátási zóna) helyett 2019-ben egy Ultra-Low Emission Zone-t alakítanak ki, szigorúbb behajtási feltételekkel, és azt kiterjesztik 2020-tól a belvároson kívüli területekre is. A dízel járművek tulajdonosait támogatják autójuk kevésbé szennyező gépkocsira cserélésében.

Madrid belvárosába a tervek szerint 2019 májusától nem engedik be a személygépjárműveket, a dízelautókat pedig 2025-től a város teljes területéről kitiltanák.

Párizs a jelenlegi korlátozások szigorítását tervezi, amelyek eredményeként 2020-tól megtiltja a dízelüzemű autók közlekedését a város területén.

Athén idővel az összes autót ki tervezi tiltani a belvárosból, ennek lépéseként 2025-től megtiltja a dízelautók behajtását a városközpontba

Oslóban a tervek szerint 2019-től a teljes belvárosból kitiltják az autókat. 2025-től pedig egész Norvégia területén betiltják (!) a szénhidrogén-alapú meghajtással működő (benzines, dízel- és gázüzemű) gépkocsik forgalmazását.

A posztunkban bemutatott városok listája természetesen nem teljes, Európa-szerte közel 200 városban alkalmaznak időszakosan vagy állandó jelleggel forgalomkorlátozó intézkedéseket.


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi 
bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

Az európai sporthét még véget sem ért, és máris kezdődik a mozgást népszerűsítő következő, hagyományos rendezvénysorozat: idén szeptember 16. és 22. között rendezik meg az Európai Mobilitási Hetet, amelyre természetesen Magyarországon is számos rendezvénnyel és programmal készülnek a szervezők. 2016 témájának az „Okos és fenntartható mobilitás – befektetés Európának; ésszerű közlekedés, erős gazdaság” mottót választották, utalva a közlekedés és a gazdaság szoros kapcsolatára. 
mobilitasihet2016.jpg




A közel 15 éves múltra visszatekintő, az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat alapvető célja, hogy autó nélküli mozgásra késztesse a lakosságot: ha lehetőségünk van rá, a héten autós közlekedés helyett válasszuk a biciklit, sétáljunk, esetleg használjuk a kötöttpályás tömegközlekedési járműveket, és élvezzük egy kicsit a stressz, légszennyezés és közlekedési dugó nélküli napokat. A városi közlekedés racionalizálását, fenntartható közlekedési intézkedések bevezetését, illetve a lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítását megcélzó mobilitási hét az autóval való közlekedés helyett választható egyéb opciókra kívánja felhívni a figyelmet. Emellett bátorítja a résztvevőket, hogy adjanak visszajelzéseket arról, hogy milyen irányba kellene fejleszteni a közlekedési megoldásokat városukban. A program keretében kerül sor minden évben az autómentes napra, amikor arra kérik a csatlakozó városok lakosait, hogy aki csak teheti, ne autóval közlekedjen aznap. Az autómentes nap hagyományosan szeptember 22-én kerül megrendezésre.


Az Európai Mobilitási Hét résztvevői már nem csupán európai országok – idén 44 ország 1762 városa csatlakozik a kezdeményezéshez, köztük pl. Japán, Dél-Korea és Mali is. A tavalyi kampány több mint 200 millió lakost ért el – ezen belül Magyarország 187 települése vett részt a programban, ezzel Ausztria és Spanyolország mögött a harmadik legaktívabb tagja lett az akkor is 44 országot mozgásba hozó rendezvénynek. Idén Abodtól Zircig 211 település szervez programokat a mobilitási héthez kapcsolódóan. A települések többsége autómentes napot tart majd, amelynek során bizonyos belvárosi utcákat lezárnak az autós forgalom elől, és gyalogos, biciklis övezetté alakítják, de sok helyen heti programokkal és állandó intézkedésekkel is készülnek majd. Néhány példa a számtalan programlehetőség közül: Budapesten a szeptember 22-i autómentes napon idén is a gyalogosoké és bicikliseké lesz az Andrássy út, a MOL Bubi közbringa és a BKK akadálymentesített járművei és megállói kerülnek a középpontba; emellett természetesen számos egyéb rendezvénnyel találkozhatnak az érdeklődők a fővárosban. Szarvason az autómentes nap mellett bringás reggelit és biciklitúrát, kerékpáros véradást szerveznek; Ajkán iskolai kerékpáros versenyeket, biciklitúrát, tó körüli futást és tornát magában foglaló programokat kínálnak az érdeklődők számára. Celldömölkön kerékpáros ügyességi edzést és versenyeket tartanak gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, gyümölccsel kínálják a kerékpárral közlekedőket, ingyenes bicikli-állapotfelmérést nyújtanak, valamint kerékpáros felvonulást szerveznek a városban.

Az Európai Mobilitási Hét programjairól a kezdeményezés hivatalos Facebook-eseményének oldalán, illetve a hazai programokról a magyar eseményt követve tájékozódhatunk részletesebben.

Ha megtehetitek, ti is hagyjátok minél többet otthon az autót legalább ezen a héten, mozogjatok többet, és élvezzétek a dugó- és stresszmentes közlekedést! :-)

mobilitasihet2016_4.jpg

Az illusztráció a 2015-ös Mobilitási héthez kapcsolódó kreatív pályázat egyik díjazott alkotása

A kampány az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóság főkoordinációjában zajlik, magyarországi koordinátora a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Képek forrása: European Mobility Week; Youtube; kormany.hubudapest.hu 

0 Vissza
süti beállítások módosítása