finn_korf.jpgKörforgásos gazdaság, sharing economy, zero waste – kifejezések, amelyeket szerencsére egyre többet hallunk: felelős és fenntartható válaszok a mai tömegfogyasztásra optimalizált világunkban. A fenntartható szemlélet mintha egyre inkább divattá válna, ami remek trend – már nemcsak környezet- és pénztárcabarát egy kicsit környezettudatosabban élni, de egyre inkább sikk is. Az újrahasznosításnak jelentős hagyományai vannak Nyugat-Európában: új mini-sorozatunkban az európai hulladékcsökkentési hét kapcsán ilyen üzletekből mutatunk be pár igazán előremutatót, elsőként Finnországból.

Körforgás a gazdaságban

Korábban már írtunk róla, hogy milyen elképesztően sok nyersanyag (13 tonna) és hulladék (5 tonna) köthető évente egy átlagos uniós polgár fogyasztási és vásárlási szokásaihoz, és hogy az EU számos eszközzel igyekszik fenntarthatóbb megoldások felé terelni a fogyasztókat és a gyártókat. Például új szabályozással biztosítanák, hogy hosszabb élettartamú használati tárgyak kerüljenek a piacra, hogy a vásárlók mindig megfelelő tájékoztatást kapjanak a vásárolt tárgyak életciklusáról, és a nem eltávolítható részekkel bíró termékek forgalmazását akár be is tiltanák.

A körforgásos gazdaság motorjai a mindennapokban olyan üzletek és vállalkozások, amelyek a tartós használat, az újrahasznosítás, az új vásárlása helyett a javítás vagy megosztás elvére építenek. Hogy ez utóbbi felívelőben van nálunk is, ahhoz elég végigmenni Budapest utcáin: egymás érik a megosztós kerékpárok, robogók és autók a városban, és a használt tárgyak piaca is mintha jobban pezsegne, mint korábban. Ugyanezt a trendet láthatjuk Európa más nagyvárosaiban is – emellett ott nagyon izgalmas, számos célt egyszerre szolgáló üzletek is megjelentek a trenddel.

Használt cikkek, upcycling, javítás, oktatás, tanácsadás a finn Kierrätyskeskus üzleteiben

Az üzletcsoport egész pontos neve Pääkaupunkiseudun Kierrätyskeskus Oy, ami nagyjából annyit tesz „Helsinki környéki Újrahasznosító Központ” – amilyen hosszú, annyira nem mondja el a lényegét. Mert ezek a nonprofit szupermarketek – amelyből a főváros környéken jó pár található, online üzletükkel pedig lefedik az egész országot – nemcsak újrahasznosítanak, hanem ennél jóval komplexebb misszióval rendelkeznek.

Először is befogadják a már nem használt vagy megunt holmikat, amelyeket adományként bárki elvihet hozzájuk (de azokért akár el is mennek), majd ezeket szortírozzák, és a még használhatókat megjavítják, esetleg kisebb átalakítással és újraértelmezéssel tesznek újra divatossá vagy különlegessé (ehhez kapcsolódóan workshopokat is tartanak). Boltjaikban a teljesen megszokott használati tárgyak (ruhák, bútorok, konyhai eszközök, elektronikai cikkek, stb.) mellett így igazán egyedi dizájnertárgyakat is lehet találni, (ez az upcycling rész a „B terv szekció”). Ha közlekedési táblából vagy snowboardból készült asztal, esetleg bőröndből készült zsámoly lenne az álmunk, van megoldásuk.

 

Elektronikai tárgyak megjavításában is tudnak segíteni, és nagyon fontos küldetésük a fiatalok oktatása a fenntartható életmódról, például a fast fashion negatív következményeiről vagy a tartós ruházati cikkek ismertetőjegyeiről. Évente közel hatvanezren vesznek részt ilyen jellegű programjaikon. Emellett ha valaki valamilyen fenntartható ötletére alapozva vállalkozást indítana, vagy csak különböző eszközökkel szívesen zöldítene cégén, tanácsadóik szívesen segítenek. A cég emellett jelentős munkáltató, és számos tartósan munkanélkülinek vagy különleges igényekkel élőnek adnak munkalehetőséget.

Az üzlet számos ösztönzővel él: például minden blokkon feltüntetik, hogy az újrahasznosított termékek megvásárlásával mennyi károsanyag-kibocsátást spórolt meg a vásárló.

Működő recept a körforgásra

A használt tárgyakra építő szupermarketek nagyon népszerűek Finnországban: a portékák olcsók, különlegesek és még a környezetnek is jót teszünk vásárlásukkal: ez a recept nagyon működik a finn társadalomban.

Vajon működne itthon is? Mit gondotok? Ismertek még hasonló jó példákat itthonról vagy Európából?

circular19-01.png

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

3 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4315310718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

clemens 2019.11.19. 06:22:10

Ezt a módszert régebben nem Pääkaupunkiseudun Kierrätyskeskus-nak hívták, hanem józan paraszti észnek.
Egyébként tudható hogy a 13/5 tonna egyenleg mennyiben változott meg ennek eredményeképpen?
Gyanítom hogy értékelhetetlen mértékben, de nagy felhajtást lehet csapni körülötte.
A javíthatatlannak tervezett készülékeket ha megfeszülsz sem tudod javítani.
Itt van a remekül működő 5 éves telefonom 4.2-es androiddal, sorra szűnnek meg az ezzel működő appok.
Mit csináljak vele?

teéjesenmindegy 2019.11.19. 07:30:25

@clemens: Nincs igazad. Tudod az van, hogy amit az északiak kitalálnak, az mindig őrült menő, előremutató, követendő. Legyen az Pääkaupunkiseudun Kierrätyskeskus vagy a harmadik nemnek külön megszólítás vagy mindentudó kislányok. Ezek mind tök jó dolgok.
A józan paraszti ész pedig az lenne, hogy ha a rájönnének, hogy ez mekkora baromság. Ugyanis nem az áruházban kiállított könyvekkel, bútorokkel, meg úgy általában a tartós fogyasztási cikkekkel szennyez az ember, hanem a rengeteg élelmiszer műanyagba csomagolásával, illetve szállításával.
A te telefonod 20 deka, volt egy papírdobozban és 5 éve használod. A napi 20 deka szalámi mellé pedig naponta kapsz még egyszer annyi csomagolóanyagot.

Szóval a skandinávok majd akkor kezdjék el a világmegváltást, ha nem fognak több kávét, kakaót, narancsot, banánt meg palackozott üdítőt fogyasztani. Ha majd a kirándulóhajók nem velük lesznek tele. Ha majd nem röpködnek Thaiföldre nyaralni tömegesen. Ha majd a jólétüket nem a szennyező olaj ill. acélipar biztosítja.
Szóval majd ha azt zabálják, ami megterem arrafelé (áfonya meg hering), és a vakációjuk alatt otthon ülnek és élvezik amit az ország tud nyújtani (hideg és hó) akkor majd elkezdhetik osztani az észt.

2019.11.21. 15:14:00

Ahogy arra számítani lehetett megjelent a tipikus magyar konzumidióta két díszpéldánya,clemens és teéjesenmindegy, és beböfögték a lózungjaikat. Minden alap nélkül lefikázzák a cikkben bemutatott kezdeményezést, teéjesenmindegy bemutatja a legprimitívebb sovinizmus iskolapéldáját, és a lehető legtahóbb módon hárítják el magukról a környezetszennyezés felelősségét. Szép!
süti beállítások módosítása