Ruha a szemétbe?

AZ EU-ban évente több százmillió (!) darab vadonatúj ruha és cipő megy a szemétbe. Ez körülbelül 5,6 millió tonna széndioxid-kibocsátással jár. Mostantól a helyzet megváltozik: a vállalatoknak tilos lesz az eladatlan árukészlet megsemmisítése, és megmaradt termékeiket hasznosítani kell – kedvezményes értékesítéssel, adományozással vagy újrahasznosítással. Részletek a posztban.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becsült adatai szerint az Európában forgalomba hozott összes textiltermék 4–9 százalékát – évente 264-594 ezer tonnányi cipőt, ruhát vagy kiegészítőt – használat előtt megsemmisítik. Az értékes termékek – és nem kevésbé az előállításukhoz felhasznált erőforrások – pazarlásának megakadályozása érdekében július 19-től már lényegében tilos az Európai Unióban működő nagyvállalatok számára az eladhatatlan ruhák, kiegészítők és cipők megsemmisítése. A középvállalkozások türelmi időt kaptak, számukra a szabályok csak 2030-tól válnak kötelezővé, a kis- és mikrovállalkozások pedig mentesülnek a tiltás alól.

Amikor új, használható árukat dobnak ki, a gyártásukba fektetett nyersanyagok, víz, energia és munkaerő mind elvész, miközben az ártalmatlanításuk felesleges üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. Az új szabályok – az újrafelhasználás, a javítás és az erőforráshatékonyság növelése – támogatják az átállást a versenyképesebb, körforgásos európai gazdaságra.

A nagyvállalatoknak a megsemmisítés helyett a ruházati cikkeket kedvezményesen vagy más piacokon kell forgalomba hozniuk, jótékonysági vagy szociális szervezeteknek kell adományozniuk, vagy elő kell készíteniük az újrafelhasználásra – ez lehet javítás, felújítás vagy újragyártás.

Fotó: lithiumcloud, iStockphoto

Az eladhatatlan ruhák és cipők megsemmisítése meghatározott körülmények között azért engedélyezett: például ha az áruk nem biztonságosak, sérültek, hamisítottak, sértik a szellemi tulajdonjogokat, illetve ha jótékonysági szervezetek vagy adományozási programok elutasítják őket. A megsemmisítést ekkor is a hulladékkezelési hierarchiának megfelelően kell végrehajtani, azaz elsőbbséget kell biztosítani az újrahasznosításnak.

A szabályok betartását a nemzeti hatóságok ellenőrzik, és a jogsértések esetén bírságot szabhatnak ki. A vállalkozásoknak az ellenőrzések lehetővé tétele érdekében öt évig meg kell őrizniük a nyilvántartásokat.

Az intézkedést a 2024-ben hatályba lépett ecodesign-jogszabály – teljes nevén a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet, azaz ESPR – keretében vezették be. A rendelet uniós szintű szabályokat állapít meg annak érdekében, hogy a termékek tartósabbak, javíthatóbbak, újrahasznosíthatóbbak és erőforrás-hatékonyabbak legyenek. Az eladhatatlan textíliák megsemmisítésére vonatkozó tilalom az ESPR keretében hozott első konkrét intézkedések egyike.

Nem véletlen, hogy a textíliák az első olyan termékcsoport, amelyre ez a tilalom vonatkozik. A divat a második legszennyezőbb iparág, és üzleti modellje gyakran vezet az eladhatatlan áruk megsemmisítéséhez – korábban erről Für Anikóval, Döbrösi Laurával és Burány Vera divattervezővel beszélgettünk az Európa Pontban – itt tudod elolvasni az összefoglalót, itt pedig meghallgatni a podcastepizódot.

Borítókép: HomePixel, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!