rep.jpgEmlékeztek, mennyibe került egy repjegy a kilencvenes években Európa nagyvárosaiba? Többszöröse annak, mint amennyiért ma kapnánk oda jegyet – harminc éve a repülés még nagyon kevesek kiváltsága volt itthon és Európa más országaiban is. Az EU régebbi tagállamaiban valamivel korábban, Magyarországon nagyjából a csatlakozásunk körüli időszaktól köszöntött be a fapadosok és az olcsó repjegyek kora.

Ma, ha résen vagyunk és jó időben csapunk le a jegyekre, már akár egy autós utazásnál is olcsóbban elrepülhetünk Európa számos nagyvárosába (nem beszélve az autóhoz képest megtakarított időről). Az utóbbi évtizedekben ilyen szempontból nagyon kiszélesedtek a lehetőségek a turisták számára, ehhez az internet elterjedése, a roamingdíjak fokozatos eltörlése és a közösségi szálláshelykínálat megjelenése szintén hozzájárult. Sokan talán nem tudják, de ebben nagyon nagy szerepe volt az EU-nak.

Egységes belső piac a levegőben is

A fapadosok térhódításához, az éles piaci versenyhez és ezáltal a repülőjegyárak jelentős mértékű letöréséhez elsősorban az Európai Unió szabályozása teremtette meg az alapot. Az addig védett nemzeti piacok által uralt légiközlekedés volt az első olyan közlekedési ágazat, amely teljes mértékben élhetett a közös piac előnyeivel. Az Európai Bizottság 1987-ben kezdte meg a légiközlekedés liberalizálását az első, majd 1990-ben a második intézkedéscsomaggal. 1993-tól, a harmadik intézkedéscsomag eredményeként létrejött az Egységes Európai Légiközlekedési Piac, lebontva a légitársaságok piacra lépési és viteldíjképzési korlátait. Emellett szükség volt az állami támogatások korlátozására is a nemzeti légitársaságok piactorzító állami újratőkésítésének elkerüléséhez. Az addig a piacot uraló, állami kézben tartott nagy nemzeti repülőtársaságok mellett megjelentek a fapados járatokat működtető, kisebb, több országban is működő vállalatok is, illetve megkezdődött a nemzeti társaságok privatizációja is.

Az 1997-ben érvénybe lépő szabályozás nyitotta meg véglegesen a piacot – innentől kezdve bármelyik európai légitársaság nyújthatott bármelyik tagországban szolgáltatást –, és változtatta meg az addigi jellegzetességeket. Mivel az uniós szabályozásnak köszönhetően a légitársaságok bármelyik két repülőtér viszonylatában indíthatnak járatokat, erős verseny kezdődött az 1990-es évek második felétől a társaságok, illetve az egyes repterek között is. Ennek következményeként az addigi jelentős légiközlekedési árak hatalmasat estek az EU-n belül (1992 és 2000 között átlagosan 41 százalékkal), emiatt egyre többen és egyre gyakrabban repülhettek.  A légiutasok száma ma is folyamatosan nő: az Eurostat adatai szerint 2010 és 2015 között éves szinten 796 millióról 918 millióra, és az előrejelzések szerint 2030-ig a légi közlekedés 2010-hez képest további 70 százalékkal (!) fog bővülni.

Utasjogok repülőn is

Az EU nemcsak a repülés piacát szabályozta, de fontos szabályozásokat vezetett be a díjak átláthatóságával és az utasok jogaival kapcsolatban is. Emellett elsődleges a légiközlekedés biztonsága: az Európában működő légitársaságok nemcsak pontosak, de biztonságosak is, ugyanis a Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az Európából vagy Európába utasokat szállító légitársaságokat, hogy azok teljesen megfelelnek-e a szigorú biztonsági előírásoknak. Amely társaság nem képes betartani az előírásokat, azt korlátozzák, vagy kitiltják Európa légteréből.

A repülőjegyek mára már megfizethetővé, szerencsés esetben hihetetlenül olcsóvá váltak. Ha tehetitek, ne hagyjátok ki a lehetőséget egy fapados városlátogatásra, nyaralásra – Európa végtelenül sok látnivalót kínál!

A fapadosok hozta repülési szabadság csak az egyik eredmény abból a rengeteg előnyből, amelyet az európai uniós integrációnak köszönhetünk. A Római Szerződés hatvanadik évfordulójához kapcsolódóan ezek közül mutat be hatvanat az Európai Bizottság „60 érv az EU mellett” gyűjtése, köztük a légiközlekedés szabályozása kapcsán a diszkont légitársaságok elterjedését.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan. Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

eu60_ep_logoval-03.pngA mai Európai Unió alapjait hatvan évvel ezelőtt fektette le a Rómában aláírt szerződés. Ezzel Európa történelmének leghosszabb békeidőszaka köszöntött be. A Római Szerződés létrehozta az egységes belső piacot, amely biztosítja a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, és megteremtette a jólét és a stabilitás feltételeit Európa polgárai számára.

Az EU olyan közösség, mely hatvan éve előmozdítja a békés együttműködést, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a szolidaritást az európai nemzetek és népek között. Európa büszke lehet az elmúlt hatvan évre, és reménnyel tekinthet a jövőbe.

Az alábbiakban az Európai Politikai Stratégiai Központ (EPSC) által a 60. évfordulóra készített honlap alapján foglaltuk össze az európai integráció legfontosabb alapértékeit és elmúlt hatvan évének legfontosabb eredményeit.

eu60_kicsi-01.png

BÉKE: Talán sokszor elfelejtjük, de az Európai Unió tulajdonképpen békeprojekt: a II. világháború borzalmai után a békés egymás mellett élés feltételeit teremtette meg a korábbiaknál szorosabb gazdasági együttműködés és egymásrautaltság létrehozásával. Európában a közösség tagjai közt immár hetven éve nem volt háború. A nagyszülők generációjának ez még meglévő emlék, de a mai fiatalok szerencsére már csak elmesélésekből ismerhetik. Ezt ismerte el a Nobel-bizottság is 2012-ben, amikor Nobel-békedíjjal tüntette ki a közösséget.

eu60_kicsi-05.png

DEMOKRÁCIA: 1957-ben a jelenlegi uniós országok közül még csak 12 volt demokratikus berendezkedésű – mára ez igaz mind a 28 tagállamra. AZ EU a világ legnagyobb demokratikus közössége, tagországaiban a jogállamiság elvei érvényesülnek. Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Parlament tagjait demokratikus, közvetlen választással szavazzák meg az unió polgárai.

eu60_kicsi-09.png


SZOLIDARITÁS
: A tagállamok közötti szolidaritás gazdasági és egyéb értelemben is nagyon erős. Az unió fejlesztési politikája strukturális és beruházási alapok segítségével támogatja a kevésbé fejlett régiók felemelkedését. Az uniós támogatások aránya a közösségi beruházásoknál több tagállamban meghaladja a 40%-ot. Az uniós országok szolidáris együttműködése a közelmúlt európai terrormerényleteit követően is megmutatkozott.

eu60_kicsi-02.png

SZABADSÁG: A legfontosabb szabadságjogok – pl. a magánélet védelme, a gondolati, a vallási és a véleményszabadsághoz való jog – érvényesülését az Alapjogi Charta is védi az EU-ban. Gazdasági szempontból az EU a négy szabadság elvére épül: egységes belső piacán a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadon áramolhat.

eu60_kicsi-06.png

NÖVEKEDÉS: Az uniós tagság jelentősen hozzájárult az országok gazdasági növekedéséhez. Az utóbbi húsz év alatt az egy főre jutó GDP közel megduplázódott az EU-ban, és vannak olyan tagállamok, ahol ez tízszeresére nőtt. Az utóbbi négy évben közel tízmillió új álláshely jött létre a közösségben. Az euró a világ egyik legerősebb és legstabilabb valutája.

eu60_kicsi-10.png

TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK: Az EU kutatási keretprogramja a világ legnagyobb nemzetközi együttműködése a kutatás és fejlesztés területén. Az unió története során eddig közel 200 milliárd eurót fektetett K+F-be. A világ teljes kutatási költéseinek negyede, világszinten a szabadalmak harmada – és a Nobel-díjak nagy többsége is – az EU-hoz vagy európai államokhoz köthető.

eu60_kicsi-03.png



LEHETŐSÉGEK
: Az uniós tagság talán leginkább a lehetőségek megnövekedéséről szól. Egy uniós polgárnak joga van akadálytalanul utaznia, élnie, tanulnia vagy dolgoznia egy másik tagállamban – jelenleg hat és fél millió uniós polgár vállal munkát valamelyik másik tagországban. Az egységes piac hozzásegítette Európát az áruk nagyobb versenyéhez, így olcsóbban tudunk például repülni vagy külföldre telefonálni. A roamingdíjak hamarosan teljesen meg is szűnnek. Az Erasmus program keretében 1987 óta 9 millióan tanultak, önkénteskedtek vagy szereztek szakmai tapasztalatot külföldön.

 

eu60_kicsi-07.png

EGYENJOGÚSÁG: Az EU egyik legfontosabb, minden területen határozottan védelmezett alapelve a diszkrimináció tilalma. A nők és férfiak közötti egyenjogúság különösen fontos, az „azonos munkáért azonos bér” elve már a Római Szerződésben is megjelent. A nők és férfiak bérezésében jelenlévő különbségek mára jelentősen csökkentek.

eu60_kicsi-11.png


JÓLÉT:
Az európai szociális modell nagyban hozzájárult, hogy a jövedelem-egyenlőtlenség csökkent a kontinensen. Az uniós polgárok nemzetközi összehasonlításban jobban és hosszabban élnek, mint a világ más részein; a születéskor várható átlagos élettartam az EU-ban közel 80 év, amely 8,5 évvel hosszabb, mint a világátlag. Minden uniós tagállamban garantáltan legalább négy hét fizetett szabadság jár minden munkavállalónak, a nőknek pedig minimum 14 hét anyasági szabadság jár gyerekük születéséhez kapcsolódóan – ez még a világ fejlettebb országaiban sem átlagos.

eu60_kicsi-04.png



FENNTARTHATÓSÁG
: A környezetvédelemben és a fenntartható gazdaságban az EU vitathatatlanul élen jár. A légszennyezés az európai városokban a legalacsonyabb – köszönhetően például az ólmozott benzin betiltásának és egyéb szigorú környezetvédelmi előírásoknak. Az EU-ban 1990 és 2015 között átlagosan 22 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. A hulladék újrahasznosítása az utóbbi tíz évben átlagosan 30 százalékról 43 százalékra nőtt, az egy főre jutó megújuló energiatermelés a világátlag háromszorosa.

eu60_kicsi-08.png


GAZDASÁGI ERŐ
: Az EU a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége. A világ teljes exportjának több mint harmada az EU-ból származik – ez két és félszerese a kínai és háromszorosa az amerikai exportnak.  Az EU a világ 80 országának első számú kereskedelmi partnere. Az EU emellett a világ legnagyobb donora, a világ hivatalos fejlesztési segélyeinek több mint felét adja.

eu60_kicsi-12.png

SOKSZÍNŰSÉG: Az EU ereje sok szempontból sokszínűségében rejlik, ez köszön vissza jelmondatában is: „Egyesülve a sokféleségben.” Az EU-nak jelenleg 24 hivatalos nyelve van, emellett 60 kisebbségi és regionális nyelv hazája is, a nemzeti identitást az Európai Unióról szóló szerződés negyedik cikke is védi. Az EU a szubszidiaritás elvének alkalmazásával biztosítja, hogy minden döntés a lehető legalacsonyabb szinten szülessen meg. Ezerszínű kulturális örökségével Európa a világ egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

 


Van tehát okunk a büszkeségre. #EU60

0 Vissza