vittorio-emanuele-monument-298412_960_720.jpgJúlius elsején Olaszország átvette az Európai Unió Tanácsának vezetését Görögországtól. Róma soros elnökként jelentős rutinnal rendelkezik, idén tizenkettedik alkalommal vezetia tagállamokat képviselő uniós intézményt. Legutoljára több mint tíz éve, 2003 második felében, még Silvio Berlusconi vezetésével elnökölt – akkor is Görögországot követve a sorban –, bár meglehetősen más körülmények között. Az egyik legfontosabb napirendi pont akkor a mai Lisszaboni Szerződés alapjait jelentő Alkotmányszerződéssel kapcsolatos tárgyalások, valamint a bővítés kérdése volt – 2004 májusában tíz új tagállammal bővülhetett az unió. Az azóta eltelt több mint tíz év alatt jelentősen átformálódott az EU: a tárgyalóasztaloknál 15 helyett 28 tagállam ül, és a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság után még mindig sok a teendő annak érdekében, hogy az európai országok ismét a tartós növekedés útjára lépjenek.

 

italogo.jpgA soros elnökségi program és feladatok döntő részét mindig az EU aktuális témái határozzák meg, amelyek egy része előre tudható az „uniós menetrend” alapján. Ugyanakkor mindig felkerülnek a napirendre olyan témák is, amelyeket az elnökség elején még nem lehet előre látni, de az adott elnökségnek elnöki periódusa során foglalkoznia kell (reagálva például az aktuális nemzetközi politikai változásokra). Amennyire lehet, minden tagállam igyekszik valamilyen nemzeti színt is belevinni az elnökségi félévbe, lendületet adva olyan szakpolitikáknak, amelyek fontosak az adott elnökséget adó ország számára. Ilyen volt például Magyarország esetében a Duna- vagy a Romastratégia, a hagyományosan környezettudatos Dánia „zöld növekedés” koncepciója vagy az előző elnök Görögország esetében a „kék növekedés”, azaz a tengerpolitika kérdésének fókuszba állítása – szoros összefüggésben a turizmussal, a tengeri közlekedéssel és halászattal. Ezek a prioritások Olaszország programjában is kiemelt helyen szerepelnek.

 

Az olasz elnökségi program három fókuszpontja a növekedés, a polgárok és a külpolitika. Matteo Renzi miniszterelnök megfogalmazása szerint itt az ideje, hogy revitalizáljuk az EU-t. Sokat idézett hasonlata: ha ma Európa szelfit készítene magáról, megfáradt tekintetet láthatnánk – szerinte az európai vezetőknek meggyőződéssel és határozottan kell cselekedniük, hogy a közösség valóban vezető szerepet játszhasson a nemzetközi porondon.

 

A növekedés beindításának alapfeltétele a munkahelyteremtés, amely megfelelő eredmények esetén kellő alapot teremthet a belső, tagországokon belül szükséges strukturális reformok beindításához. Olaszország egyfajta „ipari reneszánszban” gondolkodik, amely a feldolgozóipar és a szolgáltatási szektor fellendítését szorgalmazza, különös hangsúlyt helyezve a kis- és középvállalkozásokra és az energia- és klímapolitikára, amely olasz elképzelések szerint a növekedés motorja lehet a jövőben.

 

Fontos célként határozták meg emellett az EU és az uniós polgárok közötti távolság csökkentését, amelyhez kapcsolódóan számos intézkedéssel az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot, a digitális hozzáférés fokozását, valamint a bürokrácia visszaszorítását igyekszik majd elősegíteni Róma. Programja alapján az elnökség aktívabb szerepet szán az EU-nak olyan területeken, ahol az uniós együttműködés egyértelműen értéket teremt, ideértve az alapjogok védelmét vagy a migrációs és menedékjogi kérdéseket, ahol az uniónak szolidárisabb politikára lenne szüksége az elnökség szerint.  

 

Harmadik területként Olaszország aktívabb külpolitikát szorgalmaz. Róma szerint nem hagyható hatásos, következetes és hiteles válasz nélkül az a sok rendkívüli fejlemény, amely a közösség határain a közelmúltban történt (mint például az arab tavasz vagy az ukrán-orosz konfliktus), amely egyértelműen komoly hatással van az Európai Unió országaira is. Róma szerint az uniónak meg kell találnia a megfelelő eszközöket, hogy a hasonló globális és regionális kihívásokat megfelelően tudja kezelni – elnökségével ezt is igyekszik elősegíteni. Az olasz tervek között ezekkel összefüggésben szintén kiemelt helyen szerepel a nyugat balkáni csatlakozási folyamat előbbre vitele vagy az EU szomszédságpolitikájának megerősítése.

 

Az olasz elnökség részletes munkaterve itt olvasható angol nyelven, emellett további információ és elemzés található róla többek között a Bruxinfo, az Európai Parlamentés a EuroNews oldalán.

 

Eredményes félévet kívánunk az olaszoknak – gyönyörű olasz tájakat bemutató vintage plakátgalériánkkal köszöntjük az új félévet!

Illusztrációk: az olasz elnökség logója (forrás: italia2014.eu/en/) és Matteo Renzi (forrás: Európai Parlament honlapja)

0 Vissza