nemet_eln_cov.pngAz EU „szokásos napirendje” eleve nem ígért könnyű feladatot az aktuális elnöknek. A hosszú távú költségvetés tető alá hozása az utolsó pillanatban, a brit kilépés tárgyalásainak lehetőség szerinti lezárása – két terület, ahol nem mindig látszik a fény az alagút végén, és mindkettő rendkívül határozott és erőskezű, de kompromisszumkész vezetőt kíván. Ezt tetézi – és részint felülírja – a koronavírus és az azt követő gazdasági visszaesés kezelése, majd Európa újraindítása. A júliustól decemberig tizenharmadszorra elnöklő, rutinos Németország azonban optimistán készül a feladatokra: Angela Merkelék hisznek benne, hogy együttműködve újra erőssé tehető Európa.

1 Vissza

hr1.pngA rutinos finnektől év elején a debütáló Horvátország vette át az EU Tanácsának vezetését. Déli szomszédunk először vezeti soros elnökként az EU tagállamait tömörítő uniós döntéshozó szervet. Az elnökség feladatai közül kiemelkedik a következő, hétéves pénzügyi keret vitája, amelyet mielőbb egy kompromisszum irányába kellene terelnie a horvát elnökségnek, valamint a január végén valósággá váló brexit „utókezelése”

1 Vissza

fi1.jpgA finn elnökség nemcsak szlogenek szintjén törekszik a zöld megoldásokra. Minden eddig kötelezőnek gondolt, de valójában elhagyható – általában országimázs-építésre használt – elnökségi külsőséget mellőznek, és éppen ezzel építik országuk imázsát.

finn1.jpgJúlius elsejétől soros elnökként Finnország vette át az Európai Unió Tanácsának vezetését. Az ország 1995-ös csatlakozása óta 1999 és 2006 után ez a harmadik alkalom, hogy Helsinki tölti be a tisztséget. Antti Rinne finn miniszterelnök a napokban az EP plenáris ülésén ismertette az elnökség prioritásait és munkaprogramját. A hat hónapos finn elnökség fókuszában a jogállamiság, a versenyképesség és társadalmi integráció, az éghajlatváltozás megfékezésében játszott globális vezető szerep és az átfogó biztonság áll.

0 Vissza

ro1.png2019. január elsejétől Románia vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztét Ausztriától. A tizenkét éve csatlakozott tagállam most először vezeti az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. Az elnökség január 10-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bukarest elnökként a tagállamok közötti összetartás erősítésére, a megosztottság csökkentésére és a megkülönböztetés felszámolására törekszik majd.

3 Vissza

osztrak.jpg2018. július elsejétől Ausztria vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Bulgáriától, és mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez 1998 és 2006 után a harmadik alkalom az ország 1995-ös csatlakozása óta, hogy Bécs tölti be ezt a tisztséget. Az elnökség programjának ismertetésekor elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Ausztria elnökként elsősorban Európa határainak megerősített védelmére, a digitális belső piacra és a Nyugat-Balkánra összpontosít majd.

0 Vissza

bg1.jpg2018. január elsejétől Bulgária vette át a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának vezetését Észtországtól, mostantól fél éven át irányítja elnökként az intézmény munkáját. Ez az első alkalom, hogy Szófia tölti be ezt a tisztséget, 11 évvel az ország uniós csatlakozása után kerül erre sor. Az elnökség január 11-i hivatalos megnyitóján elhangzott: az elkövetkező hat hónapban Bulgária elnökként elsősorban Európa és a fiatalok jövőjére, a Nyugat-Balkánra, a biztonságra és stabilitásra, valamint a digitális gazdaságra összpontosít majd.

0 Vissza

tallinn-2697613_960_720.jpg

Július elsején Észtország vette át az EU Tanácsának elnökségi teendőit Máltától. A balti ország először tölti be ezt a szerepkört az EU-ban. Észtország kicsi, de nagyon sok mindenben nagyon erős – érdemes megismerni egy kicsit jobban.

 

Üzenet a logóban

 

Ahogy korábban már többször is foglalkoztunk a kérdéssel, egy elnökségi vagy országlogó sokkal több annál, mint egy kis grafika, amely jól mutat munkacsoporti dossziékon vagy elnökségi ajándéktárgyakon. Az országok az elnökséghez kiválasztott logókkal (is) üzennek magukról Európának és a világnak – nincs ez másképp az észt logónál sem.

 

Az észt logó egymás felett elhelyezkedő két köre és köztük az elnökségi felirat a kívánt egyensúlyt hivatott jelképezni az Európai Unióban, az észt elnökségben és Észtország történetében: Észtországnak elnökként feladata megtalálni az egyensúlyt a különböző nézőpontok, érdekek és vélemények között. Emellett arra is utal, hogy az észtek két legfontosabbnak tekintett értéke, a természettel való közvetlen kapcsolat és a legújabb technológiákra épülő életmód közt is fontos az egyensúlyra törekedni. E két alapérték talán ellentétesnek tűnik, de valójában épp egymást erősítik: azért élnek és intéznek mindent interneten keresztül, hogy minél több idejük maradjon az igazán fontos dolgokra, „megtalálják a középutat és a szinergiát természetes és ember által alkotott között, régi és új között”. Az elnökség kiegészítő, egyesekből és nullákból összeálló bináris képe szintén utal az ország digitális kompetenciáira. Észtország igazi digitális nagyhatalom, e-közigazgatása (e-szavazás, e-egészségügy, e-közigazgatás) világhírű és világszínvonalú; Tallinn igazi startup-főváros. A bináris kód arra is emlékeztet, hogy „sose becsüljük alá az egyszerűség zsenialitását”.

 

 

 

 

 

Félreértés ne essék

 

Az elnökségi logó tehát egy természetbarát és high-tech társadalom képét festi nekünk – de milyen még Észtország, milyenek még az észtek? A Magyarországi Észt Intézet és a Visit Estonia anyagait átnézve egy pár dolgot leszögezhetünk – reagálva pár tévhitre:

 

Észtország nem is olyan kicsi, mint gondolnánk: az ország területre nagyobb, mint Dánia vagy Svájc, és kétszer akkora, mint Szlovénia. Amiben valóban kicsinek mondható az EU-tagok között, az inkább a lakosság: az országot mindössze 1,3 millióan lakják, akikre így meglehetősen nagy terület jut. Egy négyzetkilométeren átlagosan 30 észt lakik.

 

Nem ismeri egymást minden észt: ha már egy észtet ismerünk, a második megismerésekor könnyen felmerülhet a kérdés, vajon ismeri-e azt az egyet, akit már mi is. Ezt a kérdést nem biztos, hogy érdemes feltennünk, mert bár valóban kevesen lakják az országot, ez olyan, mintha azt feltételeznénk, hogy Milánóban vagy Prágában mindenki ismeri a másikat.

 

Észtországban nem laknak jegyesmedvék: bár az ország valóban északon van, de azért annyira mégsem: jegesmedvék az országtól nagyjából 2000 km-re északra laknak. Barnamedvével viszont összefuthatunk az észt természetben, legalább 500 egyed él az erdőkben, ahogy a szürkefarkas-, hiúz- és fókapopuláció is elég nagy.

 

Észtországban is vannak évszakok: bár egyes észtek megfogalmazásában az észt nyár nem más, mint három rosszabb hónap a síszezonban, mind a négy évszak megtalálható náluk is. A nyár azért enyhébb, de ott is huzamosan 20°C fok feletti az átlaghőmérséklet, és nem ritka a 30°C sem. Télen átlagosan -2 -5 fok körüli az átlaghőmérséklet, -25 itt is ritkaságnak számít.

 

Az észtek is használnak mássalhangzókat: igaz, keveset. Egy-egy észt szó kibetűzésekor úgy tűnhet, hogy az észt abc csupa magánhangzóból áll, de legalábbis jól állna neki egy-két kölcsön mássalhangzó valamelyik szláv nyelvből. „Kuuuurijate töööö jäääärel” – ez körülbelül annyit tesz észtül, hogy a holdkutatók éjszakai munkája a jégtábla szélén. Az észt, amely a magyarhoz hasonlóan a finnugor nyelvcsaládba tartozik, egyébként elég különleges nyelv: nem használ névelőket és nyelvtani nemeket, nincsen határozott jövő ideje, ellenben nyelvtana 23 esetet különböztet meg.

 

Nem minden észtnek van gyönyörű énekhangja: de szeretnek énekelni – a legtöbbjüknek nagyon sokat jelentenek az énekes és táncos találkozók, sokan énekelnek kórusban. A kóruséneklésnek és énekes találkozóknak a XIX. század óta nagy hagyománya van Észtországban (és a balti országokban), ezért is hívják őket „énekes nemzetnek”. Az ilyen eseményeken mindig hatalmas tömegek gyűltek szerte az országból, a nyolcvanas években ezen összejövetelek jelentették az alapját a demokratikus és függetlenségi törekvéseknek. Az észteknél az „éneklő forradalom” hozta el a függetlenséget és a rendszerváltást.

 

Ha érdekel Észtország, az észt kultúra, hagyományok, vagy a nyelv, ajánljuk figyelmetekbe a Magyarországi Észt Intézet tevékenységét. Folyamatosan gyarapodó könyvtárukból egyebek mellett szépirodalmi újdonságokat, kultúrtörténeti munkákat, művészeti albumokat, mesekönyveket és folyóiratokat tudtok kölcsönözni, és az intézetben észt nyelvtanfolyamokat is szerveznek. Az Intézet szervezésében filmvetítéseken, koncerteken, kiállításokon is részt vehettek, az Intézet saját kiadású breviárium-sorozatában pedig kortárs észt prózaírókat olvashattok magyarul. Az észtek jövőre ünneplik függetlenségük kikiáltásának 100. évfordulóját, ehhez kapcsolódóan is számos programmal találkozhattok majd az Intézetben, az évad hivatalos oldalát itt találjátok.

7 Vissza
süti beállítások módosítása