Tudtátok, hogy az Európai Unióban mára egyetlen olyan ország maradt, ahol a világ legnépszerűbb közösségi oldala, a Facebook nem nyomta le a helyi közösségi hálót? Ez az ország Lettország, az oldal pedig a Draugiem („barátok”). Míg pár éve még a legtöbb európai országnak megvolt a maga egyeduralkodó közösségi oldala – ami nekünk a WiW (vagy később iWiW) volt, az például a lengyeleknek a Nasa Klasza, a németeknek a StudiVZ, a hollandoknak a Hyves.nl –, mára ezek vagy teljesen eltűntek, vagy jelentéktelenné váltak a Zuckerberg-galaxis folyamatos tágulásának következtében.

A repülőjáratok elemzésével foglalkozó OAG nemrégiben ismertette a világ „legpontosabb” légitársaságainak és reptereinek listáját. A szervezet közel 900 – köztük 113 fapados – légitársaság adatait monitorozza folyamatosan, a mostani ranglista összesen körülbelül 43,5 millió repülési adat alapján állt össze. Talán meglepő, de a légitársaságok összesített világranglistáját európai repülőterek dominálják, a lista első húsz helyezettje közül 13 európai székhelyű. A világ legpontosabb légitársasága tavaly a rigai székhelyű airBaltic volt: a járatok 94,9 százaléka indult és érkezett a menetrend szerint időhöz képest legfeljebb 15 perces eltéréssel. Az összetett listán különösen jól szerepelt még az osztrák (Austrian Airlines) és a spanyol (Iberia) nemzeti légitársaság, valamint több északi vállalat (Norwegian Air Shuttle, SAS, Finnair).

Az európai statisztikai hivatal (Eurostat) frissen publikált felmérése szerint továbbra is jelentős egyenlőtlenséggel szembesülnek a nők munkájuk során az unió országaiban. A nemek közötti bérszakadék 16,4 százalékon áll, azaz a férfiak átlagos órabére Európa-szerte ilyen mértékben haladja meg a nők fizetését. Sajnos ez az adat évek óta nem változik, sőt, például Magyarországon (ahol a férfiak órabére 18,4 százalékkal haladja meg a nők átlagát) ez az arány az utóbbi években még romlott is. Uniós szinten nagy az egyetértés abban, hogy a tagállamoknak sokat kell még tenniük a valódi esélyegyelőség megteremtéséhez, hogy a nők helyzete javuljon.

Nemcsak a bérezés tekintetében, de az élet számos területén kell extra kihívásokkal szembenézniük a nőknek: a nők általában felülreprezentáltak olyan területeken, ahol alacsonyabb az átlagfizetés, és jóval kisebb számban jutnak el vezető pozíciókig – mind gazdasági területen, a nagyvállalatok vezető pozícióját tekintve, mind a nagypolitika területén. Mindez igaz annak ellenére, hogy a nőknek gyakran magasabb a végzettségük vagy szakképesítésük, mint a férfiaknak és az egyetemet sikerrel befejezők között is közel 60%-os a nők aránya.

A napokban hivatalosan is elindult a fejlesztés európai évének magyarországi programsorozata. A tematikus év legfontosabb célja, hogy az emberek számára láthatóbbá váljon a nemzetközi fejlesztési együttműködés, ezáltal is erősítve a szolidaritást, a globális felelősségvállalást – ezt hirdetik majd az évad nagykövetei is: Al Ghaoui Hesna riporter, Sena Dagadu énekesnő és Härtlein Károly, a Budapesti Műszaki Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének tanára.

A világszintű összefogásnak köszönhetően számos területen jelentősen javult a leginkább rászorulók helyzete, sok 15 éve kitűzött cél teljesült a millenniumi célkitűzésekből, amelyekből oroszlánrészt vállalt a világ legnagyobb segélyezője, az EU. A sok eredmény ellenére rengeteg még a tennivaló, ezeket foglaltuk össze az alábbi infografikán.

Társadalmi összefogás és közös felelősségvállalás: e kettő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a társadalom kihívásokkal küzdő tagjai is boldogulást találhassanak: legyen a hátrányos helyzet oka testi fogyatékosság, etnikai kisebbséghez való tartozás, vagy az, hogy valaki nőnek születik. Az EU egyik legfontosabb célja, hogy 2020-ra legalább 20 millióval csökkentse a hátrányos helyzetben és társadalmi kirekesztettségben élők számát. Ehhez kapcsolódóan márciusra olyan programokkal készülünk, amelyek azt mutatják be, hogy miként érvényesül itthon és tágabban Európában az esélyegyenlőség, hogyan lehet a társadalom befogadóbb, mit tesz az EU, és mit tehetnek az egyes emberek a helyzet javítása érdekében. A fejlesztés európai éve kapcsán nemcsak hazai és európai történeteket, személyes sorsokat mutatunk be, de fejlesztési projektekben dolgozó magyar nők is mesélnek majd az élményeikről.

Február havi kiemelt témánk a „szolgáltató Európa” – Európa, amely értünk dolgozik. Sokszor nem is vesszük észre vagy nem is tudjuk, hogy mi mindennel függ össze uniós tagságunk, mit köszönhetünk a hétköznapokban az Európai Uniónak. Sokan kritizálják az EU-t a túlszabályozás miatt – de azt sem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a szabályozásoknak számtalan előny is köszönhető. Bárhova gond – és a legtöbb esetben megállás – nélkül utazhatunk szabadon (köszi, Schengen); nemzetközi online vásárlásainkat biztonságosan és gyorsan tehetjük meg (köszi, SEPA); a külföldön vásárolt áruk esetén otthoni garanciák illetnek meg bennünket (köszi, uniós garancia) – mindez uniós szabályoknak köszönhető. Sok, néha nehézkesnek, túlzónak, függetlenséget korlátozónak tűnő szabály teszi lehetővé, hogy a tagállamok mindegyikében ugyanazokat a jogokat élvezzük, minden tagállamban hasonló esélyeink legyenek például a boldogulásra, és időskori napjainkat egészséges környezetben és egészségben élhessünk meg. AZ EU ezért szabályoz és támogat: ennek eszköze a sok uniós szabály és rengeteg közös büdzséből finanszírozott program.

Nem kell többet várnunk a világ legnevesebb filmes díjátadóig, az Oscarig, ma este kiderül, kik kapják az elismeréseket. Szokásunkhoz hűen idén is utánanéztünk, milyen befolyást gyakorolt 2014-ben az európai filmművészet az Amerikai Filmakadémiára: következzen egy rövid összefoglaló az európai jelöltekről.

Idén két meglehetősen furcsa (de nem feltétlenül megmagyarázhatatlan) film kapta a legtöbb jelölést, mindkettő kilencet: Alejandro González Iñárritu Birdmanje Michael Keatonnel, és Wes Anderson kattant mozija, a sajnos csak címében magyar vonatkozású Grand Budapest Hotel Ralph Fiennes-szal és Bill Murray-vel. E kettő közül a Grand Budapest Hotel német-brit koprodukcióban készült, amerikai rendezővel; a film a Berlinálén megkapta a zsűri nagydíját, a brit BAFTÁN pedig a 11 jelölésből ötöt díjra váltott.

Mi jut eszetekbe először Plzeňről vagy Csehországról? Mondjuk a jó (pilseni) sör, a jó kocsmák, a knédli, Smetana zenéje, a Skoda, a fanyar és önironikus humor? Mindezekből egy adagot, de még ennél is sokkal többet kaphattok, ha ellátogattok a nyugat-csehországi Plzeňbe, amely idén a belga Mons-nal közösen viseli a kulturális fővárosi címet. A város ehhez méltóan izgalmas, a tradicionális helyi érdekességeken messze túlmutató, közel 600 programot magába foglaló eseménysorozattal készül. Plzeň mindössze másfél órányi útra fekszik Prágától, így Budapestről is könnyen megközelíthető autópályán kocsival (6 óra alatt) vagy akár vonattal – a város nagyszerű célpont lehet idén egy rövidebb európai kiruccanáshoz.