Európai tűzoltók

Az egyre súlyosabb aszályos évek és hőhullámok miatt megnőtt a komoly tűzesetek kialakulásának esélye Európában. Kik és hányan vannak azok, akiknek az a hivatása, hogy megvédjenek minket a tűzvészektől? Soron következő összefoglalónkból és infografikánkból kiderül.

A klímaváltozás egyik következménye az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz és forró időszakok gyakoribbá válása. Európa ebben különösen súlyosan érintett: kontinensünkön évente átlagosan hárommillió hektárnyi terület ég le. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) májusi tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a vegetációtüzek Európában új szintre léptek. A déli országok – elsősorban Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország – régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel, és újabban Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek. A jövőre nézve még aggasztóbb, hogy az aszályos évek és hőhullámok egymásutánja megkétszerezi a komoly tűzesetek kialakulásának esélyét Európában.

Sajnos tehát egyre aktuálisabb, hogy áttekintsük, kik és hányan vannak a tűzoltók – azok, akik mindennap a frontvonalban dolgoznak, hogy megvédjenek minket – sok más mellett – a tűzvészektől.

2024-ben az EU-országokban összesen 390 600 hivatásos tűzoltó dolgozott, ami a teljes foglalkoztatottság 0,19%-át jelentette. 2023-hoz képest a tűzoltók száma 28 200 fővel nőtt. Húsz uniós országra állnak rendelkezésre adatok: közülük Horvátországban volt a legmagasabb a tűzoltók aránya a munkavállalók között (0,45%), őket Görögország (0,41%), majd Csehország (0,34%) követi. A legalacsonyabb arányt Hollandiában (0,07%), Dániában (0,08%) és Svédországban (0,10%) regisztrálták. Az összes hivatásos tűzoltó mintegy háromnegyede 15-49 év között van – tehát jelentősen fiatalabbak, mint az átlag munkavállaló: az összes foglalkoztatott között 64,8 százalék tartozik ebbe a korcsoportba.

Az EU kormányai 2023-ban 40,6 milliárd eurót költöttek tűzvédelmi szolgáltatásokra, ami a teljes kormányzati kiadások fél százaléka – a költés a többi kiadással párhuzamosan nő, így ez az arány 2017 óta nagyjából változatlan. A legmagasabb aránnyal 2023-ban Románia rendelkezett (0,9%), majd Észtország és Görögország következett 0,7 százalékkal. Arányosan a legkevesebbet Dánia költ erre (0,1%), majd Málta (0,2%), Ausztria és – a hatalmas tűzvészek miatt meglepetésre – Portugália (mindkettő 0,3%) következett.

Fotó: gorodenkoff, iStockphoto

Az Európai Unió az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül koordinálja a természeti és az ember által okozott katasztrófákra – többek közt a tűzvészekre – adott válaszintézkedéseket. Ennek keretében a világ bármely országa kérhet segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül, ha egy vészhelyzet meghaladja katasztrófareagálási képességeit. A mechanizmusban a 27 tagállamon kívül több nem uniós ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Moldova, Montenegró, Norvégia, Szerbia, Törökország és Ukrajna – is részt vesz.

A polgári védelmi mechanizmust 2007 és 2021 között több mint 500 esetben aktiválták. 2020 és 2021 folyamán a kérelmek száma megötszöröződött, túlnyomórészt a Covid19-világjárvány miatt, de tűzvészek miatt rendszeresen és egyre gyakrabban kérnek segítséget a tagállamok – legutóbb idén nyáron Spanyolországból és Görögországból érkezett kérés, de Bulgária és a nem tagállamok közül például Észak-Macedónia is kérte a mechanizmus aktiválását.

Borítókép: Toa55, iStockphoto

 
---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!