A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

 

Túlsúlyosság és elhízottság

 

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

 

Negatív következmények

 

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

 

Növekvő trend

 

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

 

Európai körkép

 

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

 


Cselekvés minden szinten

 

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!