Mennyit költünk egészségügyre?

2023-ban az Európai Unióban 1720 milliárd eurót költöttünk egészségügyre – ez a bruttó hazai termék (GDP) egytizede. Az egyes országokat tekintve az arányok és az összegek is jelentősen különböznek – és néha nem úgy, ahogy gondolnánk. Összefoglalónkból és infografikánkból minden kiderül.

Az egészségügyi költés aránya négy országban haladja meg a GDP 11 százalékát – Németországban a legmagasabb, őket Franciaország, Ausztria és Svédország követi –, négy országban pedig nem éri el a 7 százalékot: Luxemburgban, Romániában, Magyarországon és Írországban.

Az egy főre jutó költés tíz év alatt (2014-től 2023-ig) közel 44 százalékot, 2668 euróról 3835 euróra emelkedett. A legnagyobb növekedést Románia (155,6%), Bulgária (+148,9%), Litvánia (+143,8%) és Lettország (+135,8%) regisztrálta, de 100 százalék fölötti a növekedés Lengyelországban (+116,6%), Csehországban (+116,2%), Észtországban (+114,6%) és Horvátországban (+108,9%) is. Legkevésbé Svédországban (+15,2%) nőttek a költések.

A GDP-arányos és az összegszerű költés között erős a kapcsolat – azaz a magas arány általában magasabb, az alacsonyabb arány pedig alacsonyabb összeggel is párosul. Így nem véletlen, hogy Románia és sajnos Magyarország is mindkét tekintetben a lista végén szerepel (971 euró / 5,7%, illetve 1313 euró / 6,4%).

Nem mindenhol igaz ez: infografikánkon jól követheted a kivételeket. Az alacsonyabb GDP-vel rendelkező országok esetén a kisebb összegű költés sem jelent feltétlenül alacsony GDP-arányt: például Portugália arányban az uniós átlag fölött, összegben viszont jelentősen az alatt költ (2539 eurót a 3834 eurós EU-átlaghoz képest), és a második legkevesebbet (1163 EUR) költő Bulgária a GDP-arányt tekintve (7,9%) tíz országot is megelőz. 

Ez fordítva is igaz: a magas GDP-vel rendelkező országok esetén a nagyobb összegű költésből nem következik a magas arány. Így a GDP-arány szerinti lista vége felé találjuk a két leggazdagabb uniós országot: az egyik Írország, a másik pedig a leggazdagabb, egyben messze a legtöbbet költő Luxemburg (6 887 euró/lakos), amelyik épp a legutolsó helyen van, 5,7 százalékkal. Esetükben azt is érdemes megjegyezni, hogy a luxemburgiak jelentős része határon átnyúló – azaz az országon kívül élő – munkavállaló, így egészségügyi kiadásaik nem mindig szerepelnek Luxemburg egészségügyi számláiban, gazdasági tevékenységük viszont hozzájárul Luxemburg GDP-jéhez.

Így állhat elő az a furcsa helyzet, hogy a lakosonként az egészségügyre a legtöbbet és a legkevesebbet költő Luxemburg és Románia esetében egyrészt ugyanúgy a GDP 5,7 százaléka a költés, másrészt a két ország kiadási szintje között több mint hétszeres a különbség.

Magyarország helyezése egyébként akkor sem változik érdemben (sőt, még egy hellyel rosszabb is), ha vásárlóerő-paritáson számoljuk az egészségügyi költéseket (tehát úgy, hogy figyelembe vesszük a különböző országok árszínvonalát). Ráadásul a GDP-arány is romló trendet mutat: 2016-ban 7,4 százalékon, és még 2021-ben is 7,34 százalékon állt. Cikkünk a 2023-as adatok alapján készült, mert a 2024-es számok még nem állnak rendelkezésre minden országra. Nálunk igen, és a GDP-arányos költés esetünkben 2024-re némileg javult – ahogy egyébként Dánia kivételével mindenhol, ahonnan beérkeztek az adatok –, méghozzá 6,5 százalékra. Szóval a helyzet nem jó ebben a tekintetben – és talán magyarázza azt is, miért állunk olyan rosszul a várható élettartamot és a rákos megbetegedések gyakoriságát és halálozási arányát tekintve is.

Borítókép: Foremniakowski, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!