tarsadalmi_vallalkozasok_1.jpgFebruár 14-én az Európa Pont vendégei olyan vállalkozások képviselői voltak, akik valamilyen társadalmilag hasznos célért dolgoznak, mégsem alapítványi vagy önkéntes formában teszik ezt. A Magyarországon még kevésbé ismert társadalmi vállalkozások úgy szolgálják a társadalom számára hasznos ügyeket, hogy alapítóik nem Teréz anyaként élnek, hanem működő, profitorientált és jövedelmező vállalkozást vezetnek.

A társadalmi vállalkozások az ún. szociális gazdaság fontos szereplői. Számukat, méretüket, tevékenységi területüket, illetve tapasztalataikat tekintve nagyon sokfélék lehetnek. Abban azonban mind megegyeznek, hogy hosszú távon fenntartható megoldásokat igyekeznek nyújtani a legégetőbb társadalmi problémákra. A „Támogass tudatosan!” elnevezésű programunk három vendége, Bombera Krisztina (CauseArt Platform), Kovács Imola (NESsT) és Lipták Orsi (HellóAnyu) az általános gondolkodástól kissé elszakadva vállalkozási formában foglalkoznak társadalmilag fontos ügyekkel, vagy éppen az ilyen szervezetek tevékenységét támogatják.

tarsadalmi_vallalkozasok_2.jpg

Bombera Krisztina
, a CauseArt Platform egyik vezetője nagyvállalatoknak is végzett munkáját régóta önkéntes tevékenységekkel egészíti ki. Fontos számára, hogy visszaadjon a közösségnek abból, amit a maga munkájával elért, és ehhez felhasználja ismertségét is. Alapítótársával, az Egyesült Államokban élő Bondor Gabriellával közösen jött az ötlet, hogy akár össze is lehetne kötni a jó ügyeket a nagyvállalatok marketingtevékenységével, és olyan reklámhordozókat alkotni, amelyek nem csak a céges logót, hanem mellette egy jó ügy vagy társadalmi csoport üzenetét is hordozzák. És persze emellett jól is néznek ki, divatosak – utcára is simán felvehetők vagy jól mutatnak az íróasztalon. A „kúlság” fontos szempont a fiatalok eléréséhez, akiket a nagy médiazajban a fontos ügyekkel is egyre nehezebben lehet egyéb kampányokkal megtalálni.

tarsadalmi_vallalkozasok_3.jpg

Bombera Krisztina véleménye szerint a társadalmi vállalkozások új utat nyitnak a jelenlegi szociális térben: egyrészt el kell fogadni, hogy fontos ügyekért is lehet úgy dolgozni, hogy közben profitot termel a cég, amit részben megélhetésre, de nem meggazdagodásra fordítanak a tulajdonosok. Ez olyan win-win szituációt eredményez, amivel senki sem jár rosszul: ezek a cégek így nem önkénteseket, hanem versenyképes fizetésért dolgozó, jól képzett munkavállalókat alkalmazhatnak. A piaci viszonyokhoz kell alkalmazkodni a tevékenység megválasztásával is: csak az olyan társadalmi vállalkozások fenntarthatók, amelyek társadalmi küldetésükkel valódi piaci igényt szolgálnak ki.

A társadalmi vállalkozások még egy fontos szerepet betöltenek: megváltoztathatják azt az általánosan bevett gyakorlatot, hogy egy fontos ügyért dolgozó szervezet kizárólag pályázatokból vagy az SZJA 1%-okokból tartsa fenn magát. Krisztina az egyszázalékos rendszert két oldalról is károsnak látja: egyrészt az emberek lelkiismeretét túlságosan megnyugtatja ez a felajánlás, és sok esetben nem fordítanak többet szociális célokra. Másrészt az alapítványok, szervezetek jelentős hányada csak az egyszázalékos kampányra koncentrál, és ebben ki is merül a „fundraising”, tehát a működési források megszerzésére irányuló tevékenységük. Pedig lényeges lenne, hogy a nagyobb közösségek számára hasznos ügyekért dolgozó szervezetek több lábon álljanak – ezt szerinte többek között a társadalmi vállalkozási forma biztosíthatja.

tarsadalmi_vallalkozasok_6.jpg

Kovács Imola, a NESsT budapesti irodájának képviselője a szociális gazdaság fejlesztéséről beszélt. A nemzetközi szervezet személyre szabott finanszírozást és képzést kínál induló vagy már működő, növekvő társadalmi vállalkozásoknak. Az ilyen cégeknek általában nagy szükségük van a pénzügyi támogatás mellett a NESsT által nyújtott üzletfejlesztési tréningekre is. A társadalmi cégek alapítóit általában inkább a jó cél, mint a mélyreható vállalkozási ismeretek jellemzik, pedig a fenntarthatóság miatt fontos, hogy a társadalmi és az üzleti célok egyensúlyban legyenek – profitot kell elérni ahhoz, hogy azt a kitűzött társadalmi célokra felhasználhassák. Imola szerint akár versenyelőnyt is jelenthet egy jó ügy szolgálata a cég számára, bár a magyar piac árérzékenysége miatt itthon a fenntarthatósághoz általában nem elég a társadalmi cél. Mindenképpen szükséges, hogy az adott vállalkozás rátaláljon a megfelelő piaci igényre is, amelyet kielégíthet.

A társadalmi vállalkozások akár már működő vállalkozások átalakításából is létrejöhetnek, átválthatnak ilyen működési formára. A támogatott cégeket a NESsT az ötlet életképessége, az ötletgazda motivációja, képességei, illetve a piaci viszonyokhoz mutatott rugalmassága alapján választja ki, pályázati formában. A vállalkozást olyan platformhoz segítik, ahol megismerheti a többi hasonló céget, és emellett potenciális befektetőkkel is összekötik. Az információcsere és támogatás, bevonható tőke és a megszerzett üzletfejlesztési tudás együtt nagy segítség a vállalkozás elindításában és fenntartásában, vagy a már működő cég terjeszkedésében, portfoliója kibővítésében.

tarsadalmi_vallalkozasok_5.jpg

Lipták Orsi, a HellóAnyu alapítója szintén többek között a NESsT támogatásával tudott elindulni azon a hosszú úton, amely végén az ötletéből vállalkozás született. A 2015-ben megnyitott közösségi tér és ökokávézó egy újabb út elejét jelentette. Orsi ötlete személyes indíttatásból adódott: szeretett volna egy olyan közösségi teret kialakítani, ahol a kisgyerekes anyukák kiszabadulhatnak a bezártságból, találkozhatnak egymással, megbeszéléseket szervezhetnek, kulturális eseményeken vagy képzéseken vehetnek részt – akár gyerekeikkel együtt is.

A baba- és mamabarát ökokávézó megvalósítása az erős küldetéstudat mellett nem lett volna lehetséges külső támogatás nélkül. A NESsT-től induláskor egyéves, később 1+1+1 éves szakmai támogatást kaptak, aminek eredményeképpen üzletfejlesztési ismereteket és tőkét is tudtak szerezni. Ezt egészítette ki többek között a Norvég Civil Támogatási Alap és egy bank támogatása, illetve több céggel is „kreatív barter megállapodást” sikerült kötniük, a többi önkéntes munkából és adományokból jött össze. A nyitást megelőző, buktatókkal teli éveket Orsi tudatos tervezéssel, mérföldköveket kitűzve vészelte át, és sikeresen vette az akadályokat. Az eredeti koncepció kapcsán nem kötött kompromisszumot, a kezdeti vízió megvalósult, mivel az egy valós társadalmi igényt szolgál ki, de annak formája sokat formálódott az évek során, a piaci viszonyok ismerete tükrében.

Orsi szerint azzal, hogy a HellóAnyu társadalmi vállalkozásként indult és működik most, közel három év után tart ott, ahol egy „rendes” kávézó a megnyitáskor. A kezdeti kölcsönök visszafizetése, a helyszín részleges átalakítása és az alkalmazottak méltányos jövedelmezésének biztosítása került az idei tervek közé. Ezek után válhat a HellóAnyu egy minden értelemben „működő céggé”, ami saját lábon termel annyi profitot, amivel szolgálja az eredeti célját, vagyis hogy Budapestet élhetővé tegye a kisgyerekes anyukák számára.

A három szervezet tevékenysége jó példa arra, hogy többféle lehetőség nyitva áll a közösséget szolgáló jó ötletek megvalósítására, és ezekhez nemcsak önkéntes és alapítványi formát választhatnak a vállalkozó szellemű ötletgazdák. Elhivatottság persze mindenképpen kell a megvalósításhoz, de az ötletből önfenntartó, megélhetést biztosító vállalkozás is lehet, úgy, hogy közben mégis közösségi értéket teremt.

Képek forrása: CauseArt Platform; NESsT; HellóAnyu

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünket, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

mulgi1.pngMég egy kicsit tart a tél, és ilyenkor kevesebb a friss alapanyag, meg talán az inspiráció is egy-egy jó ételhez. Ötletet mi most az észt konyhából merítünk, ahol az ottani hűvösebb időjárás ellenére a helyi összetevőkből különleges és változatos finom fogásokat készítenek. Ilyen összetevő például az árpa, a hűvösebb égövek legfontosabb gabonaféléje, amely az észt konyhának is lényeges alapanyaga. A hónap receptje a mulgipuder, a tápláló krumplis árpakása, amelyet a télen elérhető élelmiszerekből is könnyen elkészíthetünk.

A mulgipuder az egyszerű összetevők ellenére az észt földművesek asztalán egykor az ünnepi menü részének számított. Mára az észtek a mulgikását ugyan hétköznapi fogásként eszik, de a kevés teljesen észt eredetű, hagyományos nemzeti ételek egyikeként nagy becsben tartják.

A kását a mulgikról nevezték el, az Észtország déli, jó termőfölddel rendelkező területein élő, külön nyelvjárással rendelkező népcsoportról. Innen származik a másik észt nemzeti étel, a mulgikáposzta (mulgikapsas) is, amely valamennyire a mi székelykáposztánkkal rokonítható, csak itt az árpagyöngy is az összetevők között szerepel.

Az egyes elkészítési módok természetesen házról házra eltérhetnek, mi Karin Annus Kärner Észt ízek és hagyományok (Estonian Tastes and Traditions) című könyvében szereplő recept alapján készítettük a leírást.

mulgi2.jpg

Hozzávalók

1 kg krumpli

100 g árpagyöngy

1 l víz

1,5 teáskanál só

1 fej hagyma

60 g vaj

100 g szalonna/bacon


Elkészítés

1 liter hideg vízbe áztassuk be a meghámozott, kockára vágott krumplit, majd a tetejére az árpát. (Az árpát érdemes előző nap beáztatni, majd leöblíteni és lecsepegtetni.) Forraljuk fel, majd fedő alatt, kis lángon főzzük egy és negyed órán keresztül, amíg a krumpli és az árpa megpuhul. Az árpa lassabban fő puhára, mint a krumpli.

Eközben egy másik fazékban olvasszuk fel a vajat, és pirítsuk rajta a felkockázott hagymát, amíg elkezd barnulni.

Szűrjük le a vizet a krumpliról és az árpáról, majd tegyük vissza az edénybe, és nyomjuk szét (de ne pürésítsük) a krumplit. Ügyeljünk, hogy az árpát ne törjük össze túlságosan. Fakanállal keverjük össze a tört krumplit és az árpát, és adjuk hozzá a pirított hagyma háromnegyedét.

A maradék hagymát és (ha nem vegetáriánus módon készítjük) a zsírjára sütött, felvágott szalonnát vagy bacont adagonként, a kása közepén képzett mélyedésbe helyezve tálaljuk. Hideg tejet kínálhatunk mellé.

Head isu, azaz jó étvágyat! :-)

Képek forrása: Toidutare; Eesti Kartul

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

vakaciotervezes.pngEurópai utazásokhoz remek alkalmat szolgáltatnak az itthoni munkaszüneti napok, hogy spóroljunk a szabadságunkkal – ugyanakkor kiruccanásaink előtt érdemes annak is utánanézni, hogy a célországban nincs-e épp szünnap. A munkaszüneti napokon az üzletek és a hivatalok zárva tarthatnak – ha utazásunkat bevásárlókörúttal kötjük össze, érdemes ezeket a napokat kerülni. Számos nemzeti ünnep a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel ugyanakkor pont egy-egy utazás célja is lehet.

Ahogy a korábbi években, idén is elkészítettük ehhez nagy európai segédletünket a munkaszüneti napokról – és mivel idén 2017-tel ellentétben nagyon sok hosszú hétvégének örülhetünk Magyarországon, érdemes átböngészni, ezekre a napokra tervezve mi vár ránk a többi tagállamban.

Hol sok, hol kevés az ünnepnap

A szünnapok száma sokszor az adott ország vallási, történelmi és kulturális gyökereitől függ. Európa legtöbb országában tartják a kereszténységhez kötődő ünnepnapokat, de ezek nem feltétlenül munkaszüneti napok. Magyarországon például december 24. alapvetően nem szünnap, a pünkösd és mindenszentek napja viszont munkaszünet, és tavaly óta nagypéntek is. Nincs azonban munkaszünet vízkeresztkor, illetve a keresztény ünnepek közül Jézus mennybemenetelének (május 25.), Mária szeplőtelen fogantatásának (december 8.) vagy Mária mennybevételének napján (augusztus 15.) sem, holott ezek az ünnepnapok sok európai országban szünnapnak számítanak.

Hosszú hétvégék Magyarországon 2018-ban

Ha a munkaszüneti nap közel van a hétvégéhez, akkor gyakran örülhetünk hosszabb, három- vagy akár négynapos hétvégének. Idén sok hosszú hétvégénk lesz (szinte minden ünnepünk a hétvégével összeköthető napra esik, és a munkanapok áthelyezésével több négynapos hétvége is lesz), ezekkel mindenképpen érdemes kalkulálni külföldi útjainknál:

  • Március 15-18. (nemzeti ünnep; csütörtök – vasárnap, a március 16-i napot március 10-én kell ledolgozni.)
  • Március 30. – április 2. (nagypéntek, húsvét; péntek – hétfő)
  • Április 28. – május 1. (a munka ünnepe; szombat – kedd, április 30-át 21-én kell ledolgozni)
  • Május 19-21. (pünkösd; szombat – hétfő)
  • Augusztus 18-20. (nemzeti ünnep; szombat – hétfő)
  • Október 20-23. (nemzeti ünnep; szombat – kedd, október 22-ét 13-án kell ledolgozni)
  • November 1-4. (mindenszentek; csütörtök – vasárnap, november 2-át 10-én kell ledolgozni)
  • December 22-26. (karácsony; szombat-szerda)


Az alábbi táblázatban áttekinthető formában összeszedtük (nagy méretben itt), mely országokban mely napok számítanak munkaszüneti napnak 2018-ban – európai kiruccanásokhoz kötelező! :-)

utazastervezes_18.png

(Kattintásra nagyobb méretben is megtekinthető – a grafika a tagállamok által szolgáltatott, EUR-Lexben megjelent hivatalos adatokon alapul.)

--

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza

fb_cover.JPGTalán hallottál róla, hogy a Facebook olyan változtatásokat vezet be, amelyek miatt az ismerősök posztjai gyakrabban lesznek láthatóak az üzenőfalon, az oldalak viszont kevésbé. Ez azt is jelenti, hogy az Európa Pont által megosztott információk sem lesznek automatikusan láthatóak. De van megoldás – ha nem szeretnél lemaradni a tartalmainkról, mutatjuk, mit kell tenni.

Pár klikk az egész, és ha megteszed, továbbra is olvashatod posztjainkat. Erre két lehetőséged is van. Íme:

1. A főoldalon, baloldalon, felül találod a News feed vagy Hírfolyam pontot.

fb_01.JPG

A …-ra kattintva klikk ide: Edit preferences / Beállítások szerkesztése:

fb_02.JPG

A megjelenő ablakban válaszd legfölül: Prioritise who to see first / Az elsőként megjelenők beállítása

fb_03.jpg



fb_04.jpg

Itt keresd meg az Európa Pontot, jelöld be…
fb_05.JPG














2. Menj az Európa Pont oldalára. Itt a borítókép alatt, a Following / Követed gombnál válaszd a See first / Megjelenítés elsőként opciót.

fb_06.jpg

fb_07.jpg

…és kész is vagyunk. 

--

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

leeuwarden_1.jpgIdentitását és nyelvét büszkén ápoló és összetartó nép a fríz, amely erősen bízik a közösség erejében, ugyanakkor nyitott a külvilág felé. Ez tükröződik Frízföld (Friesland / Fryslân) fővárosa, Leeuwarden idei kulturális fővárosi programján is – többek között ezt is megtudtuk Egy csésze Európa sorozatunk legutóbbi estjén, amikor Hollandiába, azon belül Leeuwardenbe tettünk képzeletbeli kiruccanást. Volt még szó teljesen őrültnek tűnő nemzeti sportokról a rudas csatornaátugrástól a régió teljes átkorcsolyázásáig, Mata Hari, a holland-magyar dadaista kapcsolatok és a remek tejet adó fríz tehenek is szóba kerültek. Szederkényi Olga és vendégei segítségével ismét egy nagyon izgalmas várost és régiót ismerhettünk meg. 

leeuwarden_2.jpg

Az est díszvendége, René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete röviden bemutatta Frízföld és Leeuwarden történetét. Frízföld Hollandiánál is régebbi történelemmel rendelkezik, a terület különös jelentőséggel bírt már a reformáció idején, a szintén fontos kálvinista központtal, Debrecennel már ekkor szoros kapcsolatban állt. A frízek történelmét meghatározta a vízzel való küzdelem, amely szoros egységbe kovácsolta őket az évszázadok folyamán. Saját nyelvüket beszélik, a frízt, amely egyben Hollandia hivatalos nyelve is. Bár a nagykövet maga nem fríz, nyelvükre, és hagyományaikra büszke nemzetként jellemezte a frízeket, akik számára a felelősségvállalás, kölcsönös tisztelet és egyenlőség nagyon fontos értékeket jelentenek.

A nagykövet röviden beszélt a kulturális főváros programjáról is, amelynek központi eleme a nyitottság, a nyitott közösségek (iepen mienskip) gondolata, amely azt hangsúlyozza, hogy a közösségeknek – úgy Hollandiában, mint Európában – nyitottaknak kell lenniük a külvilágra és a külső hatásokra. A kis közösségeknek nem szabad bezárkózniuk, meg kell mutatniuk magukat és kapcsolatba kell lépniük egymással, csakis így gazdagodhatnak és maradhatnak erősek. „Merj álmodni, merj cselekedni és merj más lenni” – ez a három vezérgondolat fogja át a kulturális évad igen gazdag, több száz eseményt tartalmazó programját. Pár érdekesebbet kiemelt ezek közül: augusztusban – először Hollandia történetében – például a híres, francia Royal de Luxe óriási marionettfigurákkal játszó utcaszínházi társulat lép fel a városban. Száz évvel halála után, Frízföld egyik legismertebb személyiségéről Margaretha Zelléről – vagy közismert nevén Mata Hariról, a híres kémnőről – nyílik majd kiállítás a városban októberben. A valóságot gyakran lehetetlen, elmét becsapó grafikákba foglaló Escher is Leeuwarden szülöttje, egy átfogó kiállítás mutatja be az évad során életművét. Aki a hollandok tengerész múltjára kíváncsi, azoknak különösen érdekes lehet az „Onedin-féle” magas árbocos vitorlás hajókat bemutató kiállítás, de például a dadaizmus történetét is feldolgozza egy tárlat (amely megvalósításában együttműködnek a pécsi Victor Vasarely múzeummal). (A képekre kattintva galéria nyílik)

 

 


Az est második felében Jan Veenstra, és fia, Jelmer Veenstra mesélt Frízföldről, a helyi szokásokról. Jan Frízföldön született, ott nőtt fel, Magyarországra egy 1987-es fapapucsos stoppolás eredményeképp jutott el, ahol megismerte magyar feleségét, Jelmer édesanyját. Bemutatták a város nevezetességeit – többek között a leeuwardeni ferdetornyot (Oldehove), a Mérlegházat és a rengeteg csatornát, amely behálózza a várost.

leeuwarden_8.jpg
A régió sportokban nagyon erős, több különleges fríz sport is kötődik a térséghez. Ilyen például az Elfstedentocht schatzen nevű gyorskorcsolya-verseny, amely 200 km hosszan vezet, tizenegy jelentős fríz várost érintve. A versenyzők a befagyott csatornákon, folyókon, tavakon korcsolyázva járják végig a távot. A versenyt csak akkor tartják meg, ha a csatornák befagynak, legutóbb erre sajnos elég régen, 1997-ben került sor. Ilyenkor boldog-boldogtalan, profi és amatőr jégre lép – aki kimarad, a befagyott csatornák mellett biztatja a több ezer résztvevőt. A táv megtételének van biciklis változata is (Elfsteden fietstocht). A helyi munkaszerződésekben gyakran külön pontként kikötik, hogy a verseny napjain – amennyiben adott évben meg tudják rendezni az Elfstedentochtot – a munkáltatók szabadságot biztosítanak a dolgozóknak, hogy részt vehessenek a nagy közös csúszáson.


Hasonlóan érdekes frízföldi játék a kézilabda és a tenisz sajátosságait mutató Kaetsen, amelyet a világ egyik legrégebbi labdajátékának tartanak, már a XVI. század legelején is játszották a régióban. A játékban egy pingponglabda nagyságú labdát ütnek meg szabadkézzel (kesztyűben) a játékosok.


Tipikusan fríz sport még a Skûtsjesilen, egy hajós regatta, amelyet a XIX. század első felétől rendeznek meg a régióban. A verseny szabályait teljes körűen 1945 után dolgozták ki. A regattán a tradicionális fríz hajótípussal, a skûtsje vitorlással versenyeznek, amely eredetileg teherszállító hajó volt, mára pedig Frízföld egyik szimbóluma lett.


Mindenképpen említésre méltó még a helyi sportok közül a Fierljeppen, amelyben a versenyzők egy hosszú (8-13 méteres) rúddal ugranak át csatornákat vagy kisebb vízfelületeket. A helyi sport a XVII. században alakult ki, abból a szükségletből, hogy a helyi farmereknek valahogy át kellett jutniuk a régiót átszelő csatornákon – amelyhez praktikusan egy-egy hosszabb rudat használtak épített átkelő híján.


Az említett sportok a kulturális főváros programjában is megjelennek: augusztusban több héten keresztül lesznek majd látogathatók az európai nemzeti sportjátékok versenyei, ahova a fent említett, nemzetközileg talán kevésbé ismert játékokhoz hasonló nemzeti és regionális sportok képviselőit várják a szervezők. (Korábbi kapcsolódó gyűjtésünkben épp ilyen nemzeti játékokat gyűjtöttünk össze – valószínűleg többel is lehet majd találkozni a versenyek ideje alatt.)

Az est harmadik vendége Gerrit Kiers vízrendezési mérnök szintén stoppolva jutott először Magyarországra, és szintén egy magyar feleséggel lett gazdagabb útja végén. Feleségével Hollandiában is éltek, de már húsz éve Magyarországon telepedtek le. Gerrit magyarul is jól megtanult és egy árvízvédelemmel foglalkozó itteni cégnél dolgozik, de a talajvédelem és a mezőgazdaság aktuális kérdései is foglalkoztatják. Véleménye szerint a magyar és holland árvízvédelem közt nincsen jelentős különbség, a víz itt is ugyanúgy viselkedik, és a szakértelem itt is ugyanúgy megvan. Egyedül a költésben van jelentős eltérés – Hollandia, miután egész történelmét a vízzel folytatott küzdelemmel töltötte, összehasonlíthatatlanul nagyobb árvízvédelmi büdzsével rendelkezik.

Szerinte Frízföld nyitottsága és modernsége – például Leeuwarden zöldenergiára épülő közlekedése – példaértékű, amiből érdemes mindenkinek tanulni. 

További információ Leeuwarden kulturális fővárosról:
A kulturális főváros hivatalos honlapja
A kulturális főváros programfüzete

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

0 Vissza

parizs_utan_1.jpgAz elhatározás nem elég: ahhoz, hogy kézzelfogható eredmények szülessenek a klímavédelem területén, nemzetközi összefogás, jövőbe mutató kezdeményezések és kutatások mellett jelentős pénzügyi segítségre is szükség van. Nemzetközi szervezetek, államok erőfeszítései mellett pedig a magántőkét is be kell vonni a megvalósításba – erre vannak jó példák Európában és a világ más részein is.

Több mint két éve, 2015 decemberében sikerült tető alá hozni az éghajlatvédelem szempontjából fordulópontot jelentő párizsi klímaegyezményt. A világ országai ekkor jogilag kötelező erejű megállapodást fogadtak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről. Az EU – amely élen jár a klímavédelmi erőfeszítésekben – vállalta, hogy kibocsátását 2030-ig 40 százalékkal csökkenti a 1990-es szinthez képest.

parizs_utan_2.jpg

Azóta a világ 170 országa ratifikálta az egyezményt és tett vállalásokat a cél érdekében. A kibocsátás jelentős részéért felelős Egyesült Államok kormánya ugyanakkor – a klímaszkeptikus Trump elnök vezetésével – tavaly nyáron írásban értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ) a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. Az USA egyoldalú lépése nemcsak rossz üzenetet jelentett az együttműködőknek, de a klímavédelmi erőfeszítések finanszírozása szempontjából is hatalmas visszaesést hozott. A klímavédelmi intézkedésekért ugyanakkor nemcsak az államok felelősek – a zöldre váltást magántőke és magánberuházások nélkül lehetetlen megvalósítani. Ez a téma, a klímafinanszírozás került előtérbe a párizsi klímacsúcs kétéves évfordulóján, december 12-én megrendezett „Egy Bolygó” (One planet) című párizsi konferencián, ahogy Emmanuel Macron francia elnök vezetésével a világ ötven országa tekintette át a klímafinanszírozás lehetőségeit.

parizs_utan_3.jpg

A találkozón – ahol a világ 50 országa mellett képviseltette magát az ENSZ, a Világbank-csoport, az OECD, az EU és vállalati szektor is – számos jó példát mutattak be a világ minden részéről, eredményes helyi és globális klímavédelmi kezdeményezésekről. Ezen projektek többsége vegyes pénzügyi támogatással valósult meg, nemzetközi szervezetek, államok, magánvállalatok vagy civil szervezetek forrásainak felhasználásával. Itt bemutatták az EU Beruházási tervét is (Juncker terv), amely a magántőkét is mozgósítva jelentős forrásokat biztosít a fenntartható megoldások támogatásának. Az EU egyébként jól halad vállalásai teljesítésében: míg 1990 óta több mint kétszeresére nőtt a tagállamok GDP-je, addig az üvegházhatású gázok kibocsátását közel negyedével (23%-kal) sikerült csökkenteni 2016-ra. Az EU a csúcshoz igazítva ismertette tíz kezdeményezését, amely a korszerű és környezetkímélő gazdaságra történő átállást segíti – az európai városfejlesztési támogatásoktól a távoli országokat segítő külső beruházási terven át az intelligens épületek építésének támogatásáig. Az EU szintén bejelentette, hogy külső beruházási terve részeként 2020-ig 9 milliárd euróval támogat fenntartható energiagazdálkodási, mezőgazdasági és városi élethez kapcsolódó megoldásokat Afrikában. (Az egyik ehhez kapcsolódó beruházásban az EU a Bill & Melinda Gates Alapítvánnyal működik együtt.)

A párizsi csúcs eredményeképp a résztvevők egy tizenkét pontos, konkrét intézkedéseket tartalmazó vállalási csomagot is elfogadtak. Ebben többek között vállalást tettek a karibi térség újraépítésére, egyben a világ első okos klímazónájának létrehozására, elsivatagosodott területek helyreállítására, a széndioxidkibocsátás-mentes közlekedés mielőbbi megvalósítására, a fejlesztési bankok mobilizálására vagy éppen a szén árának szabályozására és emelésére, de ösztöndíjprogramot is létrehoztak fiatal kutatók bevonására. (A tizenkét vállalásról itt olvasható egy rövid, magyar nyelvű összefoglaló.)

A mostani párizsi klímacsúcs után úgy tűnik, az USA váratlan lépése nem zilálta szét a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogást, és a küzdelem finanszírozásához szükséges magánforrások, vállalatok is hajlandóak szerepet vállalni a küzdelemben. Az út azonban még hosszú – egy év múlva, a következő párizsi csúcson kiderül, mennyit sikerül megvalósítani a mostani vállalásokból.

parizs_utan_4.jpg

Képek forrása: www.klimabarat.hucop21.gouv.fr; www.elysee.fr

---

Az Európa Pont az Európai Bizottság információs és kulturális központja a budapesti Millenáris Parkban. Az európai kultúra házaként tájékoztat, szórakoztat, közösségi térként beszélgetéseknek ad teret, embereket hoz össze európai témákhoz és kultúrákhoz kapcsolódóan.

Olvasd el többi bejegyzésünk, iratkozz fel hírlevelünkre, kövess minket a Facebookon és gyere el ingyenes programjainkra!

 

0 Vissza