Novemberi programunk két jelentős európai uniós díjhoz kapcsolódik. A Lux-díj a legkiválóbb európai filmeket, a Szaharov-díj pedig az emberi jogi erőfeszítéseket ismeri el. Kétnapos Lumière-filmfesztiválunkon három Lux-díjra jelölt filmet is megnézhettek, a hónap végén pedig a Szaharov-díjjal tavaly kitüntetett kongói orvos, Denis Mukwege lesz a vendégünk. Emellett továbbra is foglalkozunk a migráció kérdésével, European Thinkers sorozatunk keretében e téma egy jelentős szakértőjével, Maria Vicenza Desiderioval beszélgetünk. Az innovatív szociális vállalkozások működésébe is bepillantás nyerhettek, és a hónap végétől egy díjnyertes kiállítást is megnézhettek nálunk a Fejlesztés Európai Évéhez kapcsolódóan.

Krúdytól Paganiniig, Kodálytól Lagzi Lajcsiig sok mindenkit megidézett legutóbbi vendégünk, Varnus Xavér világhírű orgonaművész egy-egy érdekesebb sztori erejéig – a beszélgetés sorvezetője természetesen a zene volt. A szemhéj belsején játszódó legszebb mozikról, az igazi európaiságról és a zenészek jellemzően nyughatatlan, vándorló („migráns”) életéről is esett szó, csakúgy, mint egy szerelmi bánatból íródott saját szerzeményről, amely minden évben karácsony után szépen hoz a konyhára. Lehetetlenség visszaadni azt a számtalan kis történetet és kultúrtörténeti érdekességet, amely az est folyamán elhangzott, csakúgy, mint azt a hangulatot, amelyet Xavér helyi mini orgonakoncertje nyújtott – álljon itt azért pár a legérdekesebb történetek és gondolatok közül.

Ha éhesek vagyunk, de nincs időnk hosszabb ebédre vagy vacsorára, jól jön a street food, a gyorsan bekapható falatok. Budapesten is szinte naponta nyílik egy-egy menő új burgeres, kézműves pékség, pizzaszeletes hely vagy valamelyik világkonyha kis üzlete. Nemrégiben az autómentes napon találkozhattatok a budapesti kínálat krémjével egy fesztivál keretében is.

Ehhez kapcsolódóan készítettünk egy kis összeállítást az európai országok hagyományos street foodjaiból; mostani válogatásunkba elsősorban péksüteményeket válogattunk össze.

Nektek mi a kedvencetek? :-)

Utolsó előadónk a Kutatók éjszakáján Mérő László volt, aki nagy örömünkre már visszatérő vendég nálunk – bár ezúttal kevesebb szó esett a világot jobbá tevő álmodozókról és a boldogságportfolióról, a XXI. századi sikerhez szükséges összetevőkről viszont most is sokat megtudhattunk.

Az okoseszközök lehetőségeinek felhasználása a tanulásban és önképzésben, a konvertálható, a tényanyagok helyett a bármilyen helyzetben hasznosítható tudás megszerzése: ezekre a kulcskompetenciákra van szüksége a sikeres embereknek. Ezekben egyetértettek a Kutatók éjszakáján előadó vendégeink, akik mind valamilyen formában a tudás megszerzésének optimalizálásával (is) foglalkoznak. (Az esten vendégünk volt Mérő László is, az ő előadásáról készült beszámolónk itt olvasható.)

Varnus Xavér orgonaművész előadása, David Yengibarian tangóharmonika-művész koncertje, 19 Európába érkező menekült története és Omar Sy alakítása mesél a hónapban az Európába vágyó és itt új hazát találó emberekről. Menekültek és migránsok, akik által sokszínűbbé válik a kontinens.

Online játék az afrikai gyerekek élelmezésére, esővízgyűjtés, egy idegen álmának őrzése a metrón – hétköznapi és kevésbé hétköznapi ötletek arra, hogyan lehetne jobbá tenni a világot. A plakátokon megfogalmazott ötletek az ARC és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete közös plakátpályázatára érkeztek, amely a fejlesztés európai évéhez kapcsolódóan biztatta alkotásra a kreatív gondolkodókat.

Ma van az európai nyelvek napja, amikor az EU hivatalos nyelveinek gazdagságát ünnepeljük. Ezúttal egy kis idióma-gyűjteménnyel készültünk: olyan szólásokat kerestünk, amelyeket egy-egy nyelvben valamilyen tipikus helyzet leírására használnak.

Nyelvtanulóknak nagy kihívást jelentenek ezek a képszerű kifejezések: sokszor a saját szólásainkat fordítjuk le szó szerint, amire az anyanyelviek csak pislognak, mert náluk ez teljesen másképp van… Ha nagyon esik az eső, az angol azt mondja, hogy macskák és kutyák esnek az égből (it’s raining cats and dogs), a svéd szerint úgy esik, mintha rudak állnának a földbe (regnet står som spön i backen), a magyarban pedig dézsából öntik. A lett, ha butaságokat beszél vagy lódit, akkor kacsákat fúj (pūst pīlītes), a horvát krémet dob a szemedbe (bacati kajmak u oči), a magyar pedig zöldségeket beszél… Ezek a példák is mutatják, hogy milyen szupergazdagok az európai nyelvek – ismertek még hasonlókat? :-)