40661922113_b2be89357b_k.jpgMi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei: nem hozunk személyes áldozatot, a hosszú távú tervezést rendre felülírják automatikus cselekvéseink. Lasse Schelde elsősorban a városi kerékpározás élharcosaként ismert, az Európai gondolkodók programsorozat vendégeként azonban átfogóbb témáról, a fenntartható várostervezés jövőjéről beszélt az Európa Pontban.

 

Lasse már bevezetőjében utalt arra, hogy a várostervezés rettenetesen komplex, sohasem befejezett folyamat. Épít a múlt örökségére éppúgy, mint a jelen lehetőségeire, egyúttal próbálja előrejelezni és megválaszolni a jövőben felmerülő kihívásokat is. Kihívások márpedig akadnak: 2030-ig 58 százalékkal kellene csökkenteni a CO2-kibocsátást, és még ez is kevés lenne a globális felmelegedés megfékezésére. A természeti katasztrófák egyre több városias területet veszélyeztetnek, egyelőre főleg Ázsiában és Afrikában. Az energiafogyasztás becsült növekedési üteme mellett a kereslet néhány évtizeden belül meg fogja haladni a kínálatot, és húsz éven belül megduplázódik a légiközlekedés volumene. A zöldterületek csökkenésével elveszőben van a biodiverzitás, évente csak az EU-ban 800 000 ember hal meg a légszennyezettség következtében, és világszerte milliók közlekedési balesetekben. Emellett a nagyvárosokban egyre nagyobb az elszigetelődés, és egyre komolyabb biztonsági kihívások is felmerülnek.

 

 

És miközben ennyi negatív hatás ér minket, mégis „mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei”. Kétségbe vonjuk a kellemetlen jelenségeket, nem szeretnénk személyes áldozatot hozni – a hosszú távú tervezést a rövid távú célok megvalósítása és az automatikus cselekvéseink rendre felülírják. A rövid távon gondolkodó közösség, az információk helyett az újraválasztásukra koncentráló politikusok és a mély tudású, hosszú távon gondolkodó, de stakeholderek hálójában vergődő tervezők háromszögében pedig nehezen jutnak érvényre a valódi megoldások. A várostervezés továbbá azért is nehéz pálya, mert rengeteg olyan tényezőt érint, amelyekről nem tudunk jól beszélni: emlékeket, érzelmeket, szagokat, taktilis élményeket, a szelet és a fényt…

 

Schelde mindezek ellenére optimista. Derűlátását egyrészt arra alapozza, hogy 2030-ra a világ népességének 60 százaléka városokban fog élni, és ezért a szavuk egyre meghatározóbb lesz. Másrészt hisz abban, hogy a pozitívan keretezett történetek nagyobb hatást érnek el: jobb esélyekkel indulunk, ha arról beszélünk, mit szeretnénk elérni, ahelyett, hogy mit kellene elkerülnünk.

 

Első lépésként azt javasolja, hogy gyűjtsünk információt a lehetőségeinkről és azok hatásairól, majd összpontosítsunk a legnagyobb hatással járó változásokra. Tűzzünk ki számszerűsíthető célokat, amelyek a politikusok és a tervezők számára is jól kommunikálhatóak, és mérjük is ezek megvalósulását. Ilyen területek lehetnek az aktív közlekedési módok elterjedése, a levegőtisztaság, a biodiverzitás fenntartása, a város természetes hűtésének biztosítása a növénytakaróval, a megosztott szolgáltatások népszerűsítése vagy a helyi energiatermelés. Abból persze nem csinált titkot, hogy véleménye szerint a legjobb, amit egy város tehet, ha megváltoztatja a közlekedési rendszerét: előtérbe helyezi a kerékpározást, csökkenti az autók által elfoglalt út- és parkolóterületet, helyettük fákat ültet és közösségi tereket alakít ki.

 

33750994718_9f826ad077_k.jpg 

A jó gyakorlatok már léteznek, csupán inspirálódni és tanulni kell belőlük. Dániában a Tredje Natur (Harmadik Természet) projekt keretében az özönvízszerű esőket elárasztható parkokkal és földalatti víztározókkal kombinált parkolóházakkal kezelik. Fontosak a vonzó, többcélú közösségi terek, amelyek gyalogosan és kerékpárral járhatók, és városi találkozóhelyként is funkcionálnak. Át kell gondolni a belvárosi áruszállítást is, hogy felszámolhatóak legyenek a városi autópályák. A svéd DHL például szabványosított, 500 kg teherbírású teherbicikliket használ a belvárosi kézbesítésre. Ha a kerékpározást egyszerűvé és biztonságossá teszik, az emberek hamar rájönnek, hogy az a leggyorsabb közlekedési mód a városban. A városok hűtése érdekében a terület legalább 40 százalékát fáknak kellene borítani. Koppenhágában léteznek vadon hagyott város parkok is, amelyek állattenyésztési célokat szolgálnak. A parkolókat közösségi kertekké lehet alakítani, de érdemes a közeli farmokkal is együttműködni a fenntartható élelmiszerellátás biztosítása érdekében.

 

A hatékonyság helyett a fenntarthatóságnak, az élhetőségnek és a természetnek kell előtérbe kerülnie a gondolkodásunkban. Nem kiköltözni kell a városokból, hanem meg kell változtatni őket – vallja Schelde.

 

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr6914786664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2019.04.28. 10:00:19

Mondjuk CO2 szempontjából a bicikli nem old meg kb. semmit. Mert hogy az autók a CO2 tortából úgy 8%-ot fednek le, azaz ha senki sem használna autót, a CO2 fogyasztás 92%-a ugyanúgy megmarad. Viszont levegő minőség szempontjából a bicikli illetve az elektromos autó valóban megoldás, illetve az elektromos autókkal a gyártók valószínûleg kifejlesztik végre azt az akkumlátort ami a napenergiát is használhatóvá teszi, legalábbis az éjszakai/nappali ciklus szempontjából.

Szalay Miklós 2019.04.28. 11:29:22

Egy tömör, de alapos összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.s

Boar. 2019.04.28. 11:50:48

Az agyonparkosított városok persze jóval nagyobb területet fognak elfoglalni-az amúgy is egyre zsugorodó természeti környezet kárára.
Bizonyos alkalmazkodó fajoknak megfelelnek a városi parkok is élőhely gyanánt, de akkor meg a városlakók háborognak, hogy együtt kell élniük velük. A töbi meg had pusztuljon, hisz eddig is az volt a tendencia, hogy ami szennyező az viszük ki a városból, szagolja más. Az elektromos autózás is erről szól amíg nem tudják teljesen zöld módon megtermelni az áramot.

Sir Galahad 2019.04.28. 12:56:52

Városon belül bizonyos speciális helyzeteket kivéve - mentők, bútorszállítás és még pár hasonló - valóban teljesen felesleges az autó. Nem kellene engedni.

Mannlicher 2019.04.28. 21:11:55

Nem azért, de mintha az északi skandináv városok kicsit szellősebb szerkezetűek lennének a délebbieknél.
A nagyobb városokban a 40% reálisan zöldtetős kialakítással megoldható. A parkokban folytatott állattartás egyébként az én szempontomból izgalmas ötlet, de a tipikus magyar városi surmó rosszul lesz még a gondolattól, a zöld meg döbbenten fog hápogni mikor rájön, hogy a boci nem lila és szaga van. (Plusz mit akarunk, mikor a sötétzöld gyökerek, azt ünneplik, hogy sikerült kipöckölni az állattartókat a facebookról?)
A közlekedésben, nagyon rossz az irányvonal. A belső égésűek még jó darabig fontosak lesznek. Az elektromos vonal még messze nem kiforott, például jelenleg bruttó környezetszennyezőbb a benzines/dízelesnél. A kerékpár meg rövid távon opció + lehet jogsihoz kéne kötni, mert egyre több hibbant ámokfutó rohangászik cangával (Ugye lehet, hogy te azt hiszed elsőbbséged van, ha épület takarásából kirontasz zebrára, de a féktáv, meg a lökhárító lehet máshogy gondolja...)

Valóság nevű unokahúgotok 2019.04.28. 22:59:42

500 kg teherbírású bringa? Úristen, ki hajtja azt: a Termninátor?:-)

És hogy áll meg, ha jön valaki-valami?

midnight coder 2019.04.29. 07:03:06

@Mannlicher: "Az elektromos vonal még messze nem kiforott, például jelenleg bruttó környezetszennyezőbb a benzines/dízelesnél."

Ez így ebben a formájában nem igaz, egy rakás kimutatás volt erről, még az indexen is. Még akkor is kevesebb CO2-t produkál, ha szenes erőműről töltöd. A robbanómotornak veszettül szar a hatásfoka még az ideális fordulatszám tartományban is, ahol amúgy tesztpályán kívül szinte soha nem tartózkodik a motor. Plusz, városban a közlekedés arról szól hogy felgyorsítod az egy tonna vasat, majd 50 méterrel később lefékezed. Az elektromos vissza tudja tölteni ennek a fékerőnek egy részét, ergo ez a folyamatos gyorsítás-lassítás jóval kevésbé energiaigényes.

Arról nem beszélve, hogy nem mindegy hogy a gyerekkocsit toló anyukától két méterre köpi ki a dízeled a koromrészecskéket vagy 20 kilométerre van egy erőmű.

midnight coder 2019.04.29. 07:05:43

@Sir Galahad: Ez max. a belvárosban igaz. Feltéve, ha senki nem jár oda a külső területekről. Tudod, vannak a városnak olyan részei ahol nem jár két percenként a metró, és egy átszállás a lakásod és a munkahelyed közötti út.

midnight coder 2019.04.29. 07:09:15

Én inkább a radikális sebesség / teljesítmény visszafogásban látnám a megoldást. Városon belül max. 40 kilométer / óra, azon kívül max. 60, autópályán max. 80. A személyautók max. súlya pedig hajtáslánc és utasok nélkül max 300 kiló.
Akinek ennél több kell az teherautó, de ott szigorúan vezetett menetlevél rendszer, hogy magáncélra ne lehessen könnyen használni. És persze ott is ugyanezek a sebességkorlátok.
Egyből nem kellene ennyi vas az emberek köré hogy életben maradjanak az utakon.

BéLóg 2019.04.29. 09:15:20

Az összes 2,5 tonnánál nagyobb (átmenő) teherszállítót ki kellene tiltani mindenhonnan.
Valamint a maradék is kizárólag ÉJSZAKA lenne szabad, hogy közlekedjen. Maximum harminccal.
Kábé.

Ja, valahogy FIZETNI kéne azoknak, akik egy sofőrként (egy fő/autó) bizonyos vonalakon (pl. Üllői út, Kerepesi út Akármilyen Jó Hosszú út) FÖLVESZNEK utasokat és azokat point-to-point elszállítják.

BéLóg 2019.04.29. 09:22:10

@midnight coder: Tévedsz. Az elektromos autó a mi évtizedeink LEGNAGYOBB átverése. (*) Az akkumulátoros SZEMÉLYAUTÓ egy hazugság, amire legkésőbb az ötévente az autó új árának 2/3-adáért kicserélendő akkumulátorok na meg a házad mögé felhúzott "környezetbarát" akkumulátorfeldolgozó fog bizonyítani.
A jövő a hidrogénmeghajtásé, amit a (bizonytalanul működő) MEGÚJULÓ energiák kapacitásának 100%-a lekötésével lehet pl. megoldani, hogy a tengervíz sótalanítást mint előnyt meg sem említsem.

(*) Vesd össze az "energiatakarékos izzó" világhazugságot, a környezetre a nehézfémek és minden egyéb miatt súlyosan káros FÉNYCSÖVEKKEL. Amelyek helyett valódi megoldásként itt a LED. Ami már AKKOR IS megvolt, amikor valakik kitalálták, hogy az emberekről lehúzzanak egy bőrt ezekkel.

Sir Galahad 2019.04.29. 11:34:24

@midnight coder: Hallottál már az úgynevezett kerékpárról?