Július 1-jén fél évre Írország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így ebben a félévben az ország nemcsak az európai döntéshozatalban, hanem kultúrájával és hagyományaival is a figyelem középpontjába kerül. Ennek apropóján ezúttal az ír konyha egyik legismertebb fogását, a boxtyt mutatjuk be. Az egyszerű burgonyalepény története sokat elárul az ír vidéki életről és a helyi alapanyagokra épülő gasztronómiáról.
Július elsejétől fél évre Írország tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztjét. Dublin három prioritást helyez előtérbe – a versenyképességet, az uniós alapértékeket és a biztonságot. Ahogy az ír seanfhocal, vagyis szólás emlékeztet: „Ní neart go cur le chéile” – az összefogásban rejlik az erőnk.
Írország legismertebb péksüteménye a szódás kenyér. Nevét az elkészítéséhez szükséges szódabikarbónáról kapta, ami a tészta lazítását szolgálja. Sem kovászt, sem élesztőt nem tesznek bele, így nem kell órákat pihentetni és hosszan dagasztani – sütéssel együtt egy óra alatt megvan. Az íreket eredetileg a kényszerűség vezette a szódakenyér felé, de mára nemzeti büszkeségük része. Mivel könnyű elkészíteni, a pandémia kényszerű karanténideje – és az élesztőínség – alatt világszerte sokmillióan megismerték és megszerették.
Idén Rijeka mellett egy másik vízparti város, Galway viseli Európa kulturális fővárosi (EKF) címét. Írország negyedik legnagyobb városa az Atlanti-óceán partján fontos központja az ír hagyományoknak és az ír nyelvnek, ami nagy hangsúlyt kap a kulturális évad programjában is. A nyelv – migráció – táj témái hármas sorvezetőként vonulnak végig a programon. Ahogy azt az EKF egyik emblematikus képe, az esőre váró birka is mutatja: a város nem volt rest egy kicsit kifigurázni saját mindennapjait. Bár a koronavírus-járvány átírta a programokat, számos izgalmas kulturális projektnek adott és ad még otthont idén Galway. Ezekről mind szó lesz az Egy csésze Írország estünkön – amelyet a tervezett szigorító intézkedések miatt online tudtok követni.
Egy elnökségi logó megtervezése, illetve a végleges logó kiválasztása komoly feladatot jelent valamennyi EU-s elnökséget betöltő országnak, hiszen nem mindegy, hogy milyen jelképpel azonosítják Európa-szerte az adott országot. A legtöbb tagállamban ezért hosszas folyamat során választják ki a nyertes logót, legtöbbször profi grafikusok vagy művészeti szakokon tanuló hallgatók számára kiírt verseny keretében.
Ha szín, akkor zöld; ha hangszer, akkor hárfa; ha tánc, akkor sztepp; ha sör, akkor Guinness – az évszázadok során Írország egyik legismertebb szimbóluma és büszkesége lett a kesernyés, ír barnasör, a Guinness.
Írország kis ország, közel ötmilliós lakossággal, viszonylag szűk felvevőpiaccal. Ugyanakkor lakossága – az ír nyelv mellett – angolul beszél, és világszerte több tízmillióra tehető azok száma, akik ír származásúnak vallják magukat. Ez jelentősen kiszélesíti az ír alkotók lehetőségeit, mind hatásukat, mind érvényesülési terepet tekintve: az Írországban játszódó vagy ír történetet feldolgozó filmekre szerte a világon nagyon sokan figyelnek.
Írország 2013-ban ünnepli uniós csatlakozásának negyvenedik évfordulóját, és idén január és június között már hetedszerre vezetheti elnökként az EU legfontosabb döntéshozó szervét, a Tanácsot. Az ország legutoljára 2004-ben irányíthatta a testület munkáját – igaz, akkor merőben más körülmények között. Akkor az ír elnökség egyik legfontosabb feladata a tíz újonnan belépő ország – köztük Magyarország – csatlakozásának végső előkészítése és lebonyolítása volt.