Az EU legforgalmasabb repterei

Az EU-ban a légi utasok száma 2024-ben meghaladta az egymilliárdot. Lássuk, melyek a legforgalmasabb repterek, hol volt a legnagyobb növekedés, és hol áll ebben hazánk és a régió! Posztunkban infografikával mutatjuk be a legfontosabb adatokat.

Az Európai Unióban 2024-ben csúcsra ért a turizmus: a vendégéjszakák száma 2,7 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, és először haladta meg a hárommilliárdot (erről itt írtunk bővebben). Ehhez igazodott a légi közlekedés is: az utasok száma 2023-hoz képest itt 8,3 százalékkal nőtt, és elérte az 1,05 milliárd főt – és ezzel első alkalommal szárnyalta túl a COVID-19 előtti szintet (1,04 milliárd fő 2019-ben).

A tíz legforgalmasabb utasforgalmú repülőtér listáján nem sok változás volt a 2023-ashoz képest: mindössze Palma de Mallorca került fel, a második párizsi reptér, az Orly pedig le. Ennek oka csak a kisebb arányú utasszámnövekedés, hiszen a csökkenés egyáltalán nem volt jellemző: az első száz reptér közül csak kettőnek csökkent a forgalma, esetükben is minimálisan, 1 százalékkal.

A budapesti Liszt Ferenc repülőtér 2024-ben a 26. volt a listán. A térség többi légikikötője közül Bécs-Schwechat alig maradt le tízes listáról – 31,5 millió utassal a tizenkettedik –, Varsó megelőz minket (22.) Prága (29.) és Bukarest (30.) pedig mögöttünk van. Ferihegyen az utasforgalom az előző évhez képest jelentősen, 20 százalékkal nőtt, és elérte a 17,5 milliót. Budapestet a száz legforgalmasabb reptér közül növekedésben csak a római Fiumicino előzi meg (21%), de jelentősen nőtt a lengyel repterek (a kisebb Poznan 26%, Krakkó 18%, Varsó és Wroclaw 15%, Gdansk 14%), Prága (18%) és Zágráb (16%) forgalma is.

A légiforgalom intenzitása a szállított utasok és a lakosság számának arányával mérhető. Számos déli EU-országban, a fontos turisztikai célpontokon regisztráltak magas utas/lakosság arányt: Máltán 15,6, Cipruson pedig 12,5 utas jut egy lakosra. Luxemburg és Írország szintén magas értéke (mindkettő 7,5 fő/lakos) a szabadidős, üzleti vagy egyéb célú légi közlekedés iránti nagy keresletet tükrözi. A keleti EU-országokban van ugyanakkor a legalacsonyabb arány – mindenhol, így nálunk is két fő/lakos alatt. Az EU átlaga 2,3 fő/lakos.

Az EU-s repterek unión kívüli forgalmának nagy részét az egyéb európai országok teszik ki – 2024-ben 294 millió utast regisztráltak uniós és egyéb európai repterek között. A következő nagy régió az Egyesült Államok 61,7 millió légi utassal, őket Észak-Afrika (47,8 millió fő) és Nyugat-Ázsia (45,1 millió fő) követi.

Az Európai Unióban egyébként a világon egyedülállóan erősek az utasjogok, amelyek a közösség területén utazókat védik, bármilyen eszközzel is utazzanak. A jogok érvényesítésének elősegítésére a Bizottság nemrég a légi utasok különböző jogaira vonatkozóan adott ki értelmezést – erről nálunk is olvashattatok már, de írtunk már az uniós digitális útlevél terveiről is.

Érdemes azért tudnunk, hogy jelenlegi utazási szokásaink nem fenntarthatók, és elsősorban a légi és közúti közlekedés ró különösen nagy terhet a környezetre. Az EU ezért inkább a kényelmes, nyugodt és nagyon biztonságos utazási formát, a vasutat népszerűsítené – hiszen Európa vasúthálózata az egyik legfejlettebb a világon, és 2021-ben, a vasút európai évében az EU városait összesen 201 ezer kilométer hosszan kötötték össze vasútvonalak. Nem véletlen, hogy 2014 óta az uniós programokból több mint 100 milliárd eurót fordítottak vasúti infrastrukturális projektekre, és az Európai Bizottság új – felére-harmadára csökkenő utazási időt, új vonalakat, kényelmesebb és megbízhatóbb szolgáltatást és bővített éjszakai járatokat ígérő – tervet mutatott be a nagysebességű vasúthálózat erősítésére.

Szóval utazzunk, ha tehetjük, vasúton, ha szükséges, repülőn, de lehetőleg minél fenntarthatóbban!

Borítókép: Rudy and Peter Skitterians, Pixabay

 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!