Magunk mögött hagytuk a nyár első pusztító hőségnapjait, és – egy kis időre legalábbis – valamelyest enyhült a forróság. A Copernicus műholdfelvételei megörökítették a júniusi tartós hőhullámot, ami sajnos egyre gyakoribbá válhat.

Az EU műholdas programja, a Copernicus a nap 24 órájában pásztázza bolygónkat. Műholdjai földi, légi és tengeri szenzorokkal (bójákkal, hőlégballonokkal vagy levegőérzékelőkkel) együtt hatalmas mennyiségű globális adatot dolgoznak fel, elemeznek és alakítanak át információvá. Szolgáltatásai és adatai bárki számára teljeskörűen, ingyenesen és nyíltan hozzáférhetők. Ezeket szolgáltatók, hatóságok és nemzetközi szervezetek használják fel egy sor területen – többek közt az aszályfigyelésben, a katasztrófaelhárításban, a tengeri ökoszisztémák védelmében, a közlekedésben vagy akár az UV-sugárzás előrejelzésében. Heti hét napos, 24 órás vészhelyzet-kezelési szolgálata pedig humanitárius válságok, természeti csapások és egyéb emberi eredetű vészhelyzetek során számtalan életet mentett már meg.

A Copernicus adatot szolgáltat az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a globális időjárás-előrejelzés és klímakutatás két legfontosabb nemzetközi intézménye – jelentéséhez is, amely a világ leggyorsabban felmelegedő kontinensének éghajlati mutatóiban bekövetkezett legfontosabb változásokról nyújt átfogó áttekintést – a jelentésről írtunk mi is korábban.

A júniusi pusztító hőség képeit a Copernicus szerte Európában rögzítette. Ezekből közlünk válogatást.

Az adatvizualizáció a május végi nyugat-európai hőhullámot mutatja be az úgynevezett meleg időszak intenzitási index segítségével. Ez az index a hőhullámot legalább három egymást követő olyan napként határozza meg, amikor szokatlanul magas a hőmérséklet. Ez az emberekre, a talajra és az ökoszisztémákra nehezedő hőterhelésről teljesebb képet ad, mint önmagában a levegő- vagy a felszíni hőmérséklet. A sötétvörös színnel jelzett legmagasabb értékek Franciaország egyes részein, Észak-Spanyolországban, Belgiumban, Dél-Angliában, Kelet-Írországban és Észak-Olaszországban láthatók.

A május végi tengeri hőhullámot követően a június harmadik hetének nyugat- és közép-európai hősége a környező tengerek további felmelegedését okozta. A Copernicus tengeri szolgálat adatvizualizációja a június 29-i tengeri hőmérsékleti eltéréseket mutatja. A piros és sötétpiros árnyalatok a hosszú távú átlag feletti nagyobb eltéréseket jelölik. A legnagyobb eltérés – körülbelül 6 °C – a Földközi-tenger nyugati részén, különösen a dél-franciaországi partoknál fekvő Oroszlán-öbölben, valamint az Olaszország nyugati partja mentén fekvő Ligur- és Tirrén-tengeren, illetve az Északi-tenger déli részén és a Balti-tengeren is tapasztalható volt.

A nyári hónapokban a Balti-tengeren gyakran fordulnak elő kiterjedt algavirágzások, amit gyakran a melegebb hőmérséklet és a bőséges napfény idéz elő. Ezek rontják a vízminőséget és káros hatással lehetnek a tengeri élővilágra. Az egyik Copernicus Sentinel-3 műhold június 22-ei képén az algavirágzásokra jellemző zöld örvények látszanak a tenger felszínén Svédország és Lettország között.

Június 23-25. között az űrből szokatlanul felhőtlen kilátás nyílt az Egyesült Királyságra és Írországra. Az ilyen időjárás viszonylag ritka errefelé, ahol az atlanti időjárási rendszerek gyakran kiterjedt felhőtakarót hoznak. Az egyik Copernicus Sentinel-3 műhold június 25-ei képe akadálytalan kilátást nyújt Anglia, Wales, Írország és dél-Skócia nagy részére. Sűrűbb felhősáv húzódik Skócia északi részén át az Északi-tengerig. A környező tengerek mélykék színűek, míg a világosabb türkizkék vizek kiemelik a sekély part menti területeket és a La Manche-csatorna egyes szakaszai mentén lebegő üledékeket.

Májusban az Északi-sarkvidék átlagos tengeri jégkiterjedése a negyedik legalacsonyabb értéket érte el a mérések történetében. Különösen alacsony volt Svalbard környékén – a Copernicus Sentinel-3 műhold június 15-ei képén ez látszik, röviddel az északi-sarkvidéki nyár kezdete előtt. A szigetcsoport körül még látható némi tengeri jég, míg a part mentén húzódó türkizkék csíkok arra utalnak, hogy a szezonális olvadékvíz a fjordokba és a környező vizekbe szállította az üledéket.

A június végi súlyos hőhullámnak leginkább Franciaország és Spanyolország esett áldozatul. A Météo France szerint az 1947-ben megkezdett mérések óta június 23-án, kedden regisztrálták a legmelegebb napot. Spanyolországban az Állami Meteorológiai Ügynökség (AEMET) vörös riasztást adott ki az átlag feletti hőmérséklet miatt az Ibériai-félsziget északi részének több területén. 

A Copernicus Sentinel-3 műholdak június 23-ai adatain alapuló vizualizáció a közép- és dél-franciaországi, valamint az észak-spanyolországi felszíni hőmérsékleteket mutatja. A kiterjedt piros és lila területek 50 °C feletti hőmérsékletet jeleznek. Fontos megjegyezni, hogy a talajfelszíni és a levegőhőmérséklet jelentősen eltérhet egymástól – bár általában van köztük összefüggés.

Képek: European Union, Copernicus (Emergency Management Service, Marine Service, Sentinel-3)

És végül nem műhold, hanem adatvizualizáció. A klímacsíkos lépeken minden egyes csík egy év átlaghőmérsékletének eltérését jelöli a 1961–2010-es referenciaidőszaktól. A kékes árnyalatúak a hidegebb, a pirosak a melegebb évek. Az elmúlt évtizedek drámai felmelegedését jól szemlélteti a csíkok pirosba tolódása. A képeken Magyarország és Budapest klímacsíkjai, illetve oszlopdiagramjai láthatók. Hasonló ábrát minden országra és nagyvárosra itt tudsz csinálni. 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!