A szülővé válás kalandjai – a gyerekvállalásról tabuk nélkül

Lakás nincs, karrier még csak alakul, a jövő bizonytalan, a párkapcsolat egyelőre csak alakul, miközben a fiatalokra nehezedik a gyerekvállalás nyomása. Mikor és mitől érezhetjük magunkat valójában késznek a gyermekvállalásra? Kell-e egyáltalán gyereket vállalnia mindenkinek? Nagycsaládosok és tudatosan gyermektelenek beszélgettek minderről az Európa Pontban – posztunkban elolvashatod az összefoglalót vagy megnézheted az egész beszélgetést.

A gyerekvállalás – vagyis annak hiánya – egész Európában demográfiai kihívást jelent. Kevés a gyerek, öregszik a társadalom, a dolgozó generációk terhei pedig egyre nagyobbak. Az EU is igyekszik a maga eszközeivel támogatni a gyerekes családokat, de a lényegi szabályozás továbbra is a tagállamok kezében van.

Az első gyerekek születése egyre későbbre tolódik: ma egy európai nő átlagosan valamikor 26 és 32 éves kora között ad életet első gyerekének – nézd meg erről szóló infografikánkat és posztunkat. Szüleink, nagyszüleink ennél jóval korábban vágtak bele a családos életbe – a trendet valószínűleg nehéz megfordítani, hiszen pont a felgyorsult és iparosodott társadalom teremtette meg azokat a körülményeket, amelyek miatt a mai fiatalok nem érzik a gyermekvállalás szükségességét.  Sokan döntenek tudatosan a gyermektelenség mellett. Ők a dinkyk: „double income, no kids (yet)”, azaz a két fizetésből gyerek nélkül élő párok. Nem véletlen, hiszen a gyerekvállalás után sokan lesznek sitcomok (single income, two children, oppressive mortgage), azaz egykeresős, kétgyerekes családok, nyomasztó jelzáloghitellel.

Gyerekvállalás: tabu vagy nem?

A gyerekvállalás egyszerre személyes, érzelmekkel tarkított és erősen megosztó társadalmi téma. Ezt a feszültséget igyekezett megtörni Csorba Lóránt, a Lóci játszik zenekar frontembere, kétgyermekes édesapa, Joó Kinga, az Európai Nagycsaládos Szövetség (ELFAC) alelnöke, Rácz Laura Rebecca, a Tudatosan gyermektelenek című könyv szerzője és Suhai Niki (FullAnyuuuu), a modern anyaság egyik aktív magyar hangja. A moderátor Forró Bence volt, és ahogy a meghívottak listájából várható volt, a résztvevők is élesen különböző nézeteket képviseltek.

Gyermektelenség: szorongás és tudatosság

Suhai Niki számára megdöbbentő, hogy egyre több fiatal nő nem szeretne gyermeket vállalni. Ő lányaival épp az ellenkező tábort képviseli, hiszen az anyai ösztön tagadhatatlanul biológiailag ott lapul a nőkben. Vajon valóban annyira rossz hely lett a világ, hogy sokak szemében már nem tűnik felelős döntésnek gyermeket vállalni?

Rácz Laura a szabad döntéshozatal fontosságát hangsúlyozta: egy gyermektelen nőnek pont annyira nem kell magyarázatot adnia gyermektelenségére, mint egy másik nőnek anyaságára. Többéves kutatása alapján a gyermektelenség mögött leggyakrabban három indok áll: van, aki egyszerűen nem érzi magában az anyai ösztönt, más nem szeretne gyermeket hozni „erre a világra”, és akad olyan is, aki teljesnek éli meg az életét gyerek nélkül is.

Egy biztos, erről a témáról csak akkor tudunk előre lépni, ha nyíltan, empatikusan és ítélkezés nélkül beszélünk róla. Lóci szerint ez is olyan, mint a zenekaralapítás: „vannak jó tanácsok, de a végén mindenkinek nagyon saját útja lesz.”

A klímaszorongás is egyre gyakoribb érv, főleg a fiatalok között. Sokan tartanak attól, hogy a jövő fenntarthatatlan, és felelőtlenség lenne gyereket vállalni. Ettől függetlenül biztos, hogy mindenkinek megvan a joga a döntéshozatalhoz, és érdemes Joó Kinga megközelítése alapján végiggondolni a gyerekvállalást, mielőtt társadalmi nyomásra olyat vállalnánk, ami azután megbánnánk: „Inkább azt bánjam meg, hogy nem lett gyermekem, mint azt, hogy lett.”

Gyerekvállalási tendenciák és társadalmi hatásaik

Joó Kinga segítségével megismerhettük a statisztikákat is ehhez: 2011-ben még négy és félmillió gyermek született az Európai Unióban, 2022-re ez négymillióra, míg 2024-re már három és félmillióra esett vissza. Ez együtt előbb-utóbb fenntarthatatlan társadalmat fog létrehozni. Függetlenül a véleményünktől a gyermekvállalásról, a demográfiai valóság objektív tény marad. Ha Európa működő és fenntartható jövőt szeretne, családbarát kezdeményezésekkel és támogatásokkal kell ösztönözni az új generációkat, hogy társadalmi szinten is támogatott döntés a szülővé válás és hogy van jövő az ő gyerekeik számára is.

A karrierépítés, a párkeresés elhúzódása és az „előbb legyen minden stabil” elv miatt sokan túl későn vágnának bele. Kinga szerint a „tökéletes pillanat” valójában nem létezik: „Érdemes akkor belevágni, amikor már megfelelőek a körülmények.”

Lóci, aki nem kutatásokból, hanem saját családi tapasztalatból merít, úgy látja: a gyerekvállalásnak hatalmas személyiségformáló ereje van, és a jó pillanatokat semmi más nem tudja pótolni az életben. Niki hozzátette: miután megszületik egy gyerek, a nehéz döntéseket nem magunkért, hanem érte hozzuk meg – mert „a család az erő”.

Minderről és még sok másról is szó esett a beszélgetésben, amit itt teljes egészében végignézhettek:

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!