Ha azt szeretnénk tudni, mennyire élnek jól egy ország lakói, nem feltétlenül a GDP a legjobb kiindulópont: erre a célra sokszor az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztást (AIC) használjuk. Megnéztük, tavaly hogyan alakultak az értékek az Európai Unió tagállamaiban az uniós átlaghoz viszonyítva. Mi magyarok nem álltunk jól.

GDP és AIC – melyik mire jó?

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) azt mutatja meg, hogy egy országban egy év alatt mekkora gazdasági teljesítmény jut átlagosan egy lakosra. Az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) pedig azt, hogy az emberek ténylegesen mennyi árut és szolgáltatást fogyasztanak. Egyik mutató sem írja le teljesen a jólétet – hiszen a jövedelmi különbségeket, a lakhatást, a környezet minőségét, a biztonságot, sőt a közérzetet, a boldogságot sem tükrözi –, de a kettő közül az AIC-t tekintik a lakosság tényleges jóléte jobb közelítőjének.

A GDP minden megtermelt termék és szolgáltatás értékét figyelembe veszi, függetlenül attól, hogy az abból származó jövedelem végül a lakosságnál, a vállalatoknál vagy az államnál jelenik-e meg. Ezért jól méri a gazdaság méretét és teljesítményét – azaz azt, hogy mennyire tehetős egy ország gazdasága –, de kevésbé azt, hogy az emberek valójában hogyan élnek.

Az AIC a fogyasztásban nemcsak azt veszi figyelembe, amit a háztartások saját pénzből vásárolnak meg, hanem azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket az állam vagy nonprofit szervezetek biztosítanak számukra – például az egészségügyet vagy az oktatást. Emiatt közelebb áll a mindennapi életszínvonalhoz. Ha tehát azt szeretnénk megérteni, hogyan élnek valójában az emberek, akkor az AIC általában jobb mérőszám.

Egy főre jutó egyéni fogyasztás – kétszeres különbség az EU-ban

Az AIC-t vásárlóerő-paritáson (PPS) mérik. Ez kiszűri az országok közötti árszintkülönbségeket, és azt veszi figyelembe, hogy ugyanannyi pénzből az egyes országokban mennyi árut és szolgáltatást lehet megvásárolni. Így jobban összehasonlítható, hogy az emberek valójában mennyit tudnak fogyasztani az egyes országokban.

2025-ben az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az EU 27 tagállamában az átlag 73 százalékától a 145 százalékáig terjedt – a lista végén Magyarország áll, holtversenyben Lettországgal, kicsit lemaradva Észtországtól (74%). Az egy főre jutó AIC csak nyolc uniós országban volt az uniós átlag felett, a legmagasabb értékeket Luxemburgban (145%), Németországban (120%) és Hollandiában (119%) mérték.

A GDP és az AIC különbségét jól mutatja az alábbi ábra: a két mutató valamelyest együtt mozog, de vannak kiugró eltérések. Az egy főre jutó GDP tekintetében szintén Luxemburg vezet, fej-fej mellett Írországgal, az EU-átlag közel két és félszeresével – utóbbi egy főre jutó egyéni fogyasztása viszont pont az EU-átlag szintjén van. Magyarország pedig a bruttó hazai termék tekintetében már négy országot megelőz – Görögországot, Bulgáriát, Lettországot és Szlovákiát –, csak ez a megtermelt jövedelem kisebb arányban jelenik meg a lakosságnál.

Borítókép: Anatoliy Cherkas, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!