„Azt gondolja, hogy ért magyarul… és akkor megkapja a Bánk Bánt”

Hogyan lehet utat találni az olvasókhoz egy olyan korban, amikor minden percben új tartalom villan fel a kijelzőn? Erről beszélgetett Grecsó Krisztián, Lakatos Levente, Szabados Ágnes és Tóth Maja nálunk – íme az összefoglaló, videón pedig a teljes beszélgetés.

A kétezres évek jellemzője az online tartalmak szinte folyamatos fogyasztása, és ennek következménye, hogy az elmúlt évtizedek során a felnőttek és a gyerekek életében is háttérbe szorultak a könyvek és az olvasás. A hatás ugyanakkor kettős: az online kommunikáció szerencsére a különböző trendek gyors elterjedését is megkönnyítette, és ezen trendek egyike az utóbbi pár évben az olvasás megújuló népszerűsítése lett: ismét divatba jöttek a könyvklubok, töretlen sikert aratnak a könyvfesztiválok, és úgy tűnik, újra egyre többen vesznek a kezükbe könyvet.

Minek köszönhető mindez? Hogyan változtak az olvasási szokásaink, és milyen műfajok hódítanak a fiatalok körében? Minderről Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő, dalszerző, Lakatos Levente író, könyvkiadó, Szabados Ágnes, a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) alapítója, olvasásnépszerűsítő, a Libertine Könyvesbolt és Könyvkiadó tulajdonosa és Tóth Maja könyves influenszer, olvasásnépszerűsítő (majakonyvajanloi) beszélgetett Forró Bence házigazdával az Európa Pontban.

Grecsó Krisztián

Ki hogyan kezdte?

Természetes módon mindenkinek más és más az olvasással kapcsolatos eredettörténete: sok múlik többek közt a gyerekkori esti meséken és az oktatási rendszeren – amit egyébként a vendégek szerint ideje lenne megreformálni, hogy megszerettessük a fiatalokkal az olvasást.

Levente például kezdetben menekült a kötelező irodalom elől, a Kőszívű ember fiai például kifejezetten rossz emléket hagyott benne. A könyvtárban felfedezett merészebb, izgalmasabb könyvek – mint például a Szégyentelenek – ébresztették fel benne az olvasás iránti érdeklődést. Grecsó is egyetértett ezzel: a jelenlegi kötelező olvasmányok rendkívül nehezen olvashatók és ez megnehezíti, hogy a gyerekek szenvedéllyel olvassanak. „A gyerek butának érzi magát, amikor a Bánk Bánnal kerül szembe és ezt megalázónak éli meg.” Nádasdy Ádámot idézte, aki a mű „magyarról magyarra fordításakor” néha a korabeli angol vagy német fordítást kellett megnéznie a mű értelmezéséhez. Az olvasás szeretetéhez Grecsó a zenén keresztül jutott el, méghozzá a Sebő Ferenc által megzenésített verseknek köszönhetően.

Tóth Maja

Maját és Ágit szerencsésen már kiskorukban megragadta az olvasás. Ami Majának kezdetben a versenyszellemből eredt – hogy ő is olyan jól tudjon olvasni, mint osztálytársai –, az mára igazi szenvedéllyé nőtte ki magát. Ági számára pedig a Harry Potter sorozat volt a fordulópont, amit az évről évre való várakozás és az azonos korú főhőssel való azonosulás tett igazán izgalmassá.

Mennyi az annyi: hány könyvet olvasnak a szakmabeliek?

Levente „szakmai ártalomból” gyakran a saját kiadója kézirataival van elfoglalva, így folyamatosan olvas. Grecsó fiatalkorában még a felszínesebb olvasás mestere volt (a kötelezők mennyisége miatt), ma már a klasszikusok mélységét preferálja, főleg miután egy nap novellajavítással töltött munka után a saját szabadidejében vágyik a hosszabb, elmélyülő történet felfedezésére.

Lakatos Levente

Ehhez képest Ági igazán taktikusan közelíti meg a rendszeres olvasást: az eredetileg esti, lefekvés előtti szertartást az utóbbi időben felváltotta a reggeli olvasás. A lényeg az, hogy folyamatosan és élvezettel haladjon, „a lényeg nem az, mit olvasol, hanem az, hogy egyáltalán olvasol”. Maja szintén rendszeresen igyekszik olvasni – buszra várva, metrón vagy akár séta közben. Mindemellett sok múlik az ember hangulatán is, ha nem kapcsolódik rá egy-egy történetszálra, akkor nehezebben megy az olvasás.

Szabados Ágnes

A nagy dilemma: e-könyv vagy nem e-könyv?

Vajon tényleg elvész az olvasás élménye a fizikai könyv nélkül? Vagy az e-könyv épp könnyebbé és elérhetőbbé teszik az olvasást?

Maja szerint az olvasás élményébe tartozik a könyv illata, a borítódíszítések és az élfestések szépsége is. Az e-olvasót csak akkor használja, ha szakmai kötelességből kell értékelnie egy könyvet. Ezzel szemben Levente számára kifejezetten testidegen a könyv tárgyiasítása, és sokszor inkább választja praktikus okokból az e-bookot. Grecsó ezt kiegészítette azzal, hogy a „könyv, mint dísztárgy” nem új jelenség, „hiszen már a hetvenes években is voltak, akik a tapétához illő könyvsort vettek a polcra”. Neki azonban a leselejtezett könyvek részlege a kedvence, ahol az elhagyatott kötetek új életre kelnek a kezében, így az e-bookok számára is háttérbe szorulnak. Ági is hasonló mentőakciókat hajt végre a könyvszekereknél, és négy könyvesbolt tulajdonosaként érthetően szkeptikus az e-könyvvel szemben.

Az internet mint az olvasás új platformja

Bár az online tartalmak nagy részben elveszik az időt az olvasástól, van lehetőség arra, hogy ezeket az olvasás népszerűsítésére fordítsuk. Maja munkássága éppen erről tanúskodik – elmesélte, hogy már külön nyelvezet is kialakult, saját szlenggel, hogy az érdeklődők könnyen el tudják dönteni, tetszene-e nekik egy adott mű. A „trope” például egy bizonyos jelenetre, motívumra utal, amit kiemel az ajánló, mert számára az határozta meg a könyv hangulatát, és ezzel igyekszik népszerűsíteni a könyvet. Az Ági által alapított NIOK vagy a BookTok trend keretében a felhasználók egymásnak ajánlanak könyveket, ezzel megkönnyítve a megfelelő írók, művek megtalálását.

Mindemellett szó esett az olvasásról és írásról mint terápiás, gyógyító tevékenységről, a férfi és női olvasás sztereotípiáiról, a mesterséges intelligencia könyvpiacra gyakorolt hatásáról és sok egyébről. Mindezt teljes egészben visszanézheted itt:

Fotók: Tuba Zoltán/kepszerk.hu, még több fotó:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!