cover2.jpgÚj év, újrakezdés, új esélyek és az ezzel járó szorongás – teltházas eseményünkön erről beszélgettünk Almási Kittivel, Fuller Bianka tiktokker pszichológussal és az online bejelentkező Feldmár Andrással. A teljes beszélgetés a posztban visszanézhető és meghallgatható.

Sokaknak az új év kezdete ad lehetőséget az újrakezdéshez, ahhoz, hogy önmagunkat, szokásainkat, tevékenységeinket egy másik, jobbnak vélt irányba tereljük. Gyakran előfordul azonban, hogy a kezdeti motiváció és lelkesedés rövid időn belül alábbhagy, és szép lassan visszatérünk a régi kerékvágásba. Mit tegyünk, hogy ne essünk bele ugyanazokba a hibákba? Hol keressük a motivációt és hogyan tartsuk mindig szem előtt? Az est házigazdája, Gyárfás Dorka erről beszélgetett Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológussal, Fuller Bianka pszichológussal, és az online csatlakozó Feldmár András pszichoterapeutával.

Az elmúlt három évben válságok jöttek egymás után, és mintha most még nagyobb reményekkel néznénk az új év elé. Almási Kitti szerint ez kevésbé a várakozás öröméről, a reményekről szól, hogy jobb lesz az új év, sokkal inkább arról, hogy tavaly „vágtuk a centit”, vártuk a rossz végét. Sokszor hallott olyan panaszt, hogy hány nap van még „ebből az évből” – mintha a tavalyi évet, sőt még előtte 2021-et is valami átok fedné. Ha viszont a katasztrófákra, a szörnyűségekre fókuszálunk, akkor ezek az alapvető félelmek határozzák meg a jövőt. Fontos ezért, hogy végiggondoljuk a jó dolgokat is az évben, amire érdemes emlékezni és amiből erőt meríthetünk a jövőre.

Az elmúlt évek sokaknak először hozták azt az élményt, hogy rengeteg dolog történik, amire nincs ráhatásunk, és úgy érezzük, hogy sodródunk. Ez fokozza a szorongásunkat: nem mi döntünk a sorsunkról – a neveltetéstől, a hozott normáktól is függ, hogyan kezeljük ezt: legyintünk rá, hogy úgysem lesz jobb, mindig így volt, vagy szembe tudunk vele nézni. A szorongást azzal tudjuk csökkenteni, ha megtaláljuk az életnek azokat a szeleteit, ahol van kontrollunk.

Fuller Bianka is úgy látja, hogy az év végére már mindenki rettenetesen elfáradt, nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is. Nagyon sokan úgy szeretnének belekezdeni az új évbe, hogy közben teljesen le is cserélnék magukat. Sokkal nagyobb elvárásokat támasztanak önmagukkal szemben – mintha ettől várnák, hogy könnyebben cipelik majd mindennapi terheiket. A fiatal felnőtt lét önmagában, a külvilágtól függetlenül is bizonytalanságokat tartogat – Bianka ezzel a korosztállyal foglalkozik elsősorban –, és ma számukra nem működnek azok az életutak, megoldásminták, amelyek az őket megelőző korosztályok, például az X generáció számára rendelkezésre állnak. A talajvesztettségre rárakódik a külvilág bizonytalansága.

Feldmár András szerint a terapeuta egyetlen dolgot tehet: ne engedje meg, hogy a páciens „misztifikálja” az életét. Amit teszünk, sokkal fontosabb annál, ami történik. Talán túlzás, de lehet azt is mondani, hogy soha semmi nem „történik”. Ez lehet akár csak a buddhista alapelv szerinti cselekvés is: „ha bajban vagy, keress menedéket a légzésedben” – akármilyen rossz helyzetben vagyunk, ha odafigyelünk arra, hogy lélegzünk, tulajdonképpen nincs is akkora baj…

Fuller Bianka ehhez kapcsolódóan a közösségi média káros hatásáról beszélt. Leköti a figyelmünk és gondolkodásunk, ezért sokkal kevésbé figyelünk oda saját magunkra, nem adunk teret a saját gondolatainknak, és nem tudatosul bennünk az, ami hatással van ránk. Nagyon sokat segít az identitás kialakításában, ha átgondoljuk, mi volt a múltban, amikor igazán felszabadultak, nyugodtak és kiegyensúlyozottak voltunk. Sokan menekülésnek használják a közösségi médiát, hogy „kizoomoljanak” a világból – de ha nem nézünk szembe azzal, mi zajlik bennünk, még inkább kontrollvesztettnek fogjuk érezni magunkat. A TikTokon maga is aktív, nagy követőbázissal rendelkező Bianka sokszor maga is óvatosságot, tudatosságot tanácsol a közösségi média használatakor.

Feldmár András az önismeret témájához kapcsolódva elmondta: az nem gondolkodásból és beszélgetésből, hanem élményekből jön. Ha meg akarjuk ismerni saját magunkat, akkor különböző helyzetekben kell megfigyelni érzéseinket, azt, hogy mit teszünk, ha pedig egy helyzet nem nyújt örömöt – legyen szó munkáról vagy párkapcsolatról –, akkor ne maradjunk benne. Ez a mai napig megmaradt Andrásban: ötven éve dolgozik pszichoterapeutaként, de azért, mert még mindig élvezi, hiszen mikor elkezd egy terápiát valakivel, minden alkalommal az ismeretlenbe lép, új kaland kezdődik.

 

Mi a különbség túlélés és élés között? Hogyan lehet a rosszból a legjobbat kihozni? Mit kezdjünk a múltunkkal és a jövőnkkel? Kell-e változnunk ebben a változó világban és hogyan? Mikor van szükség szakemberre? Mindezt megtudhatjátok a beszélgetésből, hallgassátok meg podcastunkon vagy nézzétek vissza!



Podcast:

 

Videó:

 

---
Az Európa Pont az Európai Bizottság és Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként
tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, hallgasd a podcastunkat, kövess minket a Facebookon és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete YouTube csatornáján és gyere el ingyenes programjainkra, vagy, ha nem lehetséges a személyes jelenlét, kövesd őket online!

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4618043590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása