„A történésznek is elsőrangú feladata az utódnevelés”

Szabad György. A kép forrása: Az ELTE BTK honlapja

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszéke 2024. szeptember 19-én konferenciával emlékezett meg a 100 éve született tudósról, tanárról, politikusról, Szabad Györgyről. A tudományos tanácskozást Borhy László, az egyetem rektora nyitotta meg, valamint köszöntőt mondott Varga Zsuzsanna, a tanszék vezetője és Szabadné Suján Andrea. A plenáris előadást Dénes Iván Zoltán eszmetörténész (Academia Europaea-tag) tartotta az egykori tanár névválasztásáról, szerepvállalásáról és -felfogásáról.

Mindeközben felhívta a következő generációk figyelmét arra, hogy ők is felelősségteljesen éljenek lehetőségeikkel:

Az ELTE történész diákkörének kirándulása Debrecenbe, 1974. Fotó: Szabadné Suján Andrea és Szabad Júlia tulajdona

A fiatal nemzedékek felkészítését kiemelt feladatnak tartó professzor tiszteletére rendezett tudományos tanácskozáson éppen ezért a Szabad-tanítványok ‒ úgymint Csorba László, Dobszay Tamás, Erdődy Gábor, Gergely András, Hermann Róbert, Pajkossy Gábor, Veliky János ‒ tanítványai tartottak előadást. Közreműködésükkel egyrészt Szabad György munkásságról, másrészt a szabadi életmű egy-egy részterületéhez (pl. gazdaságtörténet, alkotmánytörténet, politikatörténet) kapcsolódó tárgykörről hallhattak az érdeklődők.

Melkovics Tamás (ELTE) Szabad György politikatörténeti „modelljét”, míg Velkey Ferenc (Debreceni Egyetem) a történészi biográfiát és az autobiográfiát vizsgálta az egykori egyetemi tanár munkásságában. Völgyesi Orsolya (HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) Eötvös József működését mutatta be az utolsó rendi országgyűlési időszakában, Miru György (Debreceni Egyetem) pedig az 1848‒49. évi alkotmányosság értelmezésébe engedett bepillantást.

Szilágyi Adrienn (HUN-REN BTK) a Károlyi család nagybirtokairól és birtokkormányzatairól, Manhercz Orsolya (ELTE) az uralkodó és a magyarországi politikai élet 1860–61. évi kapcsolatáról, míg Tóth-Barbalics Veronika (Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár) ugyancsak 1861 vonatkozásában a felsőházról, a főrendekről, a feliratról tartott előadást. Farkas Katalin (ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) Kossuth Lajos és a honvédegyleti mozgalom összeköttetéseit, Solymosi József (Hadtörténelmi Levéltár) az emigráció katonai terveit ismertette.

Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa (MNMKK OSZK) előadása a 100 éve született történész és egyetemi oktató Dr. Szabad György című konferencián. Fotó: Gyuris István Viktor

Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport tudományos munkatársa (OSZK) előadásában Szabad György 2004. évi, Székely György tiszteletére készített, A reformert erősítő élmény című tanulmányára kívánt reflektálni, amelyben a professzor a Zemplén megyében a „kolerabiztosok” sorába választott, pályakezdő Kossuth Lajos működését vizsgálta. A „tanítvány tanítványának” előadásában, ha nem is a járvány során megéltekhez hasonló, de egy szintén nehéz körülmények között megtapasztalt, negatív politikusi élményről, illetve annak hatásairól számolt be egy jóval délebbi területet, az 1830-as évek Csanádi egyházmegyéjét illetőleg. A számos nehézséggel terhelt egyházmegyei viszonyok mellett ugyanis a közéleti és az egyházi szférából érkező támadásokkal is szembe találta magát az újonnan kinevezett püspök, politikus, későbbi diplomata, Lonovics József.

Bárány Zsófia (MNMKK OSZK
Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport)

A konferencia megnyitó- és köszöntőbeszédei, valamint a plenáris előadás itt olvashatók.

Szabad György örökségéről bővebben itt.

Felhasznált irodalom:

• Szabad György: A reformert erősítő élmény. In: Polgári átalakulás és nemzeti önrendelkezés: Válogatás Szabad György írásaiból. Vál. és az előszót írta Csorba László, Hermann Róbert. Szerk. Bárány Zsófia. Budapest, 2019. 94‒100.
• Szabad György: A történész felelősségéről. Tiszatáj, 28. évf. 6. sz. (1974), 3‒7.