14 millió látogatót, 203 delegációt és 15 ezer sportolót várnak a 2024-es nyári olimpiai játékokra Párizsba. Az adatokon túl vajon mit jelent a franciáknak ez a rendkívüli esemény, hogyan zajlanak az előkészületek és milyen újdonságokra számíthatunk? Az Európa Pont sorozata, az Egy csésze Európa keretében megtudhattuk erről a részleteket – és posztunkban mindez vissza is nézhető.
Sütőben sült melegszendvics, kívül ropogósra sült, belül olvadt sajttal, sonkával, vajjal és besamellel – ez a croque monsieur, ha pedig egy tükörtojás is kerül rá, akkor a croque madame.
Pár nap múlva, november 30-án kezdődik Párizsban a COP21 klímakonferencia, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye feleinek találkozója. A találkozó sorsfordító lehet a bolygó jövője szempontjából: a Rióban, 1992-ben elindult nemzetközi klímavédelmi együttműködés 2020 utáni időszakra vonatkozó megújítása a cél, minden országra kötelező vállalásokkal. Számos kutatás és tanulmány igazolja, hogy az éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenység okozza, kiemelten az üvegházhatású gázok (ÜHG) túlzott légkörbe engedése. Új megállapodás híján Földünk beláthatatlan károkat szenved – kiszámíthatatlan időjárással, olvadó jégtakaróval, általános tengervízszint-emelkedéssel, éhínséggel kell szembenéznünk, milliók kényszerülhetnek lakóhelyük elhagyására. Előzetes számítások alapján mindez csak úgy előzhető meg, ha az évszázad végégig az átlaghőmérséklet 2°C alatti mértékben emelkedik csak, ehhez viszont valamennyi – fejlett és fejlődő – országnak nagyon komolyan vissza kell fognia károsanyag-kibocsátását.