cyber_c.pngMit tehetünk azért, hogy online jelenlétünk során elkerüljük a fenyegetéseket, vagy megfelelően tudjuk kezelni azokat? Az EU minden év októberében a kiberbiztonsági hónap keretében számos eseményt támogat, amelyek az online biztonság fontosságára hívják fel a figyelmet. Október ugyan véget ért, de az éberség nem: a mindennapokban is fontos, hogy (fel)ismerjük a veszélyeket, és aktívan tegyünk biztonságunkért.

0 Vissza

ut.jpgEurópa közútjai a legbiztonságosabbak a világon – jóval kevesebben veszítik életüket közúti balesetben az EU-ban, mint például Amerikában vagy Ázsiában. Annak ellenére, hogy itt a legbiztonságosabb a közlekedés, éves szinten még mindig körülbelül 25 ezer ember hal meg közlekedési balesetben az EU 28 tagállamában. Ez a szám nem is olyan régen még a többszöröse volt: 1980 körül évente még átlagosan 80 ezer (azaz egy közepes méretű városnyi) ember halt meg a mostani EU területén közlekedési balesetben, 2000-ben 67 ezren, 2010 körül már csak 31 ezren. Bár egyre többen közlekednek autóval, szerencsére ez a szám folyamatosan csökken – és ebben nagyon nagy szerepe van az Európai Uniónak is.

A cél: 2020-ig megfelezni a halálos balesetek számát

Az EU konkrét célkitűzése, hogy a halálos kimenetelű balesetek számát 2010-ről 2020-re megfelezze. Ha megnézzük, hogyan állunk e cél teljesítésében, van okunk bizakodni: a halálos kimenetelű balesetek száma trendszerűen csökken – ám az utóbbi években ennek üteme valamelyest megtorpant. Az elmúlt hat évet tekintve a halálos kimenetelű közúti balesetek száma átlagosan összesen 19%-kal csökkent.

kozut2.jpg

Tagállamonként változó, mennyi az esélye annak, hogy valaki közúti balesetben életét veszítse. Habár a különbségek minden évben csökkennek, a legrosszabb statisztikával rendelkező országokban ez még mindig több mint háromszor valószínűbb. A statisztikák alapján az EU-n belül a legbiztonságosabb az Egyesült Királyságban, Hollandiában vagy Dániában közlekedni, míg a legveszélyesebb Bulgáriában, Romániában vagy Lettországban – bár a szomszédos Horvátországban is nagyon magas a közúti halálozás aránya.

Magyarországon az elmúlt hat évben 18%-kal csökkent a halálozások száma. Míg 1981-ben még 2120-an haltak meg közúti balesetben, addigra ez a szám 2000-re 1200-ra csökkent; 2010-ben már csak 740-en, tavaly 644-en veszítették életüket közutakon.

kozut3.jpg

Közúti halálesetek egymillió lakosra vetített száma (2015)

Mit tesz az EU?

A közúti közlekedés biztonságosabbá tételében a tagállamoké a főszerep, mivel a legtöbb lépést nemzeti vagy helyi szinten kell megtenni: fejleszteni és karbantartani az utakat, betartatni a szabályokat, figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampányokat szervezni. Az EU ott avatkozik be, ahol ennek az EU egésze szempontjából egyértelmű hozzáadott értéke van.

Az EU más nemzetközi szervezetekhez (pl. ENSZ / WHO) hasonlóan támogatja, hogy mind szigorúbb, és EU-s szinten összehangolt biztonsági előírások, szabványok vonatkozzanak a közlekedésre – az alagutak kialakításától kezdve a teherszállító autók visszapillantó tükrének holtteréig. Uniós előírás vonatkozik például a veszélyes anyagok közúti szállítására; arra, hogy meddig lehet használni egy gumiabroncsot; de a kötelező biztonságiöv-használatot is EU-s szabály írja elő. Az öregedő gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatának gyakoribbá tételéről is uniós előírás rendelkezik.

Emellett természetesen a technológiai fejlődés, az autógyártókra vonatkozó mind szigorúbb szabályok is hozzájárulnak a pozitív trendhez. A „passzív” biztonsági felszerelések (például a biztonsági öv vagy a légzsák) általánossá válásával és különböző elektronikus rendszerek alkalmazásának köszönhetően a mai személygépkocsik sokkal biztonságosabbak lettek. Számos járműbiztonsági műszaki szabvány és követelmény hatása az elkövetkező évtizedben lesz érzékelhető.

Nagy előrelépést jelentett az is, hogy az EU nemrégiben elérte: a legtöbb balesetért felelős közlekedési kihágásokat EU-s szinten le tudják követni és a büntetéseket be tudják hajtani – hogy senki ne úszhassa meg, ha egy másik tagállamban szegi meg a szabályokat. Uniós statisztikák alapján eddig a más tagállamban regisztrált autók vezetői háromszor annyira voltak hajlamosak szabályt szegni, mint a helyiek – és ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy eddig úgy gondolták, nem fogják tudni megbüntetni őket. (A szabályozásról részletesen írtunk egy korábbi posztunkban.)

A közutak általános állapota nagyban összefügg a balesetek számával – a sok uniós támogatásból épült közút mind megfelel az EU szigorú biztonsági előírásainak, ami szintén csökkenti a halálos kimenetelű balesetek számát. Az EU támogatja a tagállamokat az utak karbantartásában is.

Az Európai Bizottság az autóvezetők tudatosságát növelő akciókban is részt vesz, emellett közös szabályokat ír elő az elsősegélynyújtásra is. A 2015-ben EU-szerte bevezetett e-Call segélyhívó rendszer baleset esetén automatikus vészjelzést küld a 112-es segélyhívószámra, és ezzel a becslések szerint mintegy négy százalékkal csökkentheti a halálos áldozatok számát. 2018-tól minden újonnan legyártott autónak rendelkeznie kell ilyen beépített eCall rendszerrel.

kozut4.jpg

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza