Az utóbbi hetekben két nagy jelentőségű uniós kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban is történtek fontos fejlemények. Hogy állnak a dél-amerikai országokkal, illetve az Indiával kötendő, összesen több mint 2,2 milliárd embert érintő megállapodások? Infografika.
Az Európai Unió kereskedelmi megállapodásainak célja, hogy jobb lehetőségeket teremtsenek az uniós gazdaság szereplői számára, megszüntessék a kereskedelem különböző akadályait, illetve előmozdítsák az európai alapelvek és értékek érvényesülését is. Ezen keresztül elérhető a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása, illetve az EU geopolitikai súlyának növelése is. Ezen belül a szabadkereskedelmi megállapodások azok, amelyek lehetővé teszik a piacok kölcsönös megnyitását. Az EU eddig több mint negyven kereskedelmi megállapodást kötött, közel harminc pedig folyamatban van.
Az egyre kiszámíthatatlanabb, szinte napról napra változó globális környezet szokatlanul komoly kihívás elé állítja az EU gazdaságát, és Magyarország az uniós rendszer részeként szintén megérzi ezt a nyomást. A kereskedelmi konfliktusok, a polarizálódás és geopolitikai széttagoltság korában ezért bír különös aktualitással két régóta formálódó – a Mercosurral, illetve Indiával kötendő –, nagy jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodás.
Miről szól az Indiával kötött egyezmény?
A világ második és ötödik legnagyobb gazdasága közötti megállapodást nem lehet túlbecsülni. Mintegy kétmilliárd embert számláló szabadkereskedelmi övezetet hoz létre – de jelentősége messze túlmutat a gazdaságon. Ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta: „E megállapodással azt üzenjük a világnak, hogy továbbra is jelentős eredmények érhetők el a szabályokon alapuló együttműködés révén.”
India korábban egyetlen partnere számára sem nyitotta meg piacait ilyen mértékben. A megállapodás révén az uniós vállalatok hozzáférést kapnak a világ legnépesebb, 1,45 milliárd főt számláló és leggyorsabban növekvő, évi 3,4 billió EUR értékű GDP-t felmutató nagy gazdaságához, ami komoly versenyelőnyt jelent az uniós ipari és agrár-élelmiszeripari kulcságazatoknak.
Az EU és India közötti áru- és szolgáltatáskereskedelem ma évente több mint 180 milliárd eurót tesz ki. A megállapodás 2032-ig várhatóan kétszeresére növeli az EU Indiába irányuló áruexportját azáltal, hogy ezen export összértékének közel 97 százalékánál eltörli vagy csökkenti a vámokat. Mindez évente mintegy 4 milliárd euró vámmegtakarítást eredményez az uniós cégeknek. Az autókra kivetett vámok például fokozatosan 110 százalékról 10 százalékra csökkennek, az autóalkatrészekre vonatkozó vámokat öt-tíz év alatt teljesen eltörlik, és ugyanez történik a gépek 44, a vegyi anyagok 22 és a gyógyszerek 11 százalékos vámjával. Szintén megszűnnek vagy csökkennek az agrár-élelmiszeripari termékekre kivetett, átlagosan több mint 36 százalékos vámok, ami hatalmas piacot nyit az európai mezőgazdasági termelők előtt.
Az érzékeny európai mezőgazdasági ágazatok teljes körű védelemben részesülnek: az olyan termékek, mint a marhahús, a csirkehús, a rizs és a cukor ki vannak zárva a liberalizációból. Minden indiai importnak továbbra is tiszteletben kell tartania az EU szigorú egészségügyi és élelmiszerbiztonsági szabályait.
A megállapodás az indiai szolgáltatási piachoz is hozzáférést biztosít az uniós vállalkozások számára, beleértve az olyan kulcságazatokat, mint a pénzügyi szolgáltatások és a tengeri szállítás.
Mit tartalmaz a Mercosur-megállapodás?
Az EU és a Mercosur – az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay által alkotott kereskedelmi tömörülés – is elkötelezett a multilateralizmus és a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem iránt. (A Mercosur teljes jogú tagja Bolívia is, de nem része a megállapodásoknak, mivel a tárgyalások nagyrészt még a csatlakozása előtt lezárultak.) Bár Indiánál jelentősen kisebb térségről van szól, a EU-Mercosur közti jelenlegi kereskedelem értéke nem sokkal alacsonyabb: 111 milliárd EUR, amelyben az import és az export lényegében egyensúlyban van.
A megállapodás fontos lehetőségeket jelent az európai ipar számára, és megerősíti az EU geostratégiai pozícióját, különösen az Egyesült Államokkal mostanában kialakult konfliktusok idején.
A partnerség egy körülbelül 700 milliós szabadkereskedelmi övezetet hoz létre, fokozatosan megszüntetve a vámok mintegy 90 százalékát az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatások területén – ez egyébként különösen nagy lehetőség a Magyarországon működő autógyártóknak. Az uniós vállalatok évente több mint 4 milliárd eurónyi vámot takarítanának meg, és a Mercosur-országok azt is vállalták, hogy a hazai versenytársakkal azonos feltételek mellett megnyitják közbeszerzési piacaikat az európai cégek előtt. A Bizottság arra számít, hogy 2040-re akár 50 milliárd euróval (39%) növekedhet az EU éves exportja, és 600 ezer új európai munkahely jöhet létre. A megállapodás biztosíthatja a zöld és digitális átálláshoz nélkülözhetetlen nyersanyagokhoz való fenntartható hozzáférésünket is.
A mezőgazdasági termelők ugyanakkor aggódnak – és tiltakoznak – amiatt, hogy a dél-amerikai országokból származó termékek nagy mennyiségben érkeznének az európai piacra. Az egyezmény emiatt számos élelmiszer behozható mennyiségét kvótákkal korlátozná: ez a korlát marhahús esetén az EU termelésének 1,5 százaléka, baromfinál mintegy 1,3 százaléka, a sertéshús esetében pedig egy ezreléke. Az importtermékek minőségét – a termelés helyén, a határokon és a boltokban – pedig ugyanúgy a szigorú EU-s normák szerint ellenőriznék.
Fontos eleme a megállapodásnak, hogy a Mercosur-országok több mint 350 európai földrajzi árujelzőt fognak elismerni, így megóvja az autentikus uniós – köztük magyar – termékeket az utánzástól.
…és miért késlekedik?
A huszonöt éve tárgyalt Mercosur-megállapodást a Tanács általi elfogadás után január közepén alá is írták, a továbblépéshez ugyanakkor az Európai Parlament egyetértésére is szükség lenne (a kereskedelmi megállapodások tárgyalási folyamatairól itt olvashatsz részletesen). A testület viszont pár nappal később szűk többséggel az Európai Unió Bírósága elé utalta az egyezményt. Az ítélet megszületéséig az Európai Bizottság nem ratifikálhatja azt, ugyanakkor dönthet úgy, hogy a megállapodást ideiglenesen alkalmazza, miután legalább egy Mercosur-ország befejezte a ratifikálási folyamatot.
A továbblépést segítheti ugyanakkor, hogy a Parlament februárban ennél jelentősen nagyobb többséggel – 483 igen szavazattal, 102 ellenében és 67 tartózkodás mellett – megszavazta azt a záradékot, amely az európai mezőgazdaságot védi a kedvezőtlen hatásoktól. A záradék alapján az EU ideiglenesen felfüggesztheti a vámkedvezményeket, ha bizonyos termékek – többek közt a baromfi, a marhahús, a tojás, a citrusfélék és a cukor – importja kárt okoz az uniós gazdáknak. Az új szabályok értelmében az Európai Bizottság vizsgálatot indít, ha az érzékeny termékek behozatala hároméves átlagban öt százalékkal nő, és ha közben az importárak öt százalékkal alacsonyabbak a belföldieknél. Ezt a vizsgálatot gyakorlatilag bárki kérheti: magánszemélyek, vállalatok és szakmai szervezetek is.
Borítókép: tiero, iStockphoto
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.