iskolagyumi1.jpgNem lehet elég korán elkezdeni az egészséges étkezést. Az uniós kezdeményezésű iskolagyümölcs-, iskolazöldség- és iskolatejprogram révén rengeteg gyerek jut egészséges uzsonnához és szemléletformáló oktatáshoz az EU összes tagállamában, így Magyarországon is.

0 Vissza

A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

 

Túlsúlyosság és elhízottság

 

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

 

Negatív következmények

 

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

 

Növekvő trend

 

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

 

Európai körkép

 

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

 


Cselekvés minden szinten

 

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

park.jpegVégre itt a tavasz, kezdődik a parkszezon! Ilyenkor nincs is annál jobb, mint kiülni a város egyik parkjába, leheveredni egy plédre a fűbe, és megtelve az illatokkal élvezni a napsütést. Európa sok nagyvárosában találhatunk felfedezésre érdemes hangulatos parkokat: vannak beláthatatlanul óriásiak, némelyik kocogáshoz, lovagláshoz, focizáshoz, tollasozáshoz ideális, több pedig gazdag növény- és állatvilágáról ismert. Posztunkban most ezek közül a különleges parkok közül mutatjuk a legérdekesebbeket – ha vannak egyéb kedvenc parkjaitok, kommentben osszátok meg velünk!

hyde.jpg

Hyde park (London, Egyesült Királyság)

Az egyik leghíresebb városi park Európában kétségtelenül a londoni Hyde Park. Az Egyesült Királyság egyébként is híres páratlan pázsittal borított, ősfás, gyönyörű és hatalmas parkjairól. A metropolisz zsúfoltságához és forgatagához képest erős kontrasztot jelent a város nyolc királyi parkjának talán legjelentősebbje. A 141 hektáron elterülő óriási parkot évente több millió londoni és turista keresi fel, ahol úszni, csónakázni, teniszezni és lovagolni is lehet, valamint a szónoki képességeinket is kipróbálhatjuk a több mint 150 éve működő Speakers’ Corner emelvényén.

buttes-chaumont-898675_960_720.jpg

Buttes-Chaumont (Párizs, Franciaország)

Párizs egyik legrégebbi eredeti zöldfelülete az 1867-ben megnyitott Buttes-Chaumont park, amely 25 hektáros területen fekszik. Érdekessége a nagy szintkülönbségből adódó sok meredély, amelyek remek kilátást kínálnak a városra, főként a Montmartre negyedre. Kilátó mellett barlangot, függőhidat és vízesést, kis tavat is találunk a parkban, számos egzotikus fával, növénnyel és különleges vízimadarakkal (többek között gallinulákkal).

tiergarten.jpg

Tiergarten (Berlin, Németország)

Berlin legnépszerűbb parkja a Tiergarten, ahol rengetegen kocognak, sétálnak, grilleznek, vagy csak egyszerűen pihennek a fűben. A főváros közepén helyezkedik el, így tényleg a város zöld tüdeje. Az egykori repülőtérből kialakított közpark, a Tempelhof után a 210 hektáron elterülő Tiergarten Berlin második legnagyobb parkja – és nagyobb, mint a londoni Hyde Park. Az egykori vadászterületet a 17. században nyitották meg a közönség előtt. A park jellege az idők folyamán számos változáson ment keresztül, míg végül Peter Joseph Lenné építész tervei szerint 1833 és 1838 között egy részét angolparkká alakították.

retiro.PNG

El Retiro park (Madrid, Spanyolország)

Madrid egyik legnagyobb parkja az El Retiro, amely 125 hektáron terül el. A királyi család 17. században kialakított egykori kertje ma nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében. A spanyol nyári forróságban különleges fák adnak árnyékot, a mesterséges tó és szökőkutak pedig hűsítik a park látogatóit, de találhatunk itt rózsakertet, illetve itt van a szépművészeti múzeumnak otthont adó Buen Retiro palota is.

villa-borghese-537944_960_720.jpg

Villa Borghese (Róma, Olaszország)

80 hektáros területével a harmadik legnagyobb római park a Villa Borghese, amelyet a 17. század elején alakítottak ki, majd a 18. században, Marcantonio Borghese herceg megrendelésére nyerte el mai, angolkert-jellegű formáját. A kis utakkal szabdalt, ősfákkal övezett zöldterületen számos – főként múzeumként funkcionáló – villát, lóversenypályát és állatkertet is találunk.

dublin.PNG

Phoenix Park (Dublin, Írország)

Összeállításunkból kihagyhatatlan a dublini Phoenix Park, mely 707 hektáros kiterjedésével Európa leghatalmasabb parkja. A 17. század közepén eredetileg királyi szarvasparknak kialakított területen ma is rengeteg szarvas él, ez adja a park fő látnivalóját az állatkert, a viktoriánus virágkert, a dísztavak és egy 15. századi vár, az Ashtown Castle mellett. A terület közel egyharmadát borítják fák, a szarvasok mellett számos egyéb állatnak ad otthont.

guell.jpg

Park Güell (Barcelona, Spanyolország)

A barcelonai Güell park fontos színhelye a város legismertebb művésze, Antoni Gaudí munkásságának. Az Eusebi Güell üzletember által megrendelt, eredetileg lakónegyednek szánt park 1900 és 1914 között épült Gaudí tervei alapján, a tervezett hatvan ház közül azonban csak kettő épült fel. Az 1926-tól látogatható, 17 hektáros területen így nem csak zöld felületet, hanem számos érdekes építészeti megoldást is találunk. A város magas részén fekvő parkból csodálatos kilátás nyílik Barcelonára és a tengerre.

vondel.jpg

Vondelpark (Amszterdam, Hollandia)

A legnagyobb amszterdami zöld terület, a 47 hektáron fekvő Vondelpark nagyon népszerű a helyiek és a turisták körében is. Sétálni, fűben pihenni, kutyát sétáltatni, sportolni vagy előadásokat hallgatni egyaránt lehet az 1865-ben, lovasparkként átadott területen. A szabadtéri színház és rózsakert mellett éttermeket és kávézókat is találunk a számos növény- és állatfajnak otthont adó parkban. A hippimozgalom számára a Vondelpark a szabadság szimbóluma volt, ahol mindent meg lehetett tenni. A terület harmincévente teljes átépítésre szorul, mivel folyamatosan süllyed a szintje, és beavatkozás nélkül hamarosan víz borítaná el az egész parkot. 

stock.jpg

Kungliga Nationalstadsparken – Királyi nemzeti városi park (Stockholm, Svédország)

Igazi természetközeli élményben lehet részünk a Stockholm belvárosához közel, de a főváros határán már túlnyúló Kungliga Nationalstadsparkenben. Természetes erdőkben barangolhatunk, piknikezhetünk, sétálhatunk, úszhatunk a tengerben, színházi előadásokat látogathatunk, több királyi kastélyt és múzeumot is meglátogathatunk, vagy csak egyszerűen csodálhatjuk a természet gazdagságát. Rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont a királyi park, amelyet a 18. században nyitottak meg a közönség előtt – él itt például szarvas, róka, rénszarvas és több mint száz fészkelő madárfaj.

margit.PNG

Margitsziget (Budapest)

Válogatásunkból nem maradhat ki a budapestiek egyik kedvenc pihenőhelye, a Margitsziget, mindenféle sportolás, strandolás, andalogva sétálás, a réten és a parton napozás, kutyasétáltatás népszerű helyszíne. A szigeten fekvő szállodákban akár meg is szállhatunk, vagy felkereshetjük a szabadtéri színházat, éttermeket, sörözőket és bárokat.  A szigetet a 19. században, több kis sziget egyesítésével és elkotrásával építették ki, de még a 20. században (pl. a Margit és az Árpád híd építésekor) is módosítottak az alakján. Az egykori Nyulak szigete a 17-18. században Árpád-házi Szent Margitról kapta mai nevét. A szigeten különleges növények mellett japánkert és egy kis vadaspark is található.

Képek forrása: Pixabay.com, El retiro park: Flickr / manuel m. v.; Dublin: Flickr / wofusa; Margitsziget: Flickr: dia_n 

---

Az Európa Pont közösségi tér a budapesti Millenárison. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat és beszélgetésekhez ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

va1.pngEurópában a születéskor várható élettartam egyre nő, ugyanakkor ezzel nem hosszabbodik arányosan az egészségben töltött évek száma. Az embereknek fel kellene ismerniük, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, hanem testi, szellemi és szociális jólétet jelent – és aktívan tenniük is kellene egészségük megőrzéséért. Az egészségesebb élethez az ellátórendszer fejlesztése mellett eredményes megelőzésre, egyéni szintű tudatosságra, szakpolitikai szinten pedig hatékony szemléletformálásra lenne szükség.

0 Vissza

hardi1.jpgLátáskárosultak, akik sokszor több száz kilométert gyalogolnak azért, hogy szemorvoshoz jussanak; és egy elhivatott magyar orvos, aki a kongói dzsungel közepén felállított műtőjében adja vissza a látását rengeteg helyinek: ők a főszereplői aktuális, Cataracta című kiállításunknak. Legutóbbi rendezvényünkön a képek főszereplője, dr. Hardi Richárd, és a képek készítője, a Hardi doktort közel két hónapon keresztül kísérő sajtófotós, Hajdú D. András volt vendégünk. Legutóbbi estünkön a fotóssal és a sokak által „korunk Albert Schweitzerének” tartott szemorvossal McMenemy Márk beszélgetett tapasztalataikról és élményeikről, valamint a nemzetközi és uniós fejlesztés kérdéseiről.

1 Vissza

sm-beactive-fb.jpgSzombaton, szeptember 10-én veszi kezdetét az európai sporthét, amelynek célja fizikai aktivitásra, sportolásra bírni a lakosságot – mindenkit, életkortól és edzettségi állapottól függetlenül. A Bizottság kezdeményezésében 31 európai ország vesz részt, köztük Magyarország is.

1 Vissza

beach.jpgLassan itt a vakációszezon, sokan már tervezgetik az idei nyaralást. Külföldi utaknál a szálláshelyek, útvonalak tervezgetése mellett érdemes gondolni a kinti biztonságra is. Fontos, hogy tudjuk, mire számíthatunk, ha otthontól távol esetleg baj ér bennünket.

0 Vissza