nlpres2_png.jpgJanuár elsején Hollandia vette át az EU egyik legfontosabb döntéshozó szerve, a Tanács irányítását. Alapító tagállamként Hollandia már elég rutinos az elnökségi feladatok ellátásában, ez idei már tizenkettedik elnöksége – igaz, legutóbb épp 12 éve, 2004-ben volt hasonló pozícióban. Azóta sok minden meg is változott a feladatköröket tekintve, hiszen a Lisszaboni Szerződés óta az EU-nak van állandó közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője, és a tagállamok uniós csúcsszervének, az Európai Tanácsnak is lett egy állandó elnöke. Ugyanakkor a feladat most is hasonló: elnökként a hollandoknak az unió napirendjén lévő legfontosabb kérdésekben kell segíteni a közös álláspont megtalálását.

0 Vissza

lux_fejlec.png2015 júliusától az uniós egyik legrégebbi és legkisebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól. 1960 óta ez a 12. alkalom, hogy Luxemburg vezeti a tagállamok egyik legfontosabb döntéshozó szervét, legutóbb 2005 első felében elnökölt az ország. Luxemburg a nyári szünettel valamelyest megrövidített „rövid” félévben elnököl, feladatból és kihívásból azonban hosszú a sor. A továbbra is rengeteg kérdést felvető Grexit, illetve a görög válság még mindig sok munkát ad a tagállamoknak és így Luxemburgnak is, de a menekültügy, az év végi két nemzetközi klímacsúcs és a britek lehetséges kilépése (Brexit) az EU-ból mind olyan téma, amelyek sikeres rendezése, az ezzel kapcsolatos viták jó mederbe terelése egyenként is hatalmas feladatot jelentene bármelyik tagállamnak.

0 Vissza

Az alábbi infografikával üdvözöljük az Európai Unió Tanácsának soros elnökét – ismerjétek meg Lettországot! :-)

A lett elnökségről szóló korábbi posztunkat itt olvashatjátok.

latvia7-07.png

0 Vissza

riga-1085269_960_720.jpgAz uniós ügyek szempontjából a mostani meglehetősen mozgalmas időszak Lettország számára: tavaly 18. tagállamként bevezették az eurót, Riga pedig épphogy lezárta az európai kulturális főváros évadát, januártól már át is vette az olaszoktól a stafétát, és mostantól fél éven át irányítja elnökként a Tanács munkáját.

7 Vissza

greece-1594689_960_720.jpgEgy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estje az aktuális elnökséghez kapcsolódva Görögországról  szólt. Az ország 1981-es csatlakozása óta most ötödszörre vezeti az Európai Unió Tanácsát – és kétségkívül ez lesz egyik legnehezebb elnökségi féléve. Athén az utóbbi hat évet recesszióban töltötte, az EU-t is érintő nemzetközi gazdasági válság talán semelyik másik tagállamot nem érintette olyan erősen, mint az EU és az IMF pénzügyi segítségét is igénybe vevő Görögországot. A GDP soha nem látott mértékben, 25 százalékkal esett vissza az utóbbi években, míg a munkanélküliség a teljes lakosság körében 27, míg a fiatalok körében 60 százalékra (!) szökött fel.  Ám Görögország problémái egyben az EU problémái is, így az elnök különösen érdekelt a problémák hathatós, uniós szintű megoldásában.

jannakakisz1.jpgAz elnökség programjáról Dimitrisz Jannakakisz, Görögország nagykövete beszélt. Mint elmondta: az utóbbi években nagyon sokat romlott az EU megítélése a tagállamokban; a költségvetési megszorítások komoly szociális feszültségekkel jártak, aminek következtében az uniós polgárok az EU-ra már nem feltétlenül a növekedés és stabilitás zálogaként tekintenek. Éppen ezért Európa vezetőinek, így az elnökségnek is komoly feladata és felelőssége, hogy ezen a képen változtasson, és hathatós lépéseket tegyen a gazdasági fellendülés irányába. Ehhez kapcsolódóan az elnökség célkitűzéseit ismertetve elsőként a tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését emelte ki, amely az elnökségi programban szorosan összefonódik a munkahelyteremtéssel és a társadalmi kohézió erősítésével. A görög program másik fontos célja a gazdasági és monetáris unió további elmélyítése, az eurozóna stabilitásának erősítése és a bankunió kiépítése. A nagykövet szerint itt még nagyon sok a teendő, különös tekintettel az eurót még nem használó tagállamok részvételi feltételeinek pontos szabályozására. A harmadik prioritás a migráció és az uniós határőrizet kérdéseivel függ össze. Az illegális bevándorlás kérdése mindenképpen uniós szintű probléma, amely számos tagállamra aránytalanul nagy terhet ró, és uniós szintű megoldást kíván; a legális migráció útjába ugyanakkor nem gördíthet akadályokat.

E három fő irány mellett a negyedik egyértelműen a leggörögösebb: a tengerpolitika, amely szorosan összefügg a turizmus, a tengeri közlekedés, a halászat, vagy a mélytengeri gázkitermelés kérdésével, valamint a kék növekedés koncepciójával. Ezeken a „kék” területeken a görög elnökség – szorosan együttműködve természetes szövetségesével, és az elnökségi trió következő tagjával, a szintén hatalmas tengerparttal rendelkező Olaszországgal – mindenképpen konkrét eredményeket szeretne felmutatni.

jannakakisz2.jpgA beszélgetésen felmerült a kérdés: mit gondol arról, hogy egyes éles hangú kritikák szerint hiba engedni, hogy egy csőd szélén álló ország irányítsa az EU egyik legfontosabb döntéshozó szervét. A nagykövet ezzel kapcsolatban kifejtette: igaz, hogy a válság nagyon komoly következményekkel járt, de a hatalmas strukturális átalakítások és fiskális megszorítások következtében már láthatóak a növekedés jelei. A költségvetési deficit tavaly 13 százalékkal csökkent, hasonlóan kisebb lett a külkereskedelmi deficit. Az ország versenyképességének romlása 2002 óta először kedvező irányt vett, és a görög gazdaság már valószínűleg idén növekedésbe fordul. Jannakakisz hangsúlyozta: nem szabad elfelejteni, hogy a pozitív változásokat a görögök hatalmas áldozatai tették lehetővé; ugyanakkor az is látszik, hogy képesek hatásosan menedzselni a legnehezebb kérdéseket, és az elnökséggel sem lesz ez másként. Nem elhanyagolható az a rutin, amellyel az ötödik elnökségét lebonyolító Görögország rendelkezik, emellett a görögök az uniós intézmények és tagállamok bizalmát is élvezik. Ugyanakkor szerinte már a felvetés is abszolút káros, hogy csak azért, mert egy tagállam válságban van, kizárják egy uniós pozícióból – ennek semmiféle jogalapja nincsen. Ez a rendszer működésének nagyon fontos alapját kérdőjelezné meg és komoly veszélyt jelentene valamennyi tagállam számára.

GR_logo.jpgGörögország mindezzel összhangban egyébként nagyon költséghatékony elnökségre készül, amelynek levezénylésre szánt keret szokatlanul alacsony, kb. 50 millió euró. Mint Jannakakisz elmondta: a számtalan megszorítás után nem lett volna bölcs és célszerű látványos és reprezentatív elnökséget hirdetni. Athén elnökségi félévében az ország „sokkal inkább a tettekre, mintsem a különféle elnökségi események megszervezésére koncentrál majd”.

A görög elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között a Tanács, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EuroNews oldalán.

0 Vissza

vilnius.PNGA rutinos Írország után július elsejétől ismét egy 2004 után csatlakozott, viszonylag új tagállam veszi át az EU Tanácsának vezetését: Dublint Vilnius, a litván főváros váltja.

De mit tudunk erről a kis északi országról egyáltalán? Litvánia Lettországgal (amellyel hajlamosak összekeverni az emberek) és Észtországgal egyike a balti államoknak, amelyek Magyarországgal egy időben csatlakoztak az EU-hoz. Balti nyelvet beszélnek, amely nem szláv, de a magyarral sem rokon (nem úgy, mint az észt). Talán emlékszünk történelmi tanulmányainkból arra, hogy a lengyelekkel hosszú időn át éltek államszövetségben, később pedig a többi balti állammal együtt a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt Litvánia. Aztán az „éneklő forradalomra”, amely a nyolcvanas évek végén elhozta a függetlenséget a balti államok számára, vagy a balti láncra, amelyben 1989-ben a három balti állam lakosságának nagy része egyetlen, 600 km hosszú óriási emberláncba sorakozva tüntetett békésen a szovjet elnyomás ellen.


Ez persze nagyon kivonatos tudás egy ország történetéről vagy kultúrájáról, úgyhogy utánanéztünk még egy-két érdekességnek. Fogadjátok szeretettel litván villámkurzusunkat:

Vilniustól 26 kilométerre, Bernotaiban található Európa középpontja – legalábbis a Francia Földrajzi Intézet számításai szerint, amelyet a Guinness Rekordok Könyve is számon tart.

kozep.jpg

Litvánia hivatalos nyelve a litván, amelyet a külföldön lakókkal együtt közel négymillióan beszélnek. A litván az egyik legrégebbi és legkonzervatívabbnak tartott indoeurópai nyelv, távoli rokona  a történelmi indo-árja nyelvnek, a hindu liturgia első számú nyelvének. Nem könnyű megtanulni sok nyelvtani esetével és sok ritka karakterével (ą, ę, į, ų, ė, č, š, ž, ū). Cserébe viszont a magyarhoz hasonlóan „őszinte nyelv”: az egyes betűk kiejtése szinte minden esetben azonos.

Litvániában másképp írják vezetéknevüket a férfiak, a lányok és a férjezett asszonyok. Például a Rutkauskas férfinév, amely lányok esetében Rutkauskaitė, asszonyoknál pedig Rutkauskienė.

Vilnius történelmi belvárosa 1994 óta az UNESCO világörökség része. Ez Észak- és Közép-Európa legnagyobb fennmaradt, főként barokk jegyeket viselő belvárosa, amely 3,6 millió négyzetméterével több mint 670 focipálya területét fedi le.

Litvánia nemzeti sportja, „második vallása” a kosárlabda. Bármilyen kicsi is az ország, Litvánia kosárlabdacsapata többszörös Európa-bajnok, és a világbajnokságokon is rendre előkelő helyen végeznek.

Európában sehol máshol nem gyorsabb az internet a feltöltés átlagos sebességét tekintve, mint Litvániában. Világviszonylatban az ország Hong Kong után a második leggyorsabb internettel rendelkezik.

És végül néhány híres litván származású ismert ember: Anthony Kiedis, a Red Hot Chili Peppers frontembere – bár ő maga már az Egyesült Államokban született, de apai nagyapja Litvániából emigrált oda. Hasonlóan litván gyökerei vannak a Killers frontemberének, Brandon Flowersnek, akinek a nagymamája volt litván.

További érdekességeket találtok az ország kultúrájáról, történelméről, a litván elnökség hivatalos oldalán, vagy Litvánia központi információs oldalán.


Képek forrása: Borítókép: Flickr / Bernt Rostad ; Bernotai: Wikipedia / Wojsyl

0 Vissza

irorszag.jpgEgy elnökségi logó megtervezése, illetve a végleges logó kiválasztása komoly feladatot jelent valamennyi EU-s elnökséget betöltő országnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen jelképpel azonosítják Európa-szerte az adott országot. A legtöbb tagállamban ezért hosszas folyamat során választják ki a nyertes logót, legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt verseny keretében.

Magyarország és a vele együtt elnökségi triót adó másik két tagállam, Belgium és Spanyolország a trió szoros együttműködését a logó azonosságában is ki akarta fejezni. Ezért a három ország közös pályázat keretében választotta ki a belga Antoine Durieux tervezte logót, amelyet kisebb változtatásokkal – a nemzeti színek variációival – másfél éven keresztül használtak a Tanács elnökségének jelképeként.

Ezt az egy esetet leszámítva, azonban a logók egy-egy országot képviselnek, Az alkotók a logót általában arra is felhasználják, hogy valamilyen nemzeti jellegzetességet, az ország számára fontos értéket is bemutassanak, persze a nemzeti lobogó színei mellett. Szlovéniánál például nemzeti jelképük, a Triglav hármas hegycsúcsa, Svédországnál pedig a környezettudatosság és az ország északi mivolta jelent meg – ezek az utalások hol egyértelműek, hol utalásszerűek. Az ír elnökségi logók elkészítésénél is törekedtek e nemzeti szimbolikára az alkotók. Az ország jelenleg hetedszerre vezeti az EU Tanácsát, és korábban már három másik logót is használt elnökségi féléve során. (Elnökségi logókat a kilencvenes évek második felétől kezdtek el használni a tagországok.)

ir1.jpgHa a nemzeti jelképekből indulunk ki, a címerben is szereplő kelta bárdok hárfája az ország egyik legfontosabb szimbóluma. Ezt használja az ír elnök, az ír kormány, számos nemzeti intézmény, és ezzel találkozunk az ír euróérmék hátoldalán is. Nem meglepő, hogy ezt a jelképet a korábbi, 1990-es és 2004-es elnökségi logókban is felhasználták.

Szintén fontos nemzeti jelkép a lóhere. A legenda szerint ezt Szent Patrik, Írország védőszentje használta a szentháromság metaforájaként. Ezt a vizuális elemet azonban az eddigi logók megalkotása során kihagyták a grafikusok (nem úgy például a nemzeti turisztikai hivatal), helyette inkább a tradicionális kelta spirális motívumokat helyezték előtérbe 1996-ban, és most, 2013-ban is. A mostani logó négy egymásba kapcsolódó „e” betűt formáz, amely utal az EU-ban szorosan együttműködő tagállamokra, a logó négy egysége pedig jelképezi azt a négy évtizedet, amelyet Írország az EU-ban eltöltött (az ország idén ünnepli csatlakozásának negyvenedik évfordulóját). A mostani logót négy, profi grafikus csapat által elkészített terv közül online szavazáson választották ki az írek.

ir2.jpgElnökségi logót választani egyáltalán nem egyszerű feladat – az alkotó mindig szeretne valami országra jellemzőt készíteni, amely különleges, ugyanakkor elkerüli a kliséket. Ha anno az alkotóknak csak magyar jelképekben kellett volna gondolkodniuk, akkor sem lettek volna könnyű helyzetben, bár Magyarország esetében a hagyományos nemzeti szimbólumok mellett lehet számolni a jelképes, ún. landmark épületekkel, amelyek Írország esetében talán kevésbé közismertek.

Nektek van kedvencetek a korábbi évekből?

1 Vissza
Európa Pont | 2013.01.21. 10:56

Dublinnál a staféta

lake-1835544_960_720.jpgÍrország 2013-ban ünnepli uniós csatlakozásának negyvenedik évfordulóját, és idén január és június között már hetedszerre vezetheti elnökként az EU legfontosabb döntéshozó szervét, a Tanácsot. Az ország legutoljára 2004-ben irányíthatta a testület munkáját – igaz, akkor merőben más körülmények között. Akkor az ír elnökség egyik legfontosabb feladata a tíz újonnan belépő ország – köztük Magyarország – csatlakozásának végső előkészítése és lebonyolítása volt.

A mostani elnökség alatt jóval kisebb szerepet játszik a bővítés kérdése vagy a külpolitika – az EU ugyanis továbbra sem jutott még túl a válságon, ezért komoly erőfeszítésre van még szükség a belső stabilitás megerősítéséhez, amely hozzájárulhat a növekedés beindításához és a munkahelyteremtéshez. E három prioritás – a stabilitás, növekedés és a munkahelyteremtés – került az ír elnökségi program fókuszába is.

Ahogyan azt korábban is írtuk, az EU-s elnökség levezénylésében jóval kisebb szabad tere van egy tagállamnak, mint elsőre gondolnánk. A Tanács, ahogy az EU napirendje is ugyanis nagyrészt előre meghatározott, amelyhez az adott elnöknek mindenképpen igazodnia és alkalmazkodnia kell. (Örökölt) feladatból pedig lesz elég: mivel novemberben nem sikerült megegyezniük az EU vezetőinek a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetésről, az ír elnökségre vár a feladat, hogy a megállapodást mielőbb tető alá hozza. Mivel az EU integrált piacán szorosan összefonódott gazdaságok csak együttműködve tudnak megoldást találni, a közös gazdasági kormányzás, az európai szemeszter szintén kiemelt figyelmet kap az ír elnökség alatt, a pénzügyi szektor iránti bizalom visszaállítása érdekében pedig Dublin mindent megtesz a bankunió mielőbbi létrehozásáért.

ir_elnokseg.pngDublin fel kívánja venni a harcot a fiatalkori munkanélküliséggel is, amely több tagállamban aggasztó méreteket ölt. Emellett az egységes piac további erősítése, a fennálló akadályok mihamarabbi felszámolása és az európai gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások támogatása, valamint a digitális gazdaság fejlesztése is prioritás lesz. Az ír programban a „kék növekedés” is hangsúlyt kap, amely Európa potenciális tengeri természetes erőforrásainak  jobb felhasználását célozza. Természetesen a kék mellett ugyanolyan fontos a zöld is – a tavalyi dán elnökséghez hasonlóan Írországban is hagyományosan fontos szerepet játszik a „zöld növekedés” koncepciója, amely az elnökség levezénylésében is megjelenik. Ahogy Koppenhága, úgy Dublin is mindent megtesz annak érdekében, hogy az elnökség a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon. A szelektív szemétgyűjtés és a lehetséges maximális újrahasznosítás mellett az elnökség alatt Írországba érkező delegációkat környezetbarát hotelekben szállásolják el, a tárgyalásokon most is csapvizet szolgálnak fel, és vendégeiket ahol csak lehet, buszokkal szállítják egyik helyről a másikra – emellett sétálásra, sőt, még a helyi közbringa használatára is ösztönzik őket. (Korábbi írásunk az európai közbringa-hálózatokról).

Ilyen zöld előkészületek mellett nem meglepő, hogy Dublin már az elnökség megkezdése előtt két rangos nemzetközi fenntarthatósági elismerésben részesült (amelyet idén nyáron a londoni olimpia is kiérdemelt) – ezt még egyik korábbi elnökség sem mondhatja el magáról.

Bízunk benne, hogy Írország hasonlóan jól teljesíti majd további elnökségi célkitűzéseit.

Az ír elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés olvasható róla többek között az elnökség, a Tanács, a Bizottság, a Bruxinfo, a Kitekintő és az EUobserver honlapján.

0 Vissza