Villanyautók és hibridek az EU-ban

Hamarosan már csak elektromos és klímasemleges üzemanyaggal hajtott új autót lehet értékesíteni az EU-ban. Vagy mégsem? Több tagállam enyhítené az Európai Unió 2023-ban elfogadott autóipari szabályozását, amely 2035-től gyakorlatilag betiltaná a belső égésű motorokat. Érdemes áttekinteni, hol áll most az unióban az elektromos és hibrid autók gyártása és külkereskedelme.

Az uniós tagállamok – hosszas előkészítés és egyeztetés után, a Fit For 55 intézkedéscsomag részeként – 2023-ban állapodtak meg a közlekedési szektor legnagyobb szennyezője, a közúti autók kibocsátására vonatkozó uniós szabályokról. Az eredeti elképzelés szerint 2035-től valamennyi belső égésű motorral hajtott új autó uniós értékesítését tiltották volna, de végül – erős német és olasz lobbizás után – a „széndioxid-semleges üzemanyaggal” hajtott autók felmentést kaptak.

A történetnek azonban messze nincs vége: két nagy tagállam – Németország, Olaszország – és több autógyártó a szabályozás enyhítését vagy halasztását szorgalmazzák, elsősorban versenyképességi okokból. Másik két nagy tagállam – Franciaország és Spanyolország – viszont határozottan elutasítja a visszalépést, szintén versenyképességi okokból. Szerintük ez nemcsak a klímacélokat gyengítené, hanem Európa ipari vezető szerepét is veszélyeztetné a globális elektromos autópiacon: ugyanis részben pont az elektromos fejlesztések európai lassúsága miatt szembesülünk egyre keményebb világpiaci versennyel. Az európai gépjárműipar kritikus fordulópontját az Európai Bizottság is felismerte: a problémák megoldására idén tavasszal a szektor globális versenyképességét javító, konkrét intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet készített az európai gépjárműipar erőteljessé és fenntarthatóvá tételére.

Kép: Irina Strelnikova, iStockphoto

Hibridek és elektromos autók – gyártás és kereskedelem

Az Európai Unió teljes autógyártása 2024-ben 322 milliárd eurót tett ki, ami mintegy öt százalékos csökkenés az előző évi 337 milliárd euróhoz képest. A gyártott 12,1 millió autó csaknem egyharmada volt hibrid vagy elektromos (3,9 millió) –13 százalékuk elektromos (57 milliárd euró), 6 százalékuk plug-in hibrid (29 milliárd euró), 13 százalékuk pedig sima hibrid (36 milliárd euró) értékben.

A tavalyi külkereskedelem nagyjából változatlan maradt 2023-hoz képest: az EU-ba importált autók 43 százaléka volt elektromos vagy hibrid – ez minimális, 1 százalékpontos csökkenést jelent – az exportban viszont 1 százalékponttal 28 százalékra nőtt a hasonló autók aránya. A növekvő trend hosszabb távon ugyanakkor látszik: 2017-ben még az elektromos vagy hibrid autók részesedése az EU teljes importjában és exportjában csak 8, illetve 2 százalék volt.

A hibrid és elektromos autók kategóriájában az EU-nak külkereskedelmi többlete van: tavaly a 42,4 milliárd eurós importtal szemben 57,3 milliárd eurónyi export áll. Mindkét irányú kereskedelem csökkent 2023-hoz képest: az import 12, az export pedig 8 százalékkal.

A kategórián belül sima hibrid autóból importálunk a legtöbbet: az összes autó 21 százaléka ilyen, exportból a részesedésük pedig 11 százalék. Második helyen az elektromos autók állnak 16, illetve 12 százalékkal, a plug-in hibridek pedig az autóimport 6, az autóexport 5 százalékát tették ki tavaly. Az elektromos autók több mint fele (55%) Kínából származik, őket Dél-Korea (16%), majd Japán és az Egyesült Államok követi (mindkettő 9%). A négy legnagyobb exportpartner pedig az Egyesült Királyság (31%), az Egyesült Államok (23%), Norvégia (11%) és Törökország (7%).

Borítókép: iNueng, iStockphoto

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!