airbnb.jpg

Jelentősen megbolygatta a lakáskiadások piacát az Airbnb. Az online piactéren a magánszemélyek által hosszabb-rövidebb időre meghirdetett szálláshelyek komoly konkurenciát jelentenek a szállodáknak. A rendszerhez rengetegen csatlakoztak saját ingatlannal, ez pedig a legtöbb európai országban jelentősen felverte az ingatlanárakat. Az Európai Bizottság megvizsgálta a cég gyakorlatát, és úgy találta, az több ponton ellentmond az EU szigorú fogyasztóvédelmi előírásainak.

 

1 Vissza

gazpacho2.jpgAz idei augusztus különösen meleg, és egyes előrejelzések alapján a forróság a hónap végével sem enyhül. Ilyen időben nagyon jól esik egy-egy frissítő fogás, mondjuk hideg, tápláló leves friss alapanyagokból. Bár a magyar konyha inkább az édes, gyümölcsös leveleseket ismeri ebben a műfajban, érdemes kipróbálni a sós, paradicsomos változatot is.

 

A paradicsomnak még mindig szezonja van, és ha már elég lecsót – vagy korábbi javaslatunkra ratatouille-t – készítettetek belőle, érdemes kipróbálni a spanyol, pontosabban az andalúz konyha egyik specialitását: a nagyon könnyen elkészíthető gazpachót.

 

Sok száz éve az andalúz asztalokon

 

A gazpachónak számtalan verziója létezik, Andalúziában már legalább a középkor óta kedvelt étel, elsősorban a paraszti konyhákban terjedt el. Igaz, akkor még nem a ma mindenhol ismert paradicsomos verziót fogyasztották, az amerikai eredetű élelmiszer csak az Újvilág felfedezése után válhatott a klasszikus recept meghatározó részévé. A gazpacho alapreceptje három fontos összetevőt tartalmaz: szikkadt kenyeret, finom olívaolajat és valamilyen ecetet. Ezekhez különféle receptvariációkban csatlakozott paradicsom, uborka, paprika, hagyma, vagy más változatokban mandula, szőlő vagy épp sárgadinnye.

 

Eredetileg mozsárban törték össze a hozzávalókat, de manapság leginkább botmixerrel vagy valamilyen konyhai aprítógéppel dolgozzák össze őket – mindenki ízlése szerint készítheti darabosabbra vagy épp krémesen sima állagúra. A levest főzni sem kell, legfeljebb hűteni, és a kenyeret kicsit beáztatva pihentetni. Ugyanakkor a recept nagyon megengedő: bármit bele lehet tenni, amit a szakács épp jónak tart hozzá, vagy aminek éppen szezonja van. A lényeg, hogy a zöldségek kellően érettek legyenek, és a kenyér ne maradjon ki belőle. Így a recept kezdő vagy lusta szakácsoknak ideális! :)

 

Hozzávalók (4 személyre)

 

1 kg érett paradicsom, megpucolva

2 kisebb uborka

1 gerezd fokhagyma

100 g kenyér

fél csésze extraszűz olívaolaj

2 evőkanál sherry

ecet (vagy akár balzsamecet)

forralt víz

 

 

Opcionális kiegészítők „levesbetétnek”

 

fél zöldpaprika kimagozva és finomra kockázva

fél uborka, meghámozva és felkockázva

egy csésze crouton

fél vörös- vagy fehérhagyma felkockázva

egy kis paradicsom kimagozva és felkockázva

 

gazpacho2.jpg

 

Elkészítése

 

A kenyeret helyezzük egy tálba, és öntsük le vízzel, hogy teljesen ellepje. Hagyjuk így állni kb. fél órán át, majd nyomjuk ki belőle a felesleges vizet.

 

Közben pucoljunk meg minden zöldséget, aprítsuk fel őket, és távolítsuk el a paradicsom és az uborka magjait is. Helyezzük a zöldségeket a felaprított fokhagymával együtt egy tálba, ahol ízlés szerint sózzuk, és locsoljuk meg az ecettel és az olívaolajjal. Fedjük le a tálat, és fél órára hagyjuk állni a hűtőben.

 

Öntsük össze egy tálba az összes összetevőt fél csésze vízzel (vizet még adhatunk hozzá, attól függően, milyen állagúra szeretnénk a levest), és aprítógéppel vagy botmixerrel pürésítsük ízlés szerint, majd szűrjük át egy nagyobb lyukú szűrőn. Tegyük hűtőbe legalább két órára, majd az apróra kockázott kiegészítőkkel tálaljuk.

 

Jó étvágyat!

 

A recepthez a Taste Atlas és a hivatalos spanyol turisztikai iroda leírását használtuk.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

 

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

A túlsúly napjaink népbetegsége, a modern életforma egyik következménye. Európában ma minden negyedik ember elhízottnak minősül. Ehhez a legtöbb európai országot jellemző mozgásszegény, ülőmunkára építő városi életmód és a nem megfelelő étkezés is hozzájárul.

 

Túlsúlyosság és elhízottság

 

A túlsúlyosság és elhízottság hasonló fogalmak, de fontos tisztázni a különbséget közöttük. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a testtömegindex (BMI) alapján definiálja a két állapotot. A BMI a kilogrammban kifejezett testsúly elosztva a méterben kifejezett magasság négyzetével, értéke 18,5 és 24,9 között normális, 25 felett túlsúlyt jelez, 30 felett pedig elhízottságot. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető egészségügyi rizikófaktor a dohányzás után.

 

Negatív következmények

 

Az elhízottság egyáltalán nem esztétikai probléma, még ha a média esetleg ezt is sugallja: sokkal fontosabb az, hogy jelentős mértékben hozzájárul számos krónikus betegség kialakulásához. Az elhízott emberek fokozottan ki vannak téve a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és egyéb keringési betegségek, az ízületi problémák, a stroke, az epekő, egyes daganatos megbetegedések és pszichoszociális betegségek kockázatának.

Emellett az elhízás okozta társadalmi költségek óriásiak, az ehhez köthető megbetegedések kezelése jelentős terhet ró az országok egészségügyi ellátórendszerére. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a WHO Európai Régiójának egyes országaiban a kapcsolódó kiadások a GDP 1%-át is elérik. Az Európai Elhízástudományi Társaság (EASO) számításai szerint az elhízottsággal közvetlen összefüggésbe hozható költségek a teljes egészségügyi kiadások 1,5-7 százalékát teszik ki (Spanyolországban közel 7%-ot).

 

Növekvő trend

 

Az elhízottak száma világszinten megháromszorozódott az elmúlt négy évtizedben, és ma az európai lakosság több mint fele túlsúlyos. Jelenleg átlagosan kb. 500 kalóriával több energiát viszünk be szervezetünkbe étkezéssel, mint negyven éve, ugyanakkor egy átlagos európai napi 5 órát tölt ülve, például televízió vagy számítógép előtt. Felmérések szerint a túlsúllyal küzdők aránya folyamatos emelkedést mutat: még nem volt olyan ország, ahol csökkent volna az elhízottak aránya.

 

Európai körkép

 

Sokféle felmérés, különböző módszertannal kutatja a túlsúlyosságot és az elhízást, az adatok mindenhol növekvő trendről számolnak be. A WHO 2016-os statisztikái alapján (amelyen mostani összeállításunk alapszik) minden második uniós polgár túlsúlyos, és minden negyedik elhízottnak minősül. Egyértelmű összefüggéseket nehéz találni az egyes európai régiók és az elhízottság mértéke közt (például a mediterrán étrend vagy éghajlati adottságok mentén), de az azért látszik, hogy azok az országok, ahol a lakosság nagyobb része rendszeresen sportol, ott alacsonyabb az elhízottak aránya is. (Egy korábbi anyagunkban utánanéztünk a legsportosabb európai nemzeteknek.)

A grafikát nagyobb méretben a képre, vagy ide kattintva tudjátok megnézni.

 


Cselekvés minden szinten

 

Az elhízás következményeinek kezelése és megelőzése komplex probléma, amelyet minden szinten kezelni kell. Fontos feladatuk van ebben az egyes országoknak, és számos ezzel foglalkozó kezdeményezést indított az EU is. Van olyan platform, amely például a tagállamok együttműködését segíti ezen a területen, de egységes uniós stratégia is létezik a problémakör kezelésére. Emellett az egészséges étkezéshez óriási segítséget jelentenek az EU-ban elfogadott szigorú címkézési szabályok is, amelyek elősegítik az élelmiszerek közötti tudatos választást.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elhízottság betegség (a WHO a krónikus betegségek közt tartja számon). Kialakulásában közrejátszhat a genetika, egyéb betegségek, környezeti tényezők, például a városi életforma, a stressz, a sok üléssel járó munkavégzés, így nem méltányos csak az egyéneket okolni a túlsúlyért. Ugyanakkor szinte minden esetben van lehetőség arra, hogy egyénileg tegyünk az elhízás ellen. Ahogy a környezetvédelemnél is sok apró egyéni döntés befolyásolja, hogy mit teszünk környezetünk megóvásáért (miként azt korábbi vendégünk, Jane Goodall is hangsúlyozta), úgy ez igaz egészségünk megóvására is. A WHO az alábbiakat ajánlja az elhízás elkerülése és az egészségesebb életmód érdekében:

- csökkentsük a zsírok és cukrok formájában bevitt energiát,

- együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, beleértve a hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és olajos magvakat,

- mozogjunk rendszeresen (gyerekek számára napi hatvan perc, felnőtteknek heti 150 perc aktív testmozgás ajánlott).

Fontos lenne, hogy az egészséggel ne csak akkor foglalkozzunk, amikor már baj van, hanem tegyünk a betegségek elkerüléséért – ahogy azt budapesti látogatásán Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos is hangsúlyozta.

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

cover_1.jpgAz Európai Bizottság nemrégiben ismertette elképzeléseit az EU jövőbeli költségvetéséről (Multiannual Financial Framework – MFF). Régi és új prioritásokat mutatott be: sok sikeres program folytatódik, de vannak teljesen új kezdeményezések is a javaslatok között. A tervezet hosszú távon meghatározza majd a közösség jövőjét – ezt a javaslatcsomagot mutatta be játékos formában az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kvízjátéka. A hétfordulós játékban több ezren vettetek részt, az összes feltett kérdésre 284-en válaszoltatok helyesen. Ebben a posztban a válaszokon keresztül bemutatjuk, milyen utat jelöl ki a javaslatcsomag az EU-nak.

0 Vissza

ora.jpgEgy kérdés, amelyről mindenkinek van véleménye – és most mindenki el is mondhatja. Jelenleg uniós szinten harmonizált, hogy a tagállamokban van nyári és téli időszámítás, és az, hogy ezek között az országok azonos időben váltanak. A külön nyári és téli időszámítás mellett szóló korábbi érveket nem minden esetben igazolta az idő, ugyanakkor egyértelmű kellemetlenséget is okoz sokaknak. Az EU tudni szeretné, mit akarnak az uniós polgárok, azaz mi. Mondjuk el!

3 Vissza