Beköszöntött az ősz: minden EU-tagállamban gyerekek tömegei indultak meg iskolatáskával a vállukon, hogy folytassák tanulmányaikat az új tanévben. A nyári kalandok elmesélése után az első jelentős téma általában a nyári kötelező olvasmányok feldolgozása szokott lenni. A kötelező olvasmányok listája természetesen minden EU országban más és más – ha van ilyen egyáltalán. Posztunkban első kézből gyűjtöttünk össze információkat olyanoktól, akik ezekben az országokban nőttek fel és jártak iskolába.
Változó, hogy ki szabja meg a kötelező olvasmányokat, és ezáltal az is, milyen tanulságokkal gazdagodnak a gyerekek. Azonban minden országban fellelhető néhány, legalább ajánlott mű vagy író. Listánk nem teljes körű – sem az országokat, sem azon belül az olvasmányokat tekintve –, inkább jellemző példákat és érdekességeket gyűjtöttünk össze. Az ország nevére kattintva elolvashatjátok, mi mit ajánlottunk Öt legjobb könyv című – szigorúan szubjektív – sorozatunkban az adott országból. A teljes sorozatot itt találjátok.
Cipruson az alsó tagozaton a pedagógusok döntenek arról, milyen – az adott osztály szintjének megfelelő – könyveket adnak a gyerekek kezébe. A középiskolában azonban már egységesebb a rendszer, és a tanulók klasszikus művekkel, például Homérosz Odüsszeiájával és Iliászával találkoznak, amelyeket minisztériumi szinten jelölnek ki. Ikonikus könyv például Aiszóposz ókori, ógörögül íródott állatmeséi. Akkoriban valószínűleg felnőtteknek szánták, mivel sok mese vallási és politikai kérdéseket is érint, de a történetek azóta a gyerekek tanmeséivé is váltak.
Németországban az iskolai irodalom talán az egyik legszerteágazóbb az EU-n belül, az ország decentralizált szerkezete miatt. A tartományok mindegyike saját tantervvel rendelkezik, és nincs kötelező irodalmi lista. Akad olyan gyakran előforduló mű, amellyel minden német diák találkozik – például Goethe Faustja –, azonban alapvetően rendkívül rugalmas és szubjektív a könyvek kiválasztása. A tanárok szeretik az éppen napirenden lévő történelmi korszakhoz igazítani az olvasnivalót, hogy a diákok a korabeli alkotók szemén keresztül kapjanak teljes képet az egyes korszakokról.
Gyakran halljuk, hogy Finnország az egyik legelismertebb iskolarendszerrel rendelkező ország a világon – korábbi beszélgetésünkön mi is próbáltuk megfejteni a titkukat. Finnországban sincs központilag előírt, konkrét kötelező olvasmánylista, ehelyett a nemzeti tanterv (National Core Curriculum) útmutatókat ad az irodalom tantárgyhoz, amelynek célja többféle szöveg megértése, értékelése és akár alkotása. A fiatalok így akár nehezebb nyelvezetű, klasszikus angol művekkel is találkozhatnak, és arra is nagy hangsúlyt helyeznek a tanárok, hogy megszerettessék magát az olvasást a diákokkal. Így sokszor akár maguk a diákok is választhatnak könyvet, amelyről aztán beszámoló kell írniuk.
Spanyolországban az érettségre felkészítő felsőbb középiskolai szinten gyakran határoznak meg központilag kötelező irodalmi műveket – különösen a „Selectividad” (egyetemi felvételi) vizsgához kapcsolódóan –, a különböző régiókban pedig a tanárok adnak különböző műveket a központi listához. Ikonikus alkotás a Don Quijote, amelyet szinte kivétel nélkül minden spanyol diák a kötelező olvasmányai között tudhat, emellett gyakran előkerül a La Celestina (Fernando de Rojas által közreadott dialógusregény a korai reneszánsz idejéből) és az El Lazarillo de Tormes (az első pikareszk regényként számon tartott mű, ismeretlen 16. századi szerzőtől), de ezek sem mindenhol állandóak.
Előfordul, hogy egy könyv először betiltott olvasmány, majd kötelező lesz. Ez történt Dániában, Janne Teller 2000-ben megjelent Semmi című, az élet értelmének kereséséről szóló provokatív könyvével. A dán írónővel mi is beszélgettünk, ezt itt olvashatjátok.

Janne Teller az Európa Pontban (2019)
Zárjuk a sort egy művel, ami talán számunkra a legérdekesebb: Molnár Ferenc műve, A Pál utcai fiúk több országban sem ismeretlen az iskolások előtt. A könyv Lengyelországban kötelező olvasmány, „Chlopcy z Placu Broni” (Fiúk a Broni térről – a „broni” védelmet jelent). Pár éve újra is fordították, mai gyerekek számára érthetőbb nyelvezettel. Olaszországban is alapmű – már 1929-ben lefordították, 1935-ben film készült belőle, és azóta néha kötelező, néha pedig ajánlott iskolai olvasmány az I ragazzi della via Pál, így olaszok több generációja ismeri Giovanni Boka, Ernesto Nemecsek, Ferruccio Áts, Desiderio Geréb vagy i fratelli Pásztor nevét.
Mit tanulnak mindebből a gyerekek?
A kötelező olvasmányok mögött minden tagállamban közös szándék rejlik: az irodalmon keresztül formálni a fiatalok gondolkodását és világlátását. A klasszikusok – mint Homérosz, Goethe vagy Cervantes – identitást adnak és történelmi tudatot építenek, míg a szabadabb könyvválasztás segíti a sokféle érdeklődés és szempont megjelenését az osztályteremben. A rugalmasság egyre nagyobb szerepet játszik a változó és színes társadalom igényeihez való igazodásban is – hisz a közvetlen kapcsolatban álló tanárok tudják a legjobban megmondani, mire fogékonyak a helyi gyerekek. A gyerekkorban olvasott művek révén a fiatalok maradandó értékeket, empátiát és kreativitást sajátítanak el, így a kötelezők végső soron nemcsak tananyagot, hanem életre szóló értékrendet is adnak.
Az EU szerepe az irodalom népszerűsítésében: European Union Prize for Literature díj
Az irodalom szeretetét azonban nemcsak az iskolai olvasmányok formálják, hanem az Európai Unió is aktívan támogatja. A European Union Prize for Literature (EUPL) évente hívja fel a figyelmet azokra a kortárs szerzőkre, akik nemcsak hazájukban, hanem a kontinens határain túl is képesek megszólítani az olvasókat. A díj elsődleges célja, hogy bemutassa az európai irodalom sokszínűségét, ösztönözze a művek fordítását, és elősegítse azok szélesebb körű terjesztését Európában és azon túl is. A mostani ciklusban részt vevő országok között találjuk Ciprust, Németországot, Dániát, Olaszországot és Spanyolországot, az idei év győztese pedig az olasz Nicoletta Verna. A 2025-ös antológia a 13 shortlistre kerülő novellából pedig innen letölthető.
Kép: EUPL
Az uniós kezdeményezés így hidat teremt a tantermi kötelezők és az írói világ között: az iskolai alapműveltségre építve segíti, hogy a gyerekekből olvasó és olvasott felnőttek, a felnőttekből pedig európai polgárok váljanak.
Borítókép: Zinkevych, iStockphoto
---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.
Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és YouTube csatornánkon, gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.


