gyakornok.jpg

Lassan mindenhol vége a vizsgaidőszaknak, kezdődik a jól kiérdemelt nyári pihenés időszaka. A feltöltődés mellett mi most is arra ösztökélnénk a frissdiplomásokat és hamarosan végzőket, hogy a strandolás, fesztiválozás és nyaralás mellett szánjanak egy kis időt arra, hogy megismerjék, milyen lehetőségeket nyújtanak gyakorlatszerzésre az EU intézményei. Ehhez, mint minden évben, idén is segítséget adunk – a fizetett gyakornoki programok legfontosabb aktuális jellemzőit találjátok meg itt egy helyen, linkkel a hivatalos információs oldalakra.

0 Vissza

reginar-103694-unsplash.jpgFolytatódik a DiscoverEU pályázat, amelynek keretében húszezer 18 éves fiatal kaphat utazási igazolványt, hogy augusztustól felfedezhessék Európát. Május 16-a 12 óráig lehet jelentkezni az igazolványokért, amelyeket az egyes országok a lakosságarány alapján kapják, így Magyarországról 382-en utazhatnak.

 

0 Vissza

euandme.pngAz Európai Unió fiatal filmesek számára kiírt pályázatán egy magyar győztest is kiválasztott a szakmai zsűri. Galambos Levente hamarosan a fenntarthatóságról forgat kisfilmet – őt kérdeztük a továbbiakról.

 

0 Vissza

eume2.jpgMegrögzött européerként úgy gondoljuk, hogy az EU nemcsak a pénzügyi támogatásokról szól, és nemcsak a hazánkhoz hasonló nettó haszonélvezőknek előnyös a tagság, hanem a nettó befizetőknek is. Az előnyök nem mindig számszerűsíthetőek: az EU számtalan területen biztosít védelmet, ad elérhető célokat és kiaknázható lehetőségeket a polgárainak – tudjunk róla és éljünk vele! Nagyjából ez az üzenete az EU legújabb tájékoztató kampányának, az EU&ME-nek (EU&ÉN), amely elsősorban a fiatalokat célozza.

0 Vissza

de4.jpgAz EU legújabb fiatalokat célzó programja, a DiscoverEU (Fedezd fel az EU-t!) miatt egy kicsit (nagyon!) irigyeljük a mai 18 éveseket. Minden idők egyik legmenőbb EU-s kezdeményezése a programra jelentkező fiataloknak ingyen európai utazási igazolványt (Interrail vonatjegyet) ajándékoz, amellyel több európai országot is beutazhatnak. A program weboldala már elérhető, a jelentkezés június 12-én indul – mondjuk a részleteket.

0 Vissza

esc1.pngHarminc alatt vagy? Szeretnél itthon vagy külföldön tapasztalatot szerezni, mindezt úgy, hogy anyagilag is támogatják? Nem bánnád, ha ezzel még valami társadalmilag hasznosat is tennél? Akkor neked is érdekes lehet az Európai Szolidaritási Testület (ESZT), ahova az elmúlt egy év alatt már több mint 40 ezer fiatal jelentkezett.

Egy fiatal(os) program az EU lényegéről

Nemrégiben ünnepeltük az EU egyik legrégebbi mobilitási programja, az Erasmus harmincadik születésnapját, és most december 7-én a legfiatalabb is ünnepelhetett. Egy éve indították útjára a kezdeményezést, amelynek legfontosabb célja, hogy szerte Európában közhasznú, szolidaritási tevékenységeket támogasson fiatalok bevonásával. Az ESZT igazi win-win-win szituációt teremt azzal, hogy összehozza a tapasztalatszerzésre vágyó fiatalokat a munkaerőt kereső kezdeményezésekkel, akik együttműködésükkel valamilyen társadalmilag hasznos feladatot is elvégeznek. Ez lehet komoly környezeti katasztrófa utáni helyreállítási munka, erdők megtisztítása a vegetációtüzek megelőzése érdekében vagy épp fogyatékos vagy idős személyek ellátása szociális otthonokban.

És a kezdeményezéssel nyer az EU is: talán nincs még egy ilyen program, ahol az európai eszme, a szolidaritás és együttműködés ennyire egyértelműen megjelenik: a résztvevők közvetlen tapasztalatot szerezhetnek arról, milyen az, amikor egymástól teljesen különböző emberek valamilyen közös jó cél érdekében együtt dolgoznak.


Európai Önkéntes Szolgálat vagy Európai Szolidaritási Testület?

Sok a hasonlóság a mobilitási programok egyik méltán népszerű és nagy múltú programjával, a mára az Erasmus+ programba betagozódott Európai Önkéntes Szolgálattal. Mindkét kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy a fiatalok önkéntes munkájuk felajánlásával akár egy évig valamilyen társadalmi szervezetet támogassanak külföldön, amelyért még anyagi támogatást is kapnak. Van azonban néhány különbség e két lehetőség között. A Szolidaritási Testületnél

- nemcsak önkéntes, hanem szakmai munkát is végezhet a résztvevő;

- nemcsak civil szervezetnél, NGO-knál lehet tevékenykedni, hanem vállalkozásoknál is;

- nemcsak támogatást, hanem fizetést is kaphatnak a résztvevők;

- nincs szükség küldő és fogadó szervezetekre, tehát nem civil szervezetek közötti együttműködésen alapul, csupán regisztrálni kell az ESZT oldalán;

- nemcsak külföldön, hanem országon belül is részt vehetünk a programban.

A részvételről

 

Az ESZT által támogatott projektek 2-12 hónapos időszakra szólnak. A társadalmi, humanitárius vagy környezetvédelmi célú munkavégzés megvalósulhat önkéntesként, gyakornokként, tanulószerződéses gyakorlati képzésként, vagy fizetett állás keretében. A programra jelentkezőknek el kell fogadniuk az Európai Szolidaritási Testület küldetésnyilatkozatát és alapelveit. Ezek olyan uniós alapértékeken alapulnak, mint a szolidaritás, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a jog- és esélyegyenlőség, a pluralizmus, a diszkriminációmentesség vagy a tolerancia.

A programban önkéntesként részt vevők nem kapnak a munkájukért fizetést, de fedezik nekik a szállás, utazás, étkezés költségeit és az egészségbiztosítási kiadások egy részét vagy egészét. A napi kiadásaikhoz valamennyi költőpénzt is kapnak – így a gyakorlatban a megélhetésüket fedezi a program.

esc3_1.jpg

Az első év: csak a kezdet

Akit érdekel a lehetőség, az a Szolidaritási Testület honlapján tud regisztrálni. A résztvevőket a regisztráltak közül az akkreditált szervezetek keresik meg és kérik fel a projektjeikben való részvételre, önkéntesként, munkavállalóként vagy gyakornokként. Az első év alatt összesen több mint negyvenezren jelentkeztek, akik közül több mint kétezer jelentkező már szervezetére talált és meg is kezdte a munkáját. Az egyik első jelentősebb akció, ahol az ESZT résztvevői segítettek, a 2016-os közép-olaszországi földrengés utáni helyreállítási munkálatokat támogatta. Magyarországról eddig 843-an regisztráltak a programba, és 57 fiatal már el is kezdte a munkát valamilyen szervezetnél.

Az első tapasztalatok nagyon jók, és az Európai Bizottság azt szeretné, hogy 2020-ig százezer európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testület tevékenységében. Emellett tervben van az is, hogy a jövőben nemcsak önkéntes vagy szakmai munkára lehet majd jelentkezni az ESZT-hez, de saját szolidaritási projektet is létrehozhatnak a fiatalok, illetve csapatként is jelentkezhetnek önkéntes munkára.

További információ

Az alaposabb tájékozódás érdekében érdemes áttanulmányozni Az Európai Szolidaritási Testület regisztrálásra szolgáló weboldalát, az eddig felmerült kérdésekre adott válaszokat, illetve az ESZT programról szóló kiadványt. Aktuális információk a témában az Európai Szolidaritási Testület hivatalos Facebook oldalán olvashatók.


Képek forrása: az ESZT Facebook oldala

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

erasmus30_01.jpgNehéz elmondani, mit jelent az európaiság. Mit tesz hozzá személyiségünkhöz az, hogy európaiak vagyunk, miből áll az európai identitás – mert szerintünk igenis van ilyen. Van viszont egy program, amivel ez egyértelműen megtapasztalható, átélhető: az EU által létrehozott legjobb program, az idén harmincéves Erasmus. Röviden: a legjobb dolog, ami történhet egy európai fiatallal.

1 Vissza

mamahotel.jpegManapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.

mamahotel_infografika.png

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza