paris-359503_960_720.jpgA városok évszázadok óta a fejlődés legfontosabb színterei: a vidéki területeknél fejlettebb infrastruktúrával, kulturális, oktatási, egészségügyi tudományos és gazdasági központokként vonzzák a lakosságot, akik a vidéki életmódot gyakran váltják városira. Jelenleg az európai lakosság közel háromnegyede él városi területeken (nagyvárosokban, városokban vagy külvárosi területeken), míg az 1950-es években még a fele-fele arány volt jellemző. Ez a trend – világszinten is – folyamatosan nő.

varos_videk_2.jpg


Egy városban mindig szélesebb lehetőségek állnak rendelkezésre munkavállalás vagy fogyasztás szempontjából, ugyanakkor ennek az életformának megvan a hátulütője is. A bűnözés, a társadalmi egyenlőtlenségek, a megélhetés és a lakhatás magasabb költségei vagy a környezetszennyezés fokozottabban vannak jelen a városokban, mint a vidéki területeken. A fenntarthatóság kiemelt szempont lett a XX. század városfejlesztéseinél, amit kiemelten támogat az EU is eszközeivel.

Az alábbiakban pillanatképet mutatunk a városi életforma elterjedtségéről az egyes tagállamokban. Érdekes, hogy a két végpontot két kisebb állam jelenti: míg Máltán szinte a teljes lakosság városokban él, addig Luxemburgban igen jellemző a városi élettől távolabbi, vidéki életforma. Jó bogarászást! :-) (A kép kattintásra megnő)

varos_videk_infografika.png


Forrás és további információ a városi életformáról, kapcsolódó felmérésekről és összefüggésekről:
Urban Europe

Az EU-s fővárosokról egy nagyon érdekes interaktív összeállítást készített az Eurostat: My capital in a bubble

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

mamahotel.jpegManapság egyre hosszabb ideig maradnak a gyerekek felnőtt korukban a szülői háznál. A statisztikák szerint a fiatalok a mamahotelt az EU déli államaiban hagyják el legkésőbb. Ennek számos oka lehet: történelmi, szociokulturális összefüggések, a munkaerőpiaci és lakásbérlési helyzet, és kapcsolatban állhat a fiatalok nagyarányú munkanélküliségével is – amely épp Dél-Európában korlátozza leginkább a fiatalok mozgásterét. A szűkös anyagi lehetőségek, a növekvő lakásbérleti árak, a fizetetlen gyakornoki vagy alacsony fizetéssel járó kezdő állásban dolgozók nehezen engedhetik meg maguknak a különköltözést. Másfelől kimutathatóan egyre inkább kitolódik a gyerekkor, és a fiatal felnőttek közül sokan nehezen hagyják maguk mögött a szülői gondoskodást és szülőotthonukat. Sok esetben nehéz eldönteni, hogy kényszerből vagy szabad akaratból, vagy sokkal inkább kényelemből költöznek el otthonról immár trendszerűen később a fiatalok, mint korábban – de az tény, hogy összehasonlítva a mostani fiatalok szüleinek generációjával, jóval később állnak saját lábra.

Hatalmas különbség van az uniós országok közt aszerint, hogy mikor csekkolnak ki végleg a mamahotelből: míg Svédországban 2016-ban átlagosan 20 év körül (!) költöztek el otthonról a fiatalok, Horvátországban közel 12 évvel tovább maradnak a szülői házban. A legönállóbbnak az északi országok (sorrendben: Svédország, Dánia, Finnország) fiataljai mutatkoznak, míg a mamahotelek legidősebb, 30 éves kor feletti lakói Horvátországban, Máltán, Szlovákiában és Olaszországban élnek. Általában az is igaz, hogy a lányok hamarabb önállósodnak, mint a fiúk.

mamahotel_infografika.png

Borítókép forrása: pexels.com

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

turbina.jpgAz Európai Unió tagállamai rengeteg eredményt értek el az utóbbi években az Európa 2020 stratégia célkitűzése felé haladva, amely alapján a megújuló energiaforrások arányát 2020-ig uniós szinten 20%-ra kell növelni. A villamos energia termelésébe újonnan bevont erőművek tavaly összességében már közel 90%-ban megújuló energiára épültek. Az erőművek legjelentősebb része vízi- és a szélerőmű, de szintén nagy arányban hasznosítják a biomasszát és az újrafelhasználható szemetet feldolgozó, illetve a nap- és a geotermikus energiát felhasználó erőművek által termelt energiát is.

Az Eurostat statisztikái szerint 2015-re már 11 tagállam teljesítette az országonként eltérő arányú vállalásait – köztük Magyarország, amely 2020-ig 13%-ot vállalt – nem utolsósorban az EU célzott forrásainak köszönhetően. Bár a 2004-es arányt (8,5%) 2015-re uniós szinten már majdnem sikerült megduplázni (16,7%), jut még teendő a 2020-ra vállalt 20%-os célkitűzés elérése érdekében. A listavezető Svédországban már az energiafelhasználás több mint felét megújuló forrásokból fedezik. Érdekesség, hogy a legkisebb arányban a Benelux államok és Málta használ nem fosszilis eredetű energiát. Egyes tagállamok – mint például Portugália – elérte azt a szintet, hogy az ország teljes villamosenergia-felhasználását napokig kizárólag megújuló energiából képes fedezni.

A 2016-ban telepített „szélfarmok” közül a legnagyobbat éppen Hollandia kezdte el tavaly a tengerre építeni, amely ezzel a világ második legnagyobb szélerőmű-telepe. A második legjelentősebb fejlesztést Németország tette 2016-ban, amely két, szintén tengeri szélfarmot telepített; a negyedik nagy szélerőmű-parkot ugyancsak Hollandia partjainál állították fel. Összességében Németország növelte a legnagyobb mértékben a szélenergia-kapacitásait a tavalyi évben, de Franciaország, Hollandia, Finnország, Írország és Litvánia is hatalmas beruházásokat hajtott végre ezen a területen. A tavaly kiépített megújulóenergia-kapacitások több mint a felét már a szélenergiára épülő erőművek tették ki.

Infografikánkon a megújuló energiaforrások arányait böngészhetitek a tagállamok teljes bruttó energiafelhasználásában (az Eurostat legfrisebb adatai alapján). (Kattintásra megnő!)

megujulo_infografika.png


Borítókép forrása: Pixabay

 

0 Vissza