torta_cross_1.pngA születésnapi tortakészítés – és -fogyasztás – hagyománya egész Európára jellemző, de az már országonként változó, hogy milyen torta kerül ilyenkor az asztalra. Összeállításunkban azokból a jellegzetes nemzeti tortákból válogattunk, amelyeket hagyományosan egyes európai országokban sütnek, és esetenként onnan elterjedve váltak nemzetközileg ismertté és kedveltté. A poszt olvasását éhesen nem ajánljuk.

0 Vissza

kannel1.jpgHa az angol reggeli esetleg egy picit nehéznek tűnik napinditónak, akkor most ajánlunk egy – a magyar szokásokhoz talán jobban illeszkedő – édes, svéd alternatívát. A kannelbullét ugyan nemcsak reggelire érdemes fogyasztani, hiszen a tipikus svéd kávészünetek egyik legfontosabb szereplője, de tökéletes édesség a reggeli italok mellé. A fahéjas csiga a svéd mindennapok része, nemzeti kincs: októberben saját ünnepnapja is van.

0 Vissza

rata_kae.PNGFrancia Erasmus-partik és EU-s csereprogramok kedvelt étele. Egyszerűsített változatát nagyon gyorsan el lehet készíteni, és a hozzávalók egész évben elérhetők, bár ilyenkor, nyáron van igazán szezonja. Európai konyhasorozatunkban ezúttal a lecsó franciás változatát, a cukkinis-padlizsános ratatouille-t mutatjuk be.

0 Vissza

taste_atlas02.jpgPár hónapja indult a világ első olyan weboldala, amelynek nem titkolt célja, hogy egy helyre gyűjtse össze és bemutassa a világ minden régiójának speciális ételeit: a különleges, adott helyre jellemző élelmiszerektől a sok száz éve azonos recept alapján készített ételekig, megfejelve a legjobb helyi éttermekkel. A Taste Atlas hivatalos indulása még hátravan, de az oldal gyűjteménye már elérhető: jelenleg több mint 5600 helyi specialitásról, 2800 helyi élelmiszerről tudhatunk meg többet interaktív, globális térképük segítségével.

0 Vissza

pirog.PNGEbben a hónapban az idén százéves fennállását ünneplő Finnország egyik legjellemzőbb ételét, a karjalanpiirakkát mutatjuk be. Ezzel az étellel és változataival gyakorlatilag mindenhol találkozhatunk Finnországban – előszeretettel eszik reggelire, streetfoodként, otthoni fogásként, de ünnepnapokon, esküvőkön is. Ehető önmagában, és szendvicsalapnak is szuper.

A pirog Karéliából (ma Oroszország és Finnország osztozik a területen) származik, amely a finn nemzeti eposz, a Kalevala szülőhelye is. A karéliai pirog jellemzően rozstészta alapú, tipikusan sós tejberizzsel (vagy krumpli- vagy répapürével) töltött, felülről nyitott, csónak alakú, tésztájában ropogós sós sütemény. Egyike Finnország három kedvenc ételének. Épp egy éve készítettek Finnországban egy átfogó felmérést, hogy megtudják, mit tartanak a finnek legjellemzőbb ételüknek: több mint negyvenezren szavaztak, és végül a rozskenyeret nevezték meg a szintén karéliai ragu és a karjalanpiirakka előtt.

A karéliai piroghoz hasonló ételekkel sokfelé találkozhatunk Karélia körül, sőt Szibériában vagy Kínában is. Az étel a 17-18. században jelent meg a mai Dél-Finnország területén, ahonnan az elvándorló karéliaiak révén egész Finnországba, sőt Svédországba is eljutott a sós péksütemény. Az étel első hivatalos, írásos említése 1686-ból származik. A hagyományos finn ételt az EU eredetvédelmi oltalma is védi. 2003 óta jegyzik a hagyományos különleges termékek (HKT) között, olyan termékekkel együtt, mint a magyar tepertős pogácsa, az olasz mozzarella, a spanyol jamón serrano vagy a nápolyi pizza (amely szintén volt már nálunk a hónap receptje).

Receptünkhöz a Finn Külügyminisztérium által működtetett This is Finland (Finland.fi) oldal receptjét használtuk, de természetesen ahány finn ház, annyi eltérő szokás a készítésre, számtalan receptvariációval találkozhatunk a lent bemutatott verzión kívül is.

Hozzávalók

A tésztához:
- 1 dl víz
- fél – 1 teáskanál só
- 2,5 dl rozsliszt

A rizses töltelékhez:
- 2,5 dl víz
- 1 liter tej
- 2,5 dl rizs
- 1 teáskanál só

Elkészítés

Az átöblített rizst tegyük fel főni forró vízben, majd várjuk meg, míg nagyjából felszívja a vizet. Ekkor alacsony lángon, folyamatos kevergetés mellett adjuk hozzá lassan a tejet. Félig lefedve, alacsony lángon hagyjuk tovább főni, míg fel nem szívja a tejet, és sűrű kását, tejberizst kapunk. Sózzuk ízlés szerint és hagyjuk hűlni.

A sütemény tésztájához öntsük össze az összetevőket és formázzunk belőle homogén állagú tésztát. Nyújtsuk hosszú hengerré, és vágjuk fel 12 egyenlő részre. A tésztákat nyújtsuk és formázzuk vékony, ovális darabokká. Helyezzünk minden tészta közepére a töltelékből, majd a tészta szélét hajtsuk a töltelékre, kis hullámokat formálva a visszahajtott peremen.

Előmelegített sütőben süssük 250-300 fokon 10-15 percet – a nagyon meleg sütő és a rövid sütési idő biztosítja, hogy a tészta ropogósra sül, miközben a töltelék nem szárad ki. A kész süteményt kenjük meg olvasztott vajjal. Melegen fogyasszuk – ehetjük magában, vajjal, túróval, vagy tojáskrémmel (vajjal kevert aprított főtt tojással).

Hyvää ruokahalua, azaz jó étvágyat! :-)

Kép forrása: Flickr / Clira Naxos (CC BY-SA 2.0 license)


---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

tafel.PNGSzeptemberben az osztrák konyha jellegzetes ételét, a tafelspitzet mutatjuk be. A tafelspitz – magyarra fordítva leggyakrabban tányérhús – tulajdonképpen húslevesben puhára főtt marhahús, amelyet leveszöldségekkel, krumplival, tormával, almaszósszal, snidling- és sóskamártással tálalva fogyaszthatunk. Bár elkészítési ideje nem éppen rövid, ráérős, őszi, vasárnapi ebédként biztosan sokan szívesen megkóstolnák.

Az osztrák, pontosabban bécsi konyha hagyományaihoz illeszkedő tafelspitz eredete a 19. századra nyúlik vissza, ám a marhahúst már jóval korábban, a középkortól kezdve előszeretettel fogyasztották a bécsiek. Az igények kielégítésére 1549 és 1551 között például 200 ezer, 1650-ben közel 44 ezer szürkemarhát vittek Magyarországról az osztrák fővárosba. A tányérhús a 19. század végére a monarchiabeli főúri asztalok egyik legkedveltebb fogásává, egyben az amúgy puritán szemléletű Ferenc József császár kedvenc ételévé vált. Csakúgy, mint Krúdy Gyulának, aki Álmoskönyvében így ír a tafelspitzről:

„A tányérhús nem más, mint korán feltett »tehénhús«, az első főzet levessel, zöldséggel, mikor még csak a répafélék puhák, ám a burgonyák a levesben, de a kalarábék, a vöröshagymák nincsenek még kellően átfőve. De a kel levele, bimbója, a zeller már igen jó a leveshús mellé, valamint az ecetes torma vagy paradicsommártás is. Ugyancsak azok közé az ételek közé tartozik, amelyekkel nem érdemes otthon megpróbálkozni. Étvágy, alkalom és megfelelő spitzhús vagy csonthús kell hozzá, hogy a tányérhús időre sikerüljön. Ideje a tizenegy óra, mint általában a tokánynak, báránypaprikásnak, a főtt kolbászoknak és a komoly marhapörköltnek szokott lenni.”

A hosszú elkészítési idő ellenére szerintünk mégis érdemes belevágni, és igazi osztrák recept alapján tafelspitzet főzni. Házias étel lévén ahány ház, annyi elkészítési szokás. Mi az osztrák nemzeti turisztikai hivatal receptje alapján javasoljuk elkészíteni a hagyományos tányérhúst.


Hozzávalók:

1,5 kg marhafartő (vagy más minőségi marhahús, pl. szegyhús vagy nyak)

marhacsont

egy csokor leveszöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, zeller a zöldjével)

1 póréhagyma

1 nagy fej vöröshagyma héjával

1-2 babérlevél

pár szem egész feketebors

metélőhagyma a tálaláshoz


Elkészítése:


A hagymát az egészséges külső takaróleveleivel vágjuk félbe, és a vágott részénél pirítsuk le zsiradék nélkül, amíg a vágásfelülete barna nem lesz.

Egy nagy edénybe öntsünk 3 liter vizet. Adjuk hozzá a leveszöldséget, hagymát, póréhagymát, babérlevelet, borsot, és forraljuk fel. Adjuk hozzá a megtisztított, lemosott húst és a csontokat, és a hústípustól függően hagyjuk főni közepes lángon, gyöngyöző vízben, amíg a hús omlósan puha nem lesz (villával végezhetünk húspróbát) – legalább két és fél / három órán át. A leves felszínéről a habot és zsírt rendszeresen szedjük le, ha elfőné a víz egy részét, pótoljuk. Sózzuk bőségesen, de csak két óra főzés után.

Ha a hús megpuhult, vegyük ki a főzővízből. A főzővíz kitűnő marhahúsleves, amelyet (ha szükséges, újabb sózás és ízlés szerinti ízesítés után) leszűrve frittátával (tésztaszélességre vágott palacsintatésztával) vagy grízgombóccal külön is tálalhatunk.

Szeleteljük fel a húst, öntsünk rá egy kevés levest és sózzuk ízlés szerint, díszítsük metélőhagymával. Köretként készíthetünk hozzá tepsiben sült burgonyát, zöldbabot kapros mártással vagy tejszínes spenótot is.

Guten Appetit! :-)

Kép forrása: Flickr / Christian Kadluba (CC-BY-SA 2.0 license)
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

1 Vissza

cimke.jpg13 évvel a csatlakozással az EU mindennapjaink részévé vált. A legtöbbször észre sem vesszük, mi mindent köszönhetünk az uniós előírások következtében bevezetett változtatásoknak – annak, hogy mi is a közösség tagjai vagyunk. A rengeteg uniós támogatás, mobilitási program, a roamingdíjak megszűnése vagy a fapados légitársaságok elterjedése mellett többek között azért is rengeteget tett az EU, hogy megfelelő tájékoztatást kapjunk az élelmiszerek vásárlásánál. Még egy érv az EU mellett.

Nincs zsákbamacska – az összetevők egyértelmű jelölése

cimke.PNGAkár allergiás valaki, akár diétázni szeretne, akár a mesterséges, esetlegesen káros összetevőket szeretné kiszűrni, nagyon fontos, hogy vásárlásnál tisztában legyen azzal, mit rakott a kosarába. Az egészségtudatos táplálkozáshoz lehetővé kellett tennie az EU-nak, hogy a piacán forgalmazott élelmiszerekből tájékozottan válasszanak. Ezt az EU 2013 decembere óta szigorú címkézési előírásokkal biztosítja. Minden terméknél jelezni kell, hogy tartalmazza-e a 14 legfontosabb allergén anyag valamelyikét (pl. glutént, tejet, dióféléket, földimogyorót, tojást, zellert, halakat, szóját). Mindezt vizuálisan jól elkülönülő módon kell megtenni. Az allergiások szempontjából fontos szabály, hogy a csomagolatlan élelmiszerek esetében – például az éttermekben – is tájékoztatást kell adni valamilyen formában az allergénekről.

Emellett az EU-ban minden csomagolt élelmiszeren egységes táblázat használatával kell megadni, hogy a termék milyen tápanyagokat tartalmaz. Ehhez 100 grammra / 100 milliliterre vetítve fel kell tüntetni legalább az élelmiszer energiatartalmát, továbbá a zsír, a telített zsírsav, a szénhidrát, a cukor, a fehérje és a só mennyiségét. Mindezek mellett az EU számos további tápanyag nem kötelező feltüntetését javasolja (pl. egyszeresen /  többszörösen telítetlen zsírsavak; cukrok / poliolok / keményítő; rostok; vitaminok) – ezen pluszinformációk feltüntetéséről a forgalmazó dönt.

A közelmúlt állati járványai miatt a marhahús, valamint a friss sertés-, bárány-, kecske- vagy baromfihús esetében a származási helyet is meg kell nevezni.

A szabályozás emellett előírja a minimális betűméretet, vagyis biztosítja az olvashatóságot is – a fogyasztók ugyanis korábban sokszor képtelenek voltak elolvasni a kötelezően feltüntetett információkat.

Tilos megtévesztő hirdetéseket készíteni

Szigorú szabályok vonatkoznak az egészséggel összefüggő állításokat tartalmazó reklámokra is. Ha a gyártó feltünteti termékén a „zsírszegény” kifejezést, akkor az 100 grammra vetítve valóban legfeljebb 3 gramm zsírt tartalmazhat. A címkén azt is meg kell adni, ha az élelmiszerben genetikailag módosított összetevő van. Ez vonatkozik például a genetikailag módosított növényekből készült növényi olajokra. Ez lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy eldöntse, szeretne-e ilyen élelmiszert vásárolni.

Egységes minőség- és eredetjelzések

cimke3.jpgTájékozódásunkat az EU különböző védjegyei, elismerési rendszerei is segítik – például a különleges termékek eredetiségét igazoló uniós oltalom, amelyben egységes jelöléssel védik és népszerűsítik a termékeket. A rendszer célja, hogy a valóban különleges módon készülő vagy valamilyen földrajzi helyhez köthető hagyományos termékeket megvédje a hasonló, de nem minden szempontból eredeti termékektől (és a fogyasztókat a becsapástól; lásd Tocai / Tokay vs. Tokaji ügy). Hasonló „biztonsági garanciát” jelent a CE-jelölés és a bioélelmiszerek ökológiai tanúsítványa.

Biztonságos élelmiszerek – folyamatos riadókészültség

Ha az Unióban egészségre ártalmas élelmiszer kerül a piacra – például szalmonellával fertőzött hús vagy higannyal szennyezett hal –,az uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszer (RASFF) segítségével erről mindenki azonnal értesülhet. A rendszeren keresztül bármely tagállam a termékre vonatkozó figyelmeztetést adhat ki a többi tagállam számára, az egész EU-ban gyorsan ismertté válik a kockázat, és a hatóságok intézkedni tudnak. Ezután az élelmiszert kivonják a piacról és megsemmisítik, a külföldi élelmiszert pedig visszaküldik a származási országba.

Képek forrása: pexels.com; elelmiszer.hu

A cimkés illusztrációt az Élelmiszer Online vonatkozó anyagából vettük át.

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

9978332893_8e15a526ac_z.jpgA hagymás rostélyos (Schwäbischer Zwiebelrostbraten) hagyományos helyi étel, amelyet szinte kötelező megkóstolni svábföldi tartózkodásunk alatt. A sváb mellett az osztrák konyhában készített (bécsi) hagymás rostélyos vasárnapi, ünnepi ételnek számít a helyiek körében. Az étel így közvetetten a magyar éttermek kínálatában is megjelent és elterjedt. Sváb körökben legalább a XVIII. század óta népszerű étel. 

Szinte minden sváb étterem kínálatában megtalálhatjuk ezt a húsételt, a kérdés igazán csak az, hogy milyen körettel fogyasztjuk. Van, aki szerint a házi készítésű Spätzle illik hozzá a leginkább, mások a pirított krumplira esküsznek a rostélyos kísérőjeként, esetleg magos parasztkenyeret esznek hozzá. Az echte svábok köretként ragaszkodnak a Maultaschéhoz (szó szerinti jelentése pofazacskó), az egyfajta ravioli-szerű helyi töltött tésztaspecialitáshoz. Ebből is látszik, hogy ennek az ételnek is rengeteg variánsa létezik. Az általunk bemutatott recept – amelyhez az Európai Bizottság Európa ízei: Kulináris utazás 27 recepttel Európán keresztül című kiadványában foglaltakat használtuk fel – a burgonyás változatot preferálja.


Hozzávalók (4 személyre)

- 4 szelet marhafartő

- olíva- vagy repceolaj

- 4-6 fej közepes méretű hagyma

- 3 evőkanál olvasztott vaj

- 5 dl marhahúsleves-alap

- 2,5 dl száraz vörösbor

- só, bors, friss kakukkfű, metélőhagyma

 

Elkészítés


Megfelelően érlelt húst használjunk. A hűtőből elővéve hagyjuk szobahőmérsékleten felmelegedni, mielőtt a főzéshez kezdenénk.


Vagdossuk be a hús minden oldalát a kövér részen. Kenjük be a húst olajjal, és hagyjuk így pácolódni legalább 20 percig. Eközben hámozzuk meg és vágjuk fel 2 cm vastag karikákra a hagymát. Hevítsük fel a megolvasztott vajat, és süssük ki benne a hagymakarikákat. Vegyük lejjebb a lángot, adjunk hozzá sót, majd süssük ropogósra. Ezután vegyük ki az edényből, csepegtessük le, és helyezzük rövid időre papírtörlőre, hogy az felszívja a felesleges zsiradékot. Tartsuk melegen, amíg a húsra nem helyezzük.


Öntsünk kevés olajat ugyanebbe az edénybe, hevítsük a lehető legforróbbra, majd a húst pirítsuk 3-3 percig mindkét oldalon. Ezután helyezzük át a húst a serpenyőből egy tálra, és tegyük 90 °C hőmérsékletre előmelegített sütőbe 15-20 percre, lassú tűzön készre sütve azt.


Amíg a hús a sütőben van, a serpenyőben maradt lesült zsiradékot melegítsük össze a húslevesalappal és a borral, adjunk hozzá egy csokor vászonzacskóba kötött kakukkfüvet. Forraljuk felére, majd öntsük rá a húsra.


Pirított burgonyával és vegyes salátával tálaljuk.


An Guada! / Guten Appetit! :-)

Kép forrása: Flickr / Dave Collier (CC BY-ND 2.0 license)

 

--

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.


Olvasd el többi
 bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza