women.jpg

Bár a világban számos pozitív fejlemény tapasztalható, a nők helyzetén még sokat lehetne lendíteni. Ezért száll síkra nőnapon kezdődött kampányában az Európai Unió.

 

„2019-et írunk, és a nemek közötti egyenlőség terén még mindig csigalassúságú a haladás. Egyes országokban a helyzet egyenesen romlik. Egy dolgot akarunk: egyenlőséget mindenki számára. Nem többet, de nem is kevesebbet. Itt az idő, hogy nők és férfiak együtt küzdjenek az egyenlőségért” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az idei nemzetközi nőnapon.

 

A most indult #EUWomen kampány egyszerre több célt igyekszik elérni. Az egyik ilyen cél fellépni a szexizmus, különösen a szexista gyűlöletbeszéd ellen. Sajnos még napjainkban sem ritkaság, hogy nőket efféle beszólásokkal zaklassanak, a nyílt utcán vagy akár a munkahelyen is. Ezért az Európai Bizottság minden uniós tagállamot felszólított, hogy zéró toleranciát gyakoroljon a gyűlöletbeszéd, illetve a nőkkel szembeni erőszak és mindennemű megkülönböztetés ellen.

 

A kampány másik célja az esélyegyenlőség megteremtése. Erre sajnos nagy szükség is van, mert a Bizottság március 7-én kiadott jelentése szerint – bár a nők foglalkoztatási rátája rekordokat döntöget – a férfiak és a nők foglalkoztatása között még mindig nagyok a különbségek, a nők pedig továbbra is alulreprezentáltak a politikai és üzleti életben egyaránt.

 

A vezetői pozíciókat tekintve a férfiak továbbra is kétharmados többségben vannak: a helyzet Lettországban a legjobb, ahol 56 százalék a női vezetők aránya, míg a lista végén Luxemburg áll, a maga 15 százalékával – bár ezt a valóban gyanús adatot az Eurostat is megbízhatatlanként kezeli, és lehet, hogy valójában Ciprus az utolsó 25%-kal. Magyarország az egyenlőbbek közé tartozik: a hatodikak vagyunk a sorban, 43-57 százalékos aránnyal a férfiak javára. A politikában még nagyobb az aránytalanság: 28 uniós tagállamból csak 6 országban nő az elnök, és a parlamenti képviselők 70 százaléka is a férfiak közül kerül ki.

 

 

A nőket emellett jobban fenyegeti a szegénység is, nem kis mértékben azért, mert a bérkülönbségeket a mai napig nem sikerült felszámolni: a nők átlagosan 16 százalékkal alacsonyabb fizetést kapnak, mint az azonos pozícióban dolgozó férfiak. Szintén itt említhetőek a foglalkoztatási különbségek: az Európai Unióban átlagosan 11,5 százalékponttal magasabb a férfiak foglalkoztatási aránya (a 20-64 év közötti nők 66.5%-a, míg ugyanebben a korosztályban a férfiak 78%-a dolgozik). A szakadék Máltán a legnagyobb, itt 24,1 százalékpont a különbség, míg Litvániában a legjobb a helyzet, itt csak 1 százalék a különbség a két nem foglalkoztatási rátája között. Magyarország a hatodik legrosszabb, nálunk 15,3 százalékponttal magasabb a férfiak foglalkoztatási aránya.

 

Ez sajnos a nyugdíjak terén is megmutatkozik: 2017-ben nem kevesebb mint 35,7 százalék volt a nyugdíjszakadék férfiak és nők között – vannak olyan tagállamok, ahol az idősebb nők több mint tíz százaléka nem tudja kifizetni az egészségügyi ellátását. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 51 százalékát teszik ki a nők, akik átlagosan csaknem öt évvel tovább élnek, mint a férfiak.

 

 

Az #EUWomen kampány emellett felhívja a figyelmet a munka és a magánélet egyensúlyának fontosságára is. Az erről szóló irányelv például legalább 10 napos fizetett apasági szabadságról is rendelkezik, hogy az apák is részt vehessenek a gyereknevelési feladatokban.

 

A problémák mellett a kampány az inspiráló nőket is ünnepli, az Európai Bizottság Facebook-oldalán a nemzetközi nőnap előtt és után több, az alábbihoz hasonló grafika is megjelent, amelyen számos olyan – ismert vagy kevésbé ismert – nőt mutatnak be, akik munkásságukkal hozzájárultak az egyenlő jogokért, egyenlőségért és elismerésért folyó küzdelemhez. Olyan nevek szerepelnek köztük, mint a radioaktivitás legendás kutatója, Marie Skłodowska-Curie, az egyenlő jogokért és lehetőségekért küzdő ügyvéd, Élaine Vogel-Polsky vagy Simone Veil, az Európai Parlament első elnöknője.

 

De nem csak a Facebookon, Twitteren is találkozhatnak a netezők az #EUWomen kampány arcaival, mint például a „Mama Erasmusként” is emlegetett Sofia Corradival, aki a saját életében tapasztalt igazságtalanság ellen síkra szállva járult hozzá a diákcsereprogramok – így a legnépszerűbb uniós program, az Erasmus – elterjedéséhez.

Végezetül egy magyar vonatkozású oldalt ajánlanánk: a Központi Statisztikai Hivatal A nők és a férfiak élete Európában – statisztikai portré címen digitális kiadványt tett közzé, amelyben az európai nők és férfiak hétköznapjait hasonlítják össze demográfiai, egészségügyi, oktatási, munkaügyi, társadalmi és szabadidős elfoglaltságok szempontjából. A kiadványhoz online kvíz is készült – érdemes végigkattintani, főleg, hogy minden kérdéshez tartozó válasz mellett a témával foglalkozó részletesebb információkhoz is juthatnak az érdeklődők.

 

---

 

Az Európa Pont az Európai Bizottság és az Európai Parlament információs és kulturális központja a budapesti Millenáris parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

A bejegyzés trackback címe:

https://europapont.blog.hu/api/trackback/id/tr4514733889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.