Az egy tanárra jutó diákok száma az oktatási rendszer fejlettségének fontos, de nem mindenható mutatója. Összefoglalónkból és infografikánkból kiderül, hogyan állnak ebben az uniós országok.
2023-ban 5,26 millió tanár dolgozott az EU általános és középiskoláiban. Az általános iskolák az összes tanár 36 százalékát foglalkoztatták, mintegy egyharmaduk (34%) a középiskolák alsó, a fennmaradó 30 százalék pedig felső osztályaiban dolgozott. A tanárok közel háromnegyede (73%) nő. Az uniós tanárokat – ahogy az orvosokat is – érinti az elöregedés: valamivel több mint felük (52%) 30-49 év közötti, míg 40 százalékuk ötvenéves vagy annál is idősebb, és mindössze 8 százalék harminc év alatti.
2023-ban az EU általános és középiskoláiban átlagosan 12,2 tanuló jutott egy tanárra. Ez a tanuló-tanár arány az elmúlt tíz évben folyamatosan csökkent, 2013-ban még 13,3 volt. A legmagasabb tanuló-tanár arányt a hollandiai iskolákban regisztrálták (16), majd Franciaország (14,9) és Szlovákia (14,7) következett. A legalacsonyabb arányt Görögországban (8,4), Máltán és Luxemburgban (mindkettő 8,8) regisztrálták.

Az adatok értékelésekor érdemes figyelembe vennünk, hogy az egy tanárra jutó diákok száma önmagában nem mutatja meg az oktatási rendszer fejlettségét vagy hatékonyságát. Ez talán az eredményekből is látszik: a lista mindkét végén találhatók fejlett és kevésbé fejlett oktatással rendelkező országok.
Magyarország – ellentétben a kezdő pedagógusfizetésekkel – az uniós átlagnál jobban áll, 10,8 diákra jut egy tanár. Egy Lannert Judit által készített korábbi tanulmányból ugyanakkor kiderül: az egy pedagógusra jutó tanulók száma a magyar általános iskolákban – ha figyelembe vesszük az egész napos bennlétet és a tanulói összetételt – jóval magasabb (18 diák) a középiskolákat is tartalmazó teljes átlagnál. Az általános iskolai tanárok leterheltségét növeli a nem minden országban elérhető délutáni napközi: ez a tanár-diák arányt nem emeli meg, pedig a pedagógus – más EU-s kollégáival ellentétben – a délutáni műszakban is ellátja a gyerekeket. Ha őket duplán számolnánk, nagyjából 1,5-szeresére nőne az egy pedagógusra jutó gyerekek száma a magyar általános iskolákban.
Emellett az alacsony pedagógus-diák arány oka például az is, hogy jelentős számban vannak nagyon kicsi általános iskolák – közel felük 150 fő alatti gyereklétszámmal működik –, ahol a kevés gyerek ellenére ugyanúgy fenn kell tartani egy teljes tanári kart. Ezekben az iskolákban egy pedagógusra akár nagyon kevés tanuló is juthat, ami nagy mértékben csökkenti az országos átlagot.
Borítókép: Smederevac, iStockphoto
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.


