Filmklubunkban a Cannes-ban díjazott és Oscar-jelölt portugál Grand Tour – a fondorlatos szerelmes sztori egyben Délkelet-Ázsián átívelő rendhagyó macska-egér játék. Jön az újabb uniós kvízest, ezúttal Feiszt Viktor humoristával, az Europe Direct hálózattal közös szervezésben az ország 18 városában. Lesz nálunk savanyító workshop, és tippeket kaptok az élelmiszerpazarlás csökkentésére is. Részletek és regisztrációs linkek a posztban. Tartsatok velünk októberben is!
Az Európai Unió globális vezető szerepe a fenntarthatóság terén megkérdőjelezhetetlen. Azonban mindig lehet jobban és többet tenni. Hogyan lehetne mozgósítani a legkiválóbb zöld ötletgazdákat, és támogatni őket céljaik elérésében? Az EU LIFE-díja a globális kihívásokra megoldást nyújtó, innovatív programokat jutalmazza – idén magyar szervezet is van a díjazottak között.
Az elmúlt években nem igazán volt jelentős az Európai Unió tagállamaiban az infláció – benne az élelmiszerár-drágulás –, de egy év alatt Európa-szerte hihetetlen mértékben megemelkedett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok ára. A drágulás mögött számos tényező húzódik meg, amelyek közül csak az egyik a jelentős energiaár-emelkedés. Van, ahol csak mintegy 10 százalékkal kell többet fizetni ugyanazért, mint egy éve, de van olyan ország – sajnos ez hazánk –, ahol 12 hónap elteltével átlagosan másfélszer annyit hagyunk ott egy bevásárlás alkalmával. Friss körkép az EU-ból.
Az élelmiszerpazarlás visszaszorítására számtalan innovatív megoldás született az elmúlt években. A felesleg eljuttatása a nélkülözőknek, önfenntartó gazdaság egy bérház körfolyosóján, illetve a fogyasztókat az el nem adott ételeket összekötő platform – beszélgetésünkön három olyan szervezet képviselője volt a vendégünk, amelyek ezen a területen működő megoldásokat tudtak kidolgozni. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető.
Az EU-ban nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az élelmiszerbiztonságra. Minden tudományos alapokon nyugszik, az előírásokat folyamatosan felülvizsgálják, azok betartását pedig mindenhol ellenőrzik. Külön szabályok vonatkoznak az élelmiszerek csomagolására, címkézésére, a hozzáadott anyagokra, az élelmiszerek higiéniájára, de még az állatok egészségügyére is – hogy a teljes ellátási folyamat biztonságos legyen, kezdve a termőföldtől egészen a tányérunkig. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a közösség minden szegletében azonos minőségű élelmiszerekhez juthatunk.
Az EU az élelmiszerek címkézésének, tápértékjelölésének megújítására készül. A 2022 végén bemutatandó új szabályok és a csomagolt élelmiszerek új tájékoztató feliratai révén a vásárlók könnyen értelmezhető formában, gyorsan megtudhatják majd, hogy az adott élelmiszer mennyire egészséges, emellett éghajlati, környezeti és társadalmi szempontból is számos fontos információt kapnak majd. Az EU-n belül már létezik egy hasonló, francia fejlesztésű rendszer, amelyet hat tagállam használ is, bevezetésétől viszont több mediterrán ország is félti hagyományos élelmiszereit. Vajon milyen lesz, milyennek kellene lennie az új rendszernek?
Az ökológiai, azaz az „öko-” – vagy, ahogy Magyarországon inkább nevezzük, a „bio-” – gazdálkodás egyre jelentősebb az EU minden országában. Ahogy a XXI. század fogyasztói kultúrájában a környezettudatosság és az egészséges életmód egyre nagyobb teret nyert, úgy kerültek előtérbe a vegyszerektől mentes, környezetkímélő és fenntartható termelésből származó élelmiszerek. Míg pár éve elvétve lehetett csak a boltok polcain ilyen termékeket találni, addig mára az EU mezőgazdaságának egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata ez, amely jelenleg a teljes piac, azaz teljes mezőgazdasági termőterület 7,5 százalékát teszi ki az EU-ban. Összértékét 27 milliárd euróra teszik.
Ma Európában rettentően pazarlóan bánunk az élelmiszerekkel: hatalmas mennyiségű feleslegesen kidobott élelmiszerért vagyunk felelősek. Az EU igyekszik változtatni a jelenségen, de mi is tehetünk azért, hogy ez ne így legyen.