A világ második legmelegebb júliusán vagyunk túl

Újabb melegrekord-közeli hónapot hagytunk magunk mögött. Az idei július globálisan a második legforróbb volt a mérések történetében. A hónap mindössze 0,01 fokkal maradt el 2024 júliusától, így a két hónap szinte azonos értékkel áll a 2023-as rekord mögött. Európában ennél árnyaltabb a kép, de Nyugat-Európában így is rendkívüli hőség alakult ki, ahogy Magyarországon is. A forróságot ráadásul rendkívüli szárazság is kísérte, amely drámai következményeit itthon is megtapasztaltuk.

A Copernicus Climate Change Service adatai szerint júliusban a Föld felszínének globális átlaghőmérséklete 16,9 fok volt, ami 0,67 fokkal haladta meg az 1991–2020-as júliusi átlagot, az iparosodás előtti időszak becsült átlagához képest pedig 1,47 fokkal volt magasabb. Július egyébként is a legmelegebb hónap szokott lenni a világon, így a 2026-os július a valaha mért hónapok között a második legmelegebbnek számít. A legmelegebb hónap egyébként 16,95 fokkal a már említett 2023 júliusa.

A klímaváltozás nem azt jelenti, hogy minden egyes év vagy hónap melegebb lesz az előzőnél. Az éghajlat hosszabb távú változásáról van szó, amelyre az évről évre, hónapról hónapra jelentkező természetes ingadozások illeszkednek. A melegedés azonban egyre nagyobb eséllyel okoz szélsőségesen forró időszakokat, és – ahogy többször írtunk róla – egyre gyakrabban dőlnek meg az újabb hőmérsékleti rekordok.

A felszíni hőmérséklet globális eltérése az átlagtól, 2026. július

Európa különösen gyorsan melegszik: a 2021 és 2025 közötti öt év éves átlaghőmérséklete már mintegy 2,4 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, vagyis jóval nagyobb volt a felmelegedés, mint a globális átlag esetében.

A Copernicus az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, amely műholdas megfigyelésekből, helyszíni mérésekből és modellezési adatokból szolgáltat információkat bolygónk állapotáról. Éghajlatváltozással foglalkozó szolgáltatása, a Copernicus Climate Change Service (C3S) rendszeresen közzéteszi a globális és európai hőmérsékleti, csapadék- és egyéb éghajlati adatokat.

Nemcsak a szárazföld melegszik: az Egyenlítő és a sarkvidékek közötti, úgynevezett extratrópusi óceánok felszíni vízhőmérséklete minden korábbi júliusi értéket felülmúlt. A szokatlanul meleg tengervíz több szempontból is fontos, hiszen a tengerek a Föld éghajlati rendszerének meghatározó részei és a hőmérsékletük változása az élővilágra és a légköri folyamatokra is hatással van.

A tengerfelszíni vízhőmérsékletek eltérése az átlagtól, 2026. július

Európában nem mindenhol volt egyformán meleg

A kontinens júliusi adatai első pillantásra kevésbé tűnnek szélsőségesnek. Európa egészét nézve a hónap a tizenegyedik legmelegebb július volt a Copernicus adatsorában: az európai szárazföld átlaghőmérséklete 20,49 °C volt, 0,66 fokkal magasabb az 1991–2020-as átlagnál. Ennek oka azonban az igen erős nyugat–keleti különbség: miközben Nyugat-Európa nagy része szokatlanul forró volt, Skandinávia jelentős részén és Kelet-Európában az átlagosnál hűvösebb idő uralkodott – bár ebből mi nem sokat vettünk észre.

Franciaországban, Németországban, Északkelet-Spanyolországban, Angliában, Svájcban és Nyugat-Olaszországban jellemzően 3–5 fokkal volt melegebb az 1991–2020-as átlagnál. Nyugat-Európában a június és július együtt minden korábbi rekordot felülmúlt. A térség júliusi átlaghőmérséklete 22,48 °C volt, ami 2,53 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és a második legmelegebb júliusnak bizonyult az adatsorban.

A felszíni hőmérséklet eltérése az átlagtól Európában, 2026. július

A hőséghez sokfelé rendkívüli szárazság is társult. Nyugat- és Közép-Európa jelentős része az átlagosnál szárazabb volt júliusban, és a talaj nedvességtartalma is erősen visszaesett. Mindez együtt különösen súlyos helyzetet teremthet. Az idei nyáron Nyugat-Európában a korábbiaknál is intenzívebb erdőtüzek alakultak ki: a Copernicus szerint a júliusi körülmények kedveztek a tüzek gyors terjedésének és az elégett terület növekedésének – korábban írtunk arról, mit tesz az Európai Unió az erdőtüzek elleni küzdelemben, és azokról, akiknek az a hivatása, hogy megvédjenek minket a tűzvészektől.

Rendkívüli szárazság a földeken

Az aszály nem új jelenség, a tartós vízhiány következményeivel azonban egyre több területen találkozhatunk. A HungaroMet júliusi értékelései szerint a hónap folyamán az ország döntő részén tovább fokozódott a csapadékhiány és az aszály, a kukorica számára ideálisnak számító mintegy 100 milliméteres csapadékmennyiségnek pedig csak a töredéke hullott le.

A vízhiány következményei nemcsak a mezőgazdaságban láthatók. Július végére a Duna vízállása Paksnál olyan alacsonyra süllyedt, hogy az atomerőműben egy kivételével az összes blokkot le kellett állítani – sőt, centimétereken múlt, hogy az utolsót is.

A 2026-os július önmagában nem bizonyíték a klímaváltozásra – egyetlen hónap időjárásából nem lehet ilyen következtetést levonni. Az újabb rekordok és a szélsőséges időjárási események sorozata azonban hosszabb távú trendbe illeszkedik – az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) 2025-ös globális klímajelentéséről itt írtunk részletesen. A változás pedig nem valami távoli, elvont jelenség: a hőhullámokat, az aszályt és a vízhiányt Európában, így Magyarországon is egyre gyakrabban és tartósan tapasztaljuk.

Képek: Copernicus Climate Change Service

Borítókép: RGtimeline, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!