ora.jpgEgy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!

3 Vissza

ora_1.jpgÉvről évre az órák visszaállításával veszi kezdetét a téli időszámítás. Akik szeretnek és tudnak sokat aludni, ennek örülnek – legalább egy napig –, amikor ennek köszönhetően egy órával többet alhatnak éjszaka. Az óraátállítás a legtöbbeknek azonban inkább nyűg, támogatottsága egyáltalán nem egységes jelenleg – időről időre felmerül, hogy eltöröljék ezt a gyakorlatot. De mennyiben dönthet egy tagállam maga arról, hogy hány óra van a területén?

Miért ez az egész? Pro és kontra

Az átállítás eredeti célja az energiamegtakarítás volt, ám mára számos tanulmány hívja fel a figyelmet arra, hogy az átállítással (az ébrenléti és a világos időszak közelítésével) elért energiaspórolás korántsem egyértelműen kimutatható. Emellett pedig egyre több kutatás figyelmeztet az óraátállítás lehetséges negatív egészségügyi következményeire. Tanulmányok támasztják alá, hogy az emberek mintegy ötödénél káros következménnyel jár: megzavarja a kialakult bioritmust, munkahelyi produktivitást, emellett sokkal több közlekedési baleset történik ilyenkor. (Érdekesség, hogy idén épp az emberek „belső órájának” kutatásáért kapta három amerikai kutató a Nobel-díjat.)

Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az EU-n kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. (Oroszország nem is olyan rég, 2011-ben törölte el a nyári időszámítást az országban a káros egészségügyi hatások miatt). Jelenleg valamennyi uniós ország használ téli és nyári időszámítást, a kérdés azonban régóta megosztja az európai országok közvéleményét. Számos országban gyűjtöttek aláírásokat is ellene. Az óraátállítás eltörléséről viszont nem dönthet egyoldalúan egy tagállam sem – az ezer meg ezer szálon összekapcsolt egységes uniós belső piacon komoly fennakadásokat okozna egy ilyen lépés. Az átállítás eltörléséről csakis uniós szinten határozhatnának a tagállamok, jelenleg egy uniós rányelv (2000/84/EK) szabályozza az óraátállítás pontos menetét.

ejjel.jpeg

Konkrétan mit szabályoz a kérdésben az EU?

A nyári időszámítást egy évszázaddal ezelőtt a háború miatti energiamegtakarítás céljából vezették be először Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában. Ez követően mások is átvették a gyakorlatot, a legtöbb mai uniós ország pedig az 1960-as, 70-es években állt át a nyári időszámításra. Nem létezett azonban egységes szabályozás arról, hogy pontosan mikor is kell átállítani az órát. Ez pedig a közlekedési ágazatban okozott sok bonyodalmat. Ezért az uniós kormányok az 1980 és 1994 között elfogadott több irányelvben végül arra jutottak, hogy a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, a téli időszámítás pedig október utolsó vasárnapján kezdődjön, ez ma teljesen egységes az egész EU-ban.

A téli és nyári időszámítás, az EU-s szinten egyeztetett időzítés az átállásra tehát uniós harmonizáció eredménye, amelyre az egységes belső piac működése szempontjából van szükség, egyoldalúan nem dönthet már tagállam az átállítás eltörléséről. Emellett ugyanakkor a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy mely időzónához tartozzanak, ebbe a kérdésbe egyáltalán nem szól bele az EU. Jelenleg az EU-n belül három különböző időzónához tartoznak tagállamok.

europa_idozonak.png

Esély a változásra?

A kérdésről nemcsak tagállami szinten vitáznak, de a lehetséges eltörlés ötletét egyre többen támogatják uniós politikusok közül is. A kérdés számos alkalommal szerepelt már az Európai Parlament napirendjén. Legutóbb épp a napokban, a strasbourgi plenáris idején tartott sajtótájékoztatót a kérdésről Pavel Svoboda, az óraátállítás eltörlésének egyik fő EP-s szószólója. Az ott elhangzottak alapján hetven fős informális munkacsoport alakult a kérdésben, valamennyi EP-frakció képviseletével, akik most megpróbálják rávenni az Európai Bizottságot, hogy változtassa meg kapcsolódó szabályozását, és törölje el az óraátállítást.

Mi változna Magyarországon, ha eltörölnék az átállítást?

Fontos megjegyezni, hogy az „eredeti”, vagy sztenderd időszámítás a téli; a nyárit vezették be az addig egységes téli időszámítás korrigálására. Tehát, ha az EU-ban és így Magyarországon megszűnne a nyári időszámítás, akkor egész évben alapesetként azt az időt használnánk, amelyre minden év októberében térünk át. Ez azt jelentené, hogy nyáron a leghosszabb nappalok idején nem fél öt körül, hanem fél négy körül kelne a nap; és nem kilenc körül, hanem nyolc óra körül nyugodna, a télközépi világosság pedig reggel fél nyolctól háromnegyed négyig tartana.

Az átállítás eltörlésével, az állandó téli időszámítással tehát Magyarországon valójában a tavaszi-nyári-őszi esték világosságát csökkentenénk. Éppen ezért vannak, akik szerint nem az őszi-tavaszi óraátállítás a fölösleges, hanem Magyarország egyszerűen rossz időzónában van. Egyre többen érvelnek amellett, hogy Magyarországnak – amely a közép-európai időzóna keleti határán fekszik – érdemes lenne a kelet-európai időzónához csatlakoznia. Ezzel mindig egy órával később sötétedne, több programot tudnánk még világosban szervezni a nap végén, ugyanakkor ehhez a reggeli világosságot kellene beáldoznunk sok téli reggelen.

Ti mit választanátok?

reggel.jpeg